
Kiliti Krisztián rendező
Fotó: Csató Andrea
Szenvedélyesen megy a szépség után, és megadja a nőknek azt, amire valójában vágynak. De miért, vagy mi ellen küzd Don Juan? És mi az ő tragédiája? Kiliti Krisztián rendezővel beszélgettünk a közelgő donjuan bemutatója apropóján.
2025. november 25., 14:562025. november 25., 14:56
2025. november 25., 14:582025. november 25., 14:58
Rendező, dramaturg, színész, szöveg- és dalszövegíró. Kiliti Krisztián ezúttal rendezőként és társszerzőként jegyzi a Tomcsa Sándor Színház soron következő előadását. A fiatal alkotót két évvel ezelőtt kérte fel a színház művészeti vezetője, Barabás Árpád, hogy jöjjön el Székelyudvarhelyre rendezni, most került sor rá. Mivel a színháznak otthont adó művelődési ház épületét épp felújítják, a próbafolyamat különböző alternatív helyszíneken zajlott. Kérdés is volt az alkotók számára, hogy ez a helyzet mennyire fogja szétzilálni az alkotófolyamatot, mennyire tudnak majd koncentráltan dolgozni – magyarázta Krisztián a beszélgetésünk elején. Hozzátette, míg korábban kaotikusnak tűnt mindez, egy élhető helyzetben vannak.
Próbán - közös alkotás
Fotó: Dániel Helga/Tomcsa Sándor Színház
„Nagyon köszönöm a színháznak, hogy érzékelhetően azon van, hogy ez az előadás megvalósuljon, és »valósuljon meg«. Találtak egy használható teret, ahol tudtunk dolgozni. Sokkal rosszabb körülmények között dolgoztak már emberek, és tudtak jó előadásokat létrehozni.
Sok olyan pontja van a világnak, ahol sokkal veszélyesebb helyzetekben élnek, mint ahogy mi most itt élünk. És van arra lehetőségünk, hogy továbbra is foglalkozzunk alkotással, továbbra is bemenjünk egy próbaterembe és azzal foglalkozzunk, hogy egy jelenet működik-e vagy sem. Ebben azért van valami áldás, és jó figyelmeztetni magunkat, hogy legyünk hálásak azért, hogy ezzel foglalkozhatunk minden nap és nem az életünket kell félteni.”
Az egyik próbán készült felvétel
Fotó: Dániel Helga/Tomcsa Sándor Színház
Mint mesélte, a társulattal való találkozást nagyon jól élte meg, s noha ismert egy-két társulati tagot, és látott tőlük előadásokat, de eddig még nem dolgoztak együtt. „Annak örülök, hogy ebben a társulatban van egy nagyon-nagyon jó adag kíváncsiság, jót akarnak csinálni, jól akarják csinálni, és bele is teszik a munkát.
Ez egy olyan fajta szabadságot és felüdült állapotot ad az alkotóknak, amiben jól esik dolgozni. És ez nagyon gyümölcsöző.” Úgy véli, a közös alkotás során valamiféle igazságkeresés van: hogyan lesz mindaz, amit a színpadon csinálnak, a nézőnek valamilyen módon igaz. „Ennek a paradoxona az, hogy én sem tudom az igazságot, nem tudom azt mondani, hogy csak ez az egy igazság van. Együtt találjuk meg a dolognak az igazságát.”
A bemutató kapcsán tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Dániel Helga/Tomcsa Sándor Színház
Az alkotói folyamatot Bélai Marcel segíti, aki alkotótársként, társrendezőként van jelen. A székelyudvarhelyi nézők emlékezhetnek, a tavalyi évadban ő rendezte Franz Kafka A per című regényének adaptációját. „Én például rettentően intuitív vagyok. Marcinak nagyon erős a szellemisége, nagyon racionálisan gondolja végig a dolgokat, és ez óriási segítség, mert valahogy ez a kettő így erős és igaz dolgokat tud összerakni. És ez már desztillálódott a korábbi közös munkáink során.
Aztán persze ez módosul nagyon sokféle formában, amikor az ember belép a felnőtt létbe. De egy próbafolyamat legyen közösségi élmény, kell, hogy nekünk is öröm legyen a játék, hogy egy olyan dolog jöjjön létre, ami majd a nézővel is közös élmény lesz” – fejtette ki a fiatal rendező.
Wagner Áron a donjuan próbáján
Fotó: Dániel Helga/Tomcsa Sándor Színház
Az előadás dramaturgja és a szövegkönyv egyik szerzője Takács Réka, akivel szintén dolgoztak már korábban. Kiliti Krisztián elmondta, mindig azt érzi, hogy hozzá kell nyúlni az adott szöveghez, amit épp rendez. „Azért is, mert én szeretek írni, és valahogy eddig minden korábbi munkámnál azt éreztem, hogy akkor tud igazán az enyém lenni, hogyha hűen az eredeti szellemiségéhez, de valamilyen szinten hozzárakom és hozzárakjuk mi a saját szellemiségünket is, és úgy kerül színpadra. A legutóbbi munkák Vásárhelyen, a Santa Lolita ugyanezzel az írói triásszal jött létre: Takács Réka, Bélai Marci és én.”
