Vannak helyek még a nagyvárosban is, ahol rég feledésbe merült adventi ájtatosságot gyakorolva készülnek az Úr eljövetelének ünnepére. A Szent Család templom közösségét azonban már csak a név is „kötelezi”, hogy továbbvigyék a szokást.
Jakab Izabellát bő tizenöt évvel ezelőtt Magyarországról Udvarhelyszékre hozta a szerelem, sorsát pedig néhány éve egy, a padláson felejtett közel százéves szövőszék pecsételte meg. Az ő szívügye azóta a textilek világa.
Nem az a kérdés, hogy magyar, román, cigány vagy szász az anyag, hanem az, hogy laktató és jó legyen az étrend, véli az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke. Kelemen Lászlót és munkatársait a hálózat terveiről, elképzeléseiről kérdeztük.
Táncol és énekel, jellegzetes, mély hangja messze száll a mulatságokban. Márdirosz Ágnessel, a Csíki Játékszín művésznőjével beszélgettünk az ő „népies” énjéről.
Székely viseletbe öltöztetett babái messzi földön híresek, helytörténeti kutatásai felbecsülhetetlen értékkel bírnak, a szülőfalujához való ragaszkodása példaértékű. Számos könyv őrzi Tankó-Molnár Mária Terézia fáradhatatlan munkájának gyümölcsét.
Diákként is mindig érdeklődött a nemezelés iránt, ám éveknek kellett eltelniük, amíg maga is gyakorolhatta. Mára úgy tűnik, megtalálta saját útját, s mindamellett, hogy ha teheti, szívesen rajzol, két keze közül csodálatos nemezalkotások kerülnek ki.
Ha a Sájpatakán felfelé elindulunk, előbb-utóbb Sáj-szigetén kötünk ki. A gondosan bekerített udvaron ott pompázik a hagyományos, tornácos gyimesi parasztház, mellette büszkén áll egy rönkházra hajazó épület. Mindkét épület a közösséget szolgálja.
A gyimesfelsőloki Fikó Neli apró, precíz öltésekkel varázsol az egyszerű vászonból díszes, csángós női- és férfiinget, de leginkább az teszi őt boldoggá, hogy a csángós viseletet ma is büszkén öltik magukra az emberek.
Szinte hamarabb tanult meg énekelni és gardont ütögetni, mint járni és beszélni – mondja Antal Tünde a fiáról. Szíve tele van büszkeséggel és hálával, miközben férjével, Tiborral gyermekeik útját egyengetik. A gyimesfelsőloki Antal családnál jártunk.
Simon Edit és testvére, Tankó Beáta nagymamájától, édesanyjától tanulta meg a tojásírás fortélyait. A Csíkszeredában élő két fiatal nő számára már elképzelhetetlen a húsvét írott, piros tojás nélkül.
Van, aki izgatottan várja évről évre a húsvéthétfőt és a vele együtt járó locsolást, mások azonban egyre inkább ódzkodnak ettől a kötelező hagyománytól. De akkor cuki vagy ciki a húsvéti locsolás?
A szentsír állítása és őrzése az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Székelyföldön ma is több településen élő hagyomány. A gyergyóalfalvi szentsírőrzés különlegessége, hogy a helyi önkéntes tűzoltók egymást váltva őrzik Krisztus sírját.
Tele van energiával és életkedvvel, akár le is tagadhatná a mögötte lévő 75 esztendőt. Szervezett ő már szapuló kalákát, kenderfesztivált, írt színdarabot, régi recepteket gyűjtött egy csokorba, s közben gyűjtögette egy letűnt kor maradványait.
Gyermekkorom karácsonyai jutottak eszembe, amikor egy kászonimpéri portán hagyományos, fondantból készült szaloncukoröntésen vehettem részt. A korábbi cukrász Váncsa Rozália és középső lánya ma is azon dolgoznak, hogy ez a régi tudás ne vesszen el.
Nyolcvannyolc éve született Kosz Szilveszter táncmester, koreográfus, ötvenöt éve született ifj. Kosz Szilveszter. Az apai táncörökséget továbbvivő fiú édesapja emlékére és tiszteletére ezelőtt huszonöt évvel gyermeknéptánc-csoportot alapított.
Kásler Magda elementáris erővel hat a környezetére: nem csak szépsége, de énekhangja és tánca is magával ragadja a nézőt. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjének és népdalénekesének munkáját nemrég Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel ismerték el.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
