
Orsolya és Csaba
Fotó: Magyari Lukács
Milyen különbségeket, esetleg átfedést tapasztalhatunk, ha két különböző vallású, eltérő hagyományokkal rendelkező településről származó személy évek óta együtt köszönti az új évet? A Balázs-Bécsi házaspárhoz kopogtattunk be.
2024. december 31., 17:152024. december 31., 17:15
A gyergyóremetei Balázs-Bécsi Csaba és a zsibói születésű Balázs-Bécsi Orsolya a Gyergyói-medence több néptáncegyüttesének vezetője és tanítója – s bár fiatal koruk óta mindkettőjük számára alapvető szempontot képez a népi hagyományok megőrzése és átörökítése, a kapcsolatukban összeér Szilágyság és Székelyföld, s így a tradíciók valamelyest egy új szintre lépnek.
– mondta Pilinszky János. A téli ünnepkör, a karácsony és az új évre készülő időszak minden családban másképp mutatkozik meg. Balázs-Bécsi Csaba és felesége, Orsolya otthonában ilyenkor több hagyomány is keveredik, hiszen egyszerre van jelen Szilágyság és Székelyföld.
A Balázs-Bécsi házaspár már régóta a hagyományőrzésre adta a fejét, a Maros Művészegyüttes egykori táncosaiként nemcsak a közelebbi településeken, de világszinten is bemutatták a magyar és román néptánchagyományok különlegességeit. Közel tíz éve viszont a Gyergyói-medencében néptáncoktatóként ismertük meg őket, s azóta, ha népi szokásokról van szó, bizonyára felmerül a nevük.
S hogy milyen a szilágysági és székelyföldi tradíciókból összekovácsolt karácsony és szilveszter?
– fogalmazott Orsolya. Hozzátette, ennek ellenére ez az időszak mindig meghitt volt, a család és a szeretet kapott nagyobb fókuszt. Orsolya édesapja sokáig kántorkodott, ennek apropóján a karácsonyi kántálás is központi helyet foglalt el az ünnepek során. Csaba életében is – ugyancsak édesapja hatására – fontos szerepet töltött be a zene.
S persze az sem volt mindegy, hogy mikor – Ádám és Éva éjszakáján, az éjféli mise után indultunk útnak” – mesélte Csaba.
Fotó: Magyari Lukács
– hangsúlyozta Csaba.
Az óévet lezáró napok pedig helyet adnak az újévi fogadalmak megfogalmazására, a Balázs-Bécsi házaspár viszont csupán egyetlen egy fogadalmat tesz minden új év kezdetén:
– emelték ki.
Néptáncoktatóként pedig mindketten fontosnak tartják, hogy a diákjaikkal megismertessék a téli időszakhoz köthető népi hiedelmeket, s így a Luca, illetve a disznóölő Szent András napjának mindig nagy sikere van, de a karácsonyt követő regölést is nagyon várják a fiatalok.
A beszélgetés során az is kiderült, hogy a Szilágyságban a román tradíciók nem nyomják el az ott élő magyarok szokásait, mindkettő megfér a másik mellett, s bár az elrománosodásra ott is van példa, a két nép hagyományai nem tudják lefedni egymást. „Talán itt, Gyergyó környékén hamarabb és könnyebben be tudnák integrálni az emberek a román szokásokat. Szilágyságban vaskalaposabb magyarok élnek” – állította Orsolya. Ami ellenben az ő életéből eddig – vallási okok miatt – kimaradt, az a Nagyboldogasszony kultusza, hiszen Orsolya szülőfalujában Mária, mint édesanya és istenség nincs olyannyira jelen, mint azt a katolikus hitvilágban ismerjük. Ezt az újdonságot érzi legközelebb magához.
Fotó: Magyari Lukács
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!