Felvonulás, flekken és fűillat – majális régen

Amikor kellett énekelni, és lengetni a kicsi zászlókat

„A hetvenes-nyolcvanas években, a Ceaușescu-korszakban minden május elseje bizonyos forgatókönyv szerint zajlott” – kezdte az interjúalanyok közül a rangidős Ibolya. Reggel tízkor a vállalatnál kellett jelentkezni, névsorolvasás volt. Aki nem jelent meg, igazolatlant kapott. Ez nem volt tréfa.

Májusfa, zsíros kenyér és Csernobil

A megkérdezettek sorában a középgeneráció is szót kapott, egy ilyen nő számára az 1986-os majális volt a legemlékezetesebb – akkor volt 16 éves. „Nagyon izgultam, kapok-e májusfát. A kapu nyitva volt, szerencsére a legények nem vitték el” – mesélte Katalin.

A szabadság íze

Az első május 1., amikor már nem kellett felvonulni, a rendszerváltás után jött el. „Ahogy Ceaușescut kivégezték, minden megváltozott. Már nem mondta meg senki, mit kell csinálnunk.” Az emberek visszataláltak a zöldbe, a családi ünnepléshez, és ha már május elseje, hát legyen szabadnap, piknik, és egy kis nosztalgia. De a kötöttségek, a diktatúra, a múltbéli rendszer emléke nem tűnt el nyomtalanul. „Most már mindenki azt csinál, amit akar” – mondja a ma már nagymamakorban lévő Ibolya.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: májusi fesztiválok az „átkosban”

A Tavasz a Hargitán folklórfesztivált 1967-től szervezték meg évente a Csíkszeredához tartozó Zsögödfürdőn, egészen 1989-ig. A Csíki Székely Múzeumban a májusi hónap tárgyainak választott emlékplakettek ehhez a rendezvényhez kötődnek.

Május elseje, a munka ünnepe eredetileg a munkásmozgalmak harcának emléknapja, amely a munkaidő szabályozásáért – különösen a nyolcórás munkanapért – folytatott küzdelmekhez kapcsolódik. Romániában 1890-ben már voltak kisebb munkásmegmozdulások ezen a napon Bukarestben és más nagyobb városokban, de ezek akkor még nem voltak tömegesek. Az első jelentősebb május 1-jei felvonulások Romániában az 1900-as évek elején történtek, főként szociáldemokrata csoportok szervezésében. A két világháború között az ünnep félhivatalos, sokszor betiltott formában létezett, és a hatóságok gyakran felléptek a munkásmegmozdulások ellen. 1945 után, a kommunista hatalom megszilárdulásával május 1-je állami ünneppé vált, és a rendszer szimbolikus eseményeként kötelező felvonulásokat, beszédeket és látványos demonstrációkat tartottak országszerte. A rendszerváltás után, 1990-től kezdve, az ünnep politikai jellege visszaszorult, és ma inkább tavaszi pihenőnapként, kirándulással, grillezéssel, koncertekkel ünneplik sokan.