
Fotó: Forrás: Kazun Egyesület
Van egy eldugott község Hargita megyében, ahol a néptánc több évtizede formálja és építi a közösséget, ahol a néptáncmozgalom nemcsak egy kulturális program, hanem hagyomány. Ez a hely Kászon.
2025. július 09., 12:362025. július 09., 12:36
2025. július 09., 13:002025. július 09., 13:00
Több mint huszonöt éve a Kászoni-medencében elindult valami, ami mára négy generáció kulturális és közösségi emlékezetévé vált. Felnőtt- és gyereknéptánccsoportok alakultak, és mindez egy olyan mozgalmat eredményezett, amelynek jelentősége messze túlnyúlik a község határán. A mozgalom elindítója és évtizedek óta lelke Tima Mária-Magdolna nyugdíjas tanítónő, aki lassan 30 éve vezeti a csoportokat. Az ő kitartásának és fáradhatatlan munkájának köszönhetően alakult ki az a hagyomány, amely ma is meghatározó része Kászon kultúrájának.
Fotó: Forrás: Kazun Egyesület
A táncanyag mélyítése, koreográfiák kidolgozása intenzív hétvégéken történik Boros Béla és Boros Hilda, a székelyudvarhelyi Néptáncműhely oktatóinak vezetésével – magyarázta Mihály Emőke, a Kazun Egyesület munkatársa.
Fotó: Forrás: Kazun Egyesület
Fotó: Forrás: Kazun Egyesület
Az Eltáncolt negyedszázad (2024), Forgatag (2023) és Ünnepi kavalkád (2022) című jubileumi rendezvényeken a jelenlegi és egykori táncosok, szülők, támogatók és a helyi közösség együtt idézték fel azt az utat, amelyet a csoportok bejártak.
Fotó: Forrás: Kazun Egyesület
– emelte ki Mihály Emőke.
Mint mondta, továbbra is céljuk és feladatuk továbbadni mindazt, amit táncban, közösségben és példamutatásban felépítettek, hogy a néptáncmozgalom generációkat összekötő, értékteremtő és megőrző ereje tovább éljen a közösségi identitásban.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!