
Fotó: Csató Andrea
Peter Shaffer fergeteges bohózatát mutatják be május 8-án a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban. A Black Comedy egy nagyszerű színházi ötletre épül, de a burleszk mögött komoly témákat is feszeget. Mohácsi János rendezővel beszélgettünk.
2025. május 04., 16:032025. május 04., 16:03
„Nagyon szeretem a kisvárosi létet, az életem nagy részét kisvárosban és kisvárosi színházban töltöttem, tehát nekem családias ez a dolog. És mint minden tisztességes vidéki színházban itt is egy fölkészült társulattal találkoztam, hamar kiderült, hogy egy színházi nyelvet beszélünk. Innentől kezdve pedig minden azon múlt, hogy hogyan dolgozunk együtt, és úgy tűnik, hogy igen jól, nagyon harmonikusan” – mutatott rá Mohácsi János Jászai Mari-díjas, számos fesztiváldíjas magyarországi rendező, érdemes művész, aki első alkalommal rendez a székelyudvarhelyi színházban.
Fotó: Csató Andrea
Brindsley-nek, a fiatal szobrászművésznek egy estére jut minden jó. Nemcsak a barátnője kezét kéri meg katonatiszt édesapjától, hanem ugyanekkorra jön egy milliárdos műgyűjtő is, akinek megtetszettek a szobrai – és ráadásul a biztosíték is kimegy. A vaksötétben aztán megjön az összes várt és váratlan vendég. A darab zseniális trükkje, hogy míg a szereplők a sötétben tapogatóznak, addig a közönség mindvégig fényesen mulat és mindent lát, amit ők nem – áll az előadás ismertetőjében.
Fotó: Csató Andrea
A darabban komoly családi és szerelmi szálak ütköznek össze, amelyek ugyan nem vérengzésbe torkollanak, hanem valami teljesen másba, de attól még komolyan fel kell építeni a jelenetet.
A legnagyobbak, például Buster Keaton, Harold Lloyd, vagy a kedvenceim, Stan és Pan vérkomolyak voltak, nem ökörködtek. A magyarországi kabarénak a szocializmus utáni érában volt egy kellemetlen viccelődős hulláma, amelyet én kifejezetten nem szeretek. Pláne színházban nem. Régóta nem nézek tévét, de amikor még néztem, akkor bele-belefutottam ilyenekbe, ahol tulajdonképpen a kabaré műfaja volt aláásva, mert minden viccelődésre ment, és elveszett belőle minden viccnek az alapja: a komolyság. Ebben a darabban nagyon komoly szituációk vannak, és a kifejtés során más következményei egy veszélyes és emberi szituációnak.”
Az alkotóstáb tagjaival régóta dolgozik együtt Mohácsi János: az előadás dramaturgja Mohácsi István, a zenét Kovács Márton zeneszerző jegyzi, a díszletet Khell Zsolt, míg a jelmezt Remete Kriszta tervezte.
Május 6-án, kedden 19 órától nyílt próbára várják az érdeklődőket, a bemutatót május 8-án tartják, ezt követően még hat alkalommal lesz látható az előadás ebben a hónapban.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.
szóljon hozzá!