
László Zsolt
Fotó: Magyari Lukács
László Zsoltot már háromévesen is a dobolás vonzotta – igaz ugyan, hogy akkor még csak konyhai eszközökkel csörömpölt az edényeken. A zene viszont mindig is az élete része volt, így végezte el az iskolát dobtanszakon, érettségi után pedig a Kőbányai Zenei Stúdióban folytatta a tanulmányait. Azóta ő is aktívan tanít dobot gyerekeknek. Tavaly valóra vált élete egyik nagy álma: az Azahriah-produkció részeseként háromszor is volt lehetősége fellépni a Puskás Arénában.
2025. február 04., 16:532025. február 04., 16:53
2025. február 04., 17:152025. február 04., 17:15
– Mikor kerültél közelebb a zenéhez?
– Egy kisvárosban, Baróton éltünk életem első 10 évében, ahol édesanyám szervezte a városnapok koncertjeit. Ez az időszak és a zene, a zenészek közelsége nagyon sokat jelentett.
– Miért pont a dob lett a nyerő?
– Háromévesen már fakanalakkal és mindenféle egyéb konyhai eszközzel csörömpöltem az edényeken, miközben szólt a zene otthon. Így elég korán kiderült, hogy a ritmusok világa felé hajlok. Tízéves voltam, amikor nagyapámtól megkaptam az első hangszeremet. Tulajdonképpen akkor indultam el ezen az úton tudatosan, amit azóta is szorgalmasan aszfaltozok…
– Bár világéletemben imádtam a dobosokat, valahogy mindig úgy éreztem, hogy elvesznek a színpadon. Sokan viccelődnek is azzal, hogy a dobos a zenész legjobb barátja. Te hogyan éled meg mindezt?
– Ez személyiségfüggő is. Nem tudