
A Gyimesvölgye Férfikórus is ott volt a Kárpát-medencei Férfikórusok Találkozóján
Fotó: forrás: Gyimesvölgye Férfikórus archívuma
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
2025. november 15., 16:462025. november 15., 16:46
Antal Tibor egy kedves és felejthetetlen emlékként emlegeti azt, amikor a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkező férfikórusok hangja egyszerre zendült fel Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben. Ugyanis, a Gyimesvölgye Férfikórus is ott volt az októberi Kárpát-medencei Férfikórusok Találkozóján Erdélyt képvisleve, a marosvásárhelyi férfikórussal közösen. Ahogy Antal Tibor, a kórus vezetője meséli, ez az élmény különösen maradandó volt számára, pedig mi tagadás, sok mindent megéltek már közösen a kórus tagjaival.
– mondja Tibor. „A helyszín, a hangulat, az, hogy a valamikori összetartozó magyar területekről jöttünk össze, mind hozzátett ahhoz, hogy az ember a saját magyarságát is mélyebben megélje. Olyan volt, mintha a Kárpát-medence egy pillanatra újra összeért volna.”
A gyimesiek alaposan készültek az alkalomra. A férfiakat, akiknek életét a mindennapi munka, a család, vagy éppen a betakarítás tölti ki, nem volt könnyű összeszervezni, mégis mindenki nagy lelkesedéssel ment a próbákra. „Mindenki tudta, hogy ez nem egy szokványos fellépés lesz. Éreztük, hogy valami fontos részesei leszünk” – hangsúlyozza Tibor.
Ez a kettősség – a népi hagyomány és a hazaszeretet hangjai – jellemezte az egész találkozót. Minden kórus a saját vidéke népviseletében lépett színpadra, így a szem is gyönyörködhetett a látványban, miközben a fül a különböző vidékek hangzásvilágát élvezte.
A Hungarikum Ligetben található Nagy-Magyarország-makett előtt a kórusok tagjai beálltak arra a pontra, ahonnan jöttek, majd együtt énekelték el a Szózatot. „Az a pillanat, amikor több száz férfihang szólalt meg egyszerre…” – mondja Tibor elérzékenyülten. „Nem is lehet leírni. Ott éreztük igazán, mit jelent összetartozni.”
Tibor egyébként Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felkérésére részese lehetett a találkozó megszervezésében is. Így az, hogy a népdalokon felül katonadalok is felcsendültek, részben neki köszönhető.
A Gyimesvölgye Férfikórus története nem is olyan régi, de annál élőbb. 2017-ben alakult, Antal Tibor kezdeményezésére. Kezdetben hatvan–hetven férfi énekelt együtt, ma már kevesebben vannak, de a lelkesedés mit sem csökkent. „Akik maradtak, szívből énekelnek. Ez a csapat nemcsak énekelni jár össze, hanem egymást is támogatni, együtt lenni, közösséget építeni” – mutat rá Tibor.
Az első fellépésük az ezeréves határnál volt, március 15-én, 2017-ben. Onnan indult minden. A kórus gyorsan ismertté vált, különösen azután, hogy szerepeltek a Fölszállott a páva vetélkedőben. Később film is készült róluk – Daczó Katalin és Daczó Dénes alkotása –, amely Lakiteleken első díjat is nyert. Azóta a gyimesi férfiak dalai eljutottak Magyarországra, Felvidékre, és sok más helyre is. De Tibor számára a legfontosabb mégsem a hírnév.
– meséli mosolyogva.
Antal Tibor nemcsak a férfiakat, hanem a gyerekeket is tanítja a népdal szeretetére. A gyimesfelsőloki iskolában zenetanárként dolgozik, és nem titkolja: a hagyományőrzés nála nem fakultatív program, hanem a mindennap része.
Fontos, hogy karácsonykor ne csak popslágerek szóljanak, hanem a régi énekek is. Hogy egy lakodalomban ne felejtsük el, mire mulatunk. Ezek mind segítenek abban, hogy a magyarságunkat megőrizzük” – vallja Tibor.
És úgy tűnik, ez a hozzáállás hatással van a fiatalokra. Egy iskolai felmérés során, amikor a diákokat arról kérdezték, melyik a kedvenc zenekaruk, többen is a Gyimesvölgye Férfikórust írták. „Na, az jólesett” – nevet Tibor. „Mert ez azt jelenti, hogy amit csinálunk, az tényleg eljut hozzájuk.”
Az utóbbi években egyre több helyen alakulnak férfikórusok, és mintha újra divatba jönne a közösségi éneklés. Tibor szerint ez nem véletlen. „Régen minden közösségnek megvolt a maga éneke. A férfiak munkához, ünnephez, katonai búcsúhoz mindig énekeltek. Aztán ez valahogy kikopott, mint a népviselet, amit a ládafiába tettek. Most megint elővesszük, és büszkén hordjuk. Ez a legszebb az egészben.”
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a Gyimesvölgye Férfikórus
Fotó: forrás: Gyimesvölgye Férfikórus archívuma
A gyimesi férfiak dalai nem csak hangok: történetek, érzések, sorsok. Amikor énekelnek, mintha egyszerre szólna a múlt és a jelen. És bár a kórus tagjai különböző életet élnek, a dalban mind egyek.
Antal Tibor szerint bárki tehet a hagyományok megőrzéséért, csak bátorság kell hozzá. „Ne féljen senki, ha úgy érzi, van kedve, hangja, vagy csak szeretne valamit tenni a közösségért. Mindig van valaki, aki segít. Rengeteg ügyes ember van, csak meg kell találni őket. És ami a legfontosabb: ne térjünk le a tiszta forrás útjáról. Tartsuk meg azt, ami valóban a miénk.”
A Gyimesvölgye Férfikórus története nemcsak egy énekkaré, hanem egy közösségé, amely tudja, hogy a hagyomány nem múzeumi tárgy. Élő dolog, amit ápolni kell: dalban, szóban, példában. És amíg a gyimesi férfiak énekelnek, addig biztos, hogy a múlt hangja tovább szól a hegyek között.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.
Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.
Mindenszentek és halottak napján, a Jókai-emlékévben különös erővel szólal meg A jó öreg asszony: Jókai első találkozása a halállal gyermeki tisztasággal, szelíd emberi mélységgel. Egy történet a hiányról, a jóságról és az emlékezés csendes derűjéről.
A menopauza minden nő életének természetes, de sokszor kihívásokkal teli szakasza.
Ki volt Anonymus, a titokzatos középkori jegyző, és mit üzen a Gesta Hungarorum a magyar történelemről és identitásról? Horváth Gábor egyháztörténész új könyvében a szerző kilétét és művének vallási-kulturális kontextusát tárja fel.
szóljon hozzá!