Felvonulás, flekken és fűillat – majális régen
Ünnepi menet valamikor a hatvanas években
Fotó: az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesület archívuma
Egykor kötelező volt, ma már csak emlék. A mai fiataloknak a május elseje leginkább egy szabadnap, piknikezés vagy egy gyors wellnesshétvége. De volt idő, amikor ez a nap a a meghatározott forgatókönyv szerint zajlott, kötelező felvonulásokkal, programokkal.
Nagy Lilla
2025. május 01., 10:322025. május 01., 10:32
Negyven, ötven évvel ezelőtt még nem volt kérdés, hová megy az ember május elsején, mert előre megmondták neki. Felvonulás, zászlólengetés, pionírok egyenruhában, majd délután tánc, sör, flekken, miccs, és ha szerencsés volt az ember, még májusfát is kapott. Három nő – három generáció – mesélte el nekünk, milyen volt egykor a majális.
A zsögödfürdői színpad
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Amikor kellett énekelni, és lengetni a kicsi zászlókat
„A hetvenes-nyolcvanas években, a Ceaușescu-korszakban minden május elseje bizonyos forgatókönyv szerint zajlott” – kezdte az interjúalanyok közül a rangidős Ibolya. Reggel tízkor a vállalatnál kellett jelentkezni, névsorolvasás volt. Aki nem jelent meg, igazolatlant kapott. Ez nem volt tréfa.
– idézte fel a csíkszeredai nő. A gyerekek sem maradtak ki – ők is egyenruhában, nyakkendőben, pionírként masíroztak végig a város központján.
korábban írtuk
„Éljen május elseje!” Visszatekintő egykori majálisokra
A mai majálisok még csak meg sem közelítik azt az érzést, amit mondjuk harmincöt, negyven vagy ötven évvel ezelőtt illett érezni ilyenkor. Szép májusi szellő, lobogó pionírnyakkendők és gondosan befont hajak, beszédek és tapsok, majd délután irány a Szejkére, a Sutába vagy a Sugásba. Visszaforgatjuk az idő kerekét...
A felvonulás a dicsőítés eszköze volt: „Ceaușescut és a kommunista jólétet kellett ünnepelni, ami tudjuk, hogy milyen »jólét« volt”. A hangulat sokkal inkább a félelem és a megfigyelés légkörét árasztotta, hiszen a tömegben ott voltak a szekusok is, ezért mindenki nagyon jó gyerek akart lenni.
A zsögödi erdő – a második felvonás
Miután a kötelező rész véget ért, átöltöztek, és mentek ki a zöldbe. „Zsögödben volt egy színpad az erdő mögött, ott voltak a táncműsorok, szavalók, sör, flekken. Mindenki leült a fűbe, együtt volt a város apraja-nagyja.” Volt magyar és román nyelvű műsor is, de zömében magyarul szólt minden Csíkszeredában. Az este szabad volt – addigra már mindenki „teljesítette a kötelességét”, és jöhetett a valódi majális: sör, zene, felkken, miccs, nevetés.
Május 1-jei felvonulás a marosvásárhelyi ligeti stadionban 1963-ban
Fotó: Szakács V. Sándor/Azopan
Májusfa, zsíros kenyér és Csernobil
A megkérdezettek sorában a középgeneráció is szót kapott, egy ilyen nő számára az 1986-os majális volt a legemlékezetesebb – akkor volt 16 éves. „Nagyon izgultam, kapok-e májusfát. A kapu nyitva volt, szerencsére a legények nem vitték el” – mesélte Katalin.
Estére már otthon volt mindenki. Egy nap múlva derült ki: a csernobili katasztrófa (híre) éppen akkor érte el őket. „A sugárzásról mit sem tudtunk, boldogan voltunk a szabadban” – idézte.
Az erdőbe mentünk, nem étterembe
A „hetvenes évek gyermekeinek” a május elsejei emlékek nem a felvonulásokról szólnak – arra alig emlékeznek. De az utána következő, erdőszéli piknikek, sörözések és táncos programok mély nyomot hagytak.
– meséli a legfiatalabb, Tünde. A kilencvenes években már nem volt kötelező semmi, és a majális kezdett olyanná válni, mint ma: kirándulás, barátok, sütögetés.
A kilencvenes évek fiataljai már épp úgy ünnepelték a majálist, mint a mai tizen- és huszonévesek
Fotó: Fortepan / Mészöly Leonóra
A szabadság íze
Az első május 1., amikor már nem kellett felvonulni, a rendszerváltás után jött el. „Ahogy Ceaușescut kivégezték, minden megváltozott. Már nem mondta meg senki, mit kell csinálnunk.” Az emberek visszataláltak a zöldbe, a családi ünnepléshez, és ha már május elseje, hát legyen szabadnap, piknik, és egy kis nosztalgia. De a kötöttségek, a diktatúra, a múltbéli rendszer emléke nem tűnt el nyomtalanul. „Most már mindenki azt csinál, amit akar” – mondja a ma már nagymamakorban lévő Ibolya.
korábban írtuk
Múzeumi sztorik: májusi fesztiválok az „átkosban”
A Tavasz a Hargitán folklórfesztivált 1967-től szervezték meg évente a Csíkszeredához tartozó Zsögödfürdőn, egészen 1989-ig. A Csíki Székely Múzeumban a májusi hónap tárgyainak választott emlékplakettek ehhez a rendezvényhez kötődnek.
Május elseje, a munka ünnepe eredetileg a munkásmozgalmak harcának emléknapja, amely a munkaidő szabályozásáért – különösen a nyolcórás munkanapért – folytatott küzdelmekhez kapcsolódik. Romániában 1890-ben már voltak kisebb munkásmegmozdulások ezen a napon Bukarestben és más nagyobb városokban, de ezek akkor még nem voltak tömegesek. Az első jelentősebb május 1-jei felvonulások Romániában az 1900-as évek elején történtek, főként szociáldemokrata csoportok szervezésében. A két világháború között az ünnep félhivatalos, sokszor betiltott formában létezett, és a hatóságok gyakran felléptek a munkásmegmozdulások ellen. 1945 után, a kommunista hatalom megszilárdulásával május 1-je állami ünneppé vált, és a rendszer szimbolikus eseményeként kötelező felvonulásokat, beszédeket és látványos demonstrációkat tartottak országszerte. A rendszerváltás után, 1990-től kezdve, az ünnep politikai jellege visszaszorult, és ma inkább tavaszi pihenőnapként, kirándulással, grillezéssel, koncertekkel ünneplik sokan.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!