
Dézsi Szilárd
Fotó: Magyari Lukács
Új utak keresése, a cirkusz iránti vonzódás, az élménypedagógia és a művészetek világa – ilyen sokrétű Dézsi Szilárd színházrendező élete, aki egy éve dolgozik a budapesti Fővárosi Nagycirkuszban. Persze nem artistaként van jelen, de mára már ő is tud tányért pörgetni, három labdával zsonglőrködni és egyensúlyozni a tanuló dróton. Azt viszont ő is mondja: azóta is tanulja a cirkuszt.
2025. január 26., 16:132025. január 26., 16:13
– Kezdjük rögtön azzal, hogy alig egy éve vagy a Fővárosi Nagycirkusz munkatársa. Kicsit mesélj erről kérlek, hogyan kerültél kapcsolatba a cirkusszal?
– Nagyjából tíz éve már, hogy foglalkozom alternatív oktatással. A Kreatív Partnerséggel is volt szerencsém együtt dolgozni, amit Németh Szilvia vezet. Ott három projektem volt, s miután ezek kifutottak, szükségem volt munkára, ezért megkerestem a főigazgató urat, Fekete Pétert. Ő említette, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban több éve fut egy nagyon sikeres cirkuszpedagógiai program, aminek Sándor András a vezetője, és esetleg csatlakozhatnék hozzájuk. Azóta is tanulom a cirkuszt. Persze tudat alatt már gyerekkorom óta vonzódtam a cirkuszhoz, ahogy valószínűleg minden gyerekben ott motoszkál a csodák világa iránti vágyakozás. És természetesen rám is nagy hatással voltak a Cirque du Soleil előadásai és Federico Fellini filmjei.
– Ezelőtt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház rendezője voltál. Mennyivel más tapasztalat az, amit most csinálsz?
– Az alkatomból adódóan nagyon kíváncsi, kísérletező típusú ember vagyok. A színház mellett ott van a pedagógia is, ami fontos számomra. Tulajdonképpen két lábon állok, de jelenleg az élmény- és reformpedagógia az, ami leginkább izgat. Ahogyan a színházban is, a pedagógiában is új utakat keresek.
A Kreatív Partnerséggel való együttműködést először Gyergyóremetén kezdtem el, ami egy szenzációs kaland volt, nagyon sokat tanultam belőle.
Nagyon fontos a hátrányos helyzetű gyerekek számára ez a program, de minden ehhez hasonló pedagógiai programra szükség van, ami ezeknek a gyerekeknek segít, úgy Magyarországon, mint Erdélyben.
Fotó: Magyari Lukács
Mivel élményoktatással foglalkozom, eddig a dráma és a képzőművészet eszközeit használtam, ami most kiegészült a cirkuszpedagógiával is. Az a legizgalmasabb számomra, hogy a cirkuszművészettel együtt a cirkuszpedagógia is folyamatosan változik, gazdagodik, különböző utakat jár be. A maga eszköztárával élve a szociális cirkuszon át az állatasszisztált cirkuszpedagógia módszertanáig (az utóbbit, kolléganőm Petró Eszter vezeti), rengeteg lehetőség rejlik benne.
– Hogyan készülsz fel ezekre a rendhagyó órákra?
– A cirkusznak kétféle oktatási, cirkuszpedagógiai programja is van, amelyekben részt veszek. Vannak rendhagyó órák, amelyek mindig az adott előadáshoz kötődnek, tulajdonképpen annak a levezetései. Ezekre az órákra általában egész osztálycsoportok jönnek. Az előadás után szorosan annak a gondolatiságához kapcsolódóan tartok foglalkozást. Ilyenkor kiderül, hogy a gyerekeknek milyen saját történeteik vannak, amelyek sok esetben kapcsolódnak a cirkuszhoz, a látott műsorszámhoz is.
Ezek mind olyan képességek és készségek, amelyeket ugyan az artisták magas szinten művelnek, de az alapjai mindannyiunkban ott vannak, csak a gyakorláson múlik, hogy ezt minél pontosabb vagy magasabb szintre tudjuk fejleszteni.
– Te is kipróbáltad ezeket a tevékenységeket?
– Az első három hónap nekem is arról szólt, hogy megtanuljam a zsonglőrködést, a tányérpörgetést és a tanuló dróton való egyensúlyozást. A Tanulj cirkuszt! két kollegámmal vezettük, Turóczi Leventével és Hornyák Istvánnal. Az én feladatom elsősorban az volt, hogy szabály- és élményjátékokat tettem hozzá a foglalkozáshoz, drámapedagógiai módszerekkel színesítettem. A szakmai részét ők képviselték, viszont én is tanultam tőlük a gyerekekkel együtt.
– „Egyetlen nézetben érdemes a dolgokat vizsgálni, […] és ez a nézet a művészeteké.” Ezt a gondolatot Polgár Kristóf A porondmester naplójából című verseskötet egyik kritikájában olvashatjuk. Azt hiszem, a te missziód, hitvallásod szerint is valahol ez az az út: a művészetek felől közelítve tekinteni a világra. Ez miért van így?
– Tudjuk, hogy a játékossággal, örömmel végzett tevékenység mindig jobban motivál, ehhez egy gazdag eszköztárat kínálnak a különböző művészetek. Az önkifejezési, alkotási vágy minden gyermekben ott van. Mindenki jó valamiben, már csak az eszközt kell felkínálni számukra, ami hozzájuk a legközelebb áll, amiben a legjobban ki tudnak teljesedni, meg tudják mutatni magukat, meg tudják fogalmazni a gondolataikat az őket körülvevő világról.
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
szóljon hozzá!