
Orsolya és Csaba
Fotó: Magyari Lukács
Milyen különbségeket, esetleg átfedést tapasztalhatunk, ha két különböző vallású, eltérő hagyományokkal rendelkező településről származó személy évek óta együtt köszönti az új évet? A Balázs-Bécsi házaspárhoz kopogtattunk be.
2024. december 31., 17:152024. december 31., 17:15
A gyergyóremetei Balázs-Bécsi Csaba és a zsibói születésű Balázs-Bécsi Orsolya a Gyergyói-medence több néptáncegyüttesének vezetője és tanítója – s bár fiatal koruk óta mindkettőjük számára alapvető szempontot képez a népi hagyományok megőrzése és átörökítése, a kapcsolatukban összeér Szilágyság és Székelyföld, s így a tradíciók valamelyest egy új szintre lépnek.
– mondta Pilinszky János. A téli ünnepkör, a karácsony és az új évre készülő időszak minden családban másképp mutatkozik meg. Balázs-Bécsi Csaba és felesége, Orsolya otthonában ilyenkor több hagyomány is keveredik, hiszen egyszerre van jelen Szilágyság és Székelyföld.
A Balázs-Bécsi házaspár már régóta a hagyományőrzésre adta a fejét, a Maros Művészegyüttes egykori táncosaiként nemcsak a közelebbi településeken, de világszinten is bemutatták a magyar és román néptánchagyományok különlegességeit. Közel tíz éve viszont a Gyergyói-medencében néptáncoktatóként ismertük meg őket, s azóta, ha népi szokásokról van szó, bizonyára felmerül a nevük.
S hogy milyen a szilágysági és székelyföldi tradíciókból összekovácsolt karácsony és szilveszter?
– fogalmazott Orsolya. Hozzátette, ennek ellenére ez az időszak mindig meghitt volt, a család és a szeretet kapott nagyobb fókuszt. Orsolya édesapja sokáig kántorkodott, ennek apropóján a karácsonyi kántálás is központi helyet foglalt el az ünnepek során. Csaba életében is – ugyancsak édesapja hatására – fontos szerepet töltött be a zene.
S persze az sem volt mindegy, hogy mikor – Ádám és Éva éjszakáján, az éjféli mise után indultunk útnak” – mesélte Csaba.
Fotó: Magyari Lukács
– hangsúlyozta Csaba.
Az óévet lezáró napok pedig helyet adnak az újévi fogadalmak megfogalmazására, a Balázs-Bécsi házaspár viszont csupán egyetlen egy fogadalmat tesz minden új év kezdetén:
– emelték ki.
Néptáncoktatóként pedig mindketten fontosnak tartják, hogy a diákjaikkal megismertessék a téli időszakhoz köthető népi hiedelmeket, s így a Luca, illetve a disznóölő Szent András napjának mindig nagy sikere van, de a karácsonyt követő regölést is nagyon várják a fiatalok.
A beszélgetés során az is kiderült, hogy a Szilágyságban a román tradíciók nem nyomják el az ott élő magyarok szokásait, mindkettő megfér a másik mellett, s bár az elrománosodásra ott is van példa, a két nép hagyományai nem tudják lefedni egymást. „Talán itt, Gyergyó környékén hamarabb és könnyebben be tudnák integrálni az emberek a román szokásokat. Szilágyságban vaskalaposabb magyarok élnek” – állította Orsolya. Ami ellenben az ő életéből eddig – vallási okok miatt – kimaradt, az a Nagyboldogasszony kultusza, hiszen Orsolya szülőfalujában Mária, mint édesanya és istenség nincs olyannyira jelen, mint azt a katolikus hitvilágban ismerjük. Ezt az újdonságot érzi legközelebb magához.
Fotó: Magyari Lukács
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!