A donjuan próbáján
Fotó: Dániel Helga/Tomcsa Sándor Színház
Elmesélte, korábban már rendezte a Don Juant az egyetemen, és már akkor is született egy Molière-átirat. „Érdekes módon abból semmi egy az egyben nem került bele ebbe a változatba, tehát ez egy teljesen új dolog. Engem rettentően megfogott Max Frisch Don Juanjában, hogy ő újrameséli ezt a történetet és emberibbé teszi ezt a figurát. Sokat lamentáltunk, és az elején még azt gondoltuk, hogy csak Frisch Don Juanját kellene megcsináljuk kisebb-nagyobb változtatásokkal, úgy, hoy a saját szájízünk szerint alakítsuk át. Aztán ahogy elkezdtünk vele dolgozni, éreztük, hogy úgy egydimenziós lesz ez a Don Juan. Tehát kell az a fajta költőiség, amit Molière szövege tud, amit Moliére kibont ebből a figurából. És tulajdonképpen nem tettünk mást, mint, hogy egy adott ponton megnyitottuk Max Fisch drámájának a szövegét és oda, abba a részbe, amit ő nem írt meg, beleillesztettük a Molière-t. És így éreztük azt, hogy egy teljes képet kapunk erről a Don Juanról.”
Aki ki akar lépni a világból, mert fél tőle, és közben olyan dolgokba is belemegy emiatt, amit aztán a saját lelkiismeretével el kell intéznie. „Az a lobogás, ami Don Juanban van, az egy tinédzser a lobogása. Ez egy nagyon kardinális gondolat volt már az elején, és abból indultunk ki, hogy Max Frisch egy 20 éves Don Juant ír meg, aki még fél a nőktől. Az érdekelte őt is és minket is, hogy hogyan lesz ő az a Don Juan, aki szenvedélyesen megy a szépség után, és aki megadja a nőknek azt, amire valójában a nők vágyhatnak. Hiszen mindannyian – nem csak a nők – vágyunk arra, hogy azokat a mondatokat mondják nekünk, amiket hallani szeretnénk. És ő ezzel nagyon jól operál és manipulál.”
A donjuan próbáján
Fotó: Dániel Helga/Tomcsa Sándor Színház
Kiliti Krisztián hangsúlyozta, hogy egy olyan korban élünk, amikor szeretjük deheroizálni a szuperhősöket. Hogy manapság már egy olyan Batman érdekel minket, aki vívódik. „Ilyen szempontból mi is azzal kísérletezünk most, ami benne van a közhangulatban, hogy van itt egy ilyen furcsa antihősünk, egy szuperhősünk, egy Don Juanunk, aki minden nőt meg tud szerezni, ez neki a szuperereje, és ebben a »mesében« elmondjuk, hogy mi volt azelőtt, és hogy mi van azután, amikor ő már nem akar Don Juan lenni.
És ez a fajta elviselhetetlenség kitaszítja őt a társadalomból egy idő után, vagy maga lép ki, mert nem tud benne élni. Vagy nem is akar belesimulni. Nem akar kompromisszumokat kötni. Ő azzal vállalja a tettei következményeit, hogy felismerheti, nem lehet része a társadalomnak. Ez az a bátorság, amit átlagemberekként nem vállalunk. Mert nyilván valahol a hétköznapi fontoskodásainkhoz nagyon ragaszkodunk, mert ezektől tudjuk definiálni magunkat.”
Fotó: Csató Andrea
Rámutatott, noha mondjuk róla, hogy nőcsábász, de Don Juan nem Casanova. Don Juant nem tudjuk definiálni, és ezért is döntöttek úgy, hogy az előadás címe kisbetűvel, egybeírva legyen: donjuan. „Ő úgy érzi, ha definiálná magát, attól kevesebb lenne. Azt mondja, hogy ha elkezdi definiálni magát, akkor valamit az életéből, ami egy és oszthatatlan, elveszít. Azt mondja, hogy ha tényleg felelősséget vállal a teljes emberi élete potenciáljáért, akkor nem teheti meg, hogy valamiről lemondjon azért, mert valakinek nem tetszik ez vagy az.
Szeretnénk bizonyos helyzetekben – azzal határozottsággal, ahogy ő – kimondani, hogy nem érdekel, hogy szeretsz-e. Mert neki nem kell, hogy őt a nők szeressék, ő akarja szeretni a nőket. Mindegyik új nőt. Az, hogy a nő viszont szereti-e, az egy mellékes dolog. Az csak a mellékterméke annak, amit ő csinál. És talán itt is van a tragédiája.”
A bemutatót november 26-án tartják a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Házban, majd másnap, november 27-én is játsszák az előadást. A szereposztás itt érhető el.

Bemutatóra készül a Tomcsa Sándor Színház társulata: november 26-án a donjuan című stúdióelőadást tekinthetik meg a nézők a székelyudvarhelyi Siculus Ifjúsági Házban. A produkció alkotói sajtótájékoztatón számoltak be a részletekről.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.
Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Különleges koncerttel zárja az évet a 4S Street zenekar: december 27-én a fiúk hazatérnek Gyergyószentmiklósra, hogy a Basilides Tibor Sportcsarnokban tartsák meg az OTTHON című koncertjüket. A zenekar gitárosával, Fülöp Loránddal beszélgettünk.
szóljon hozzá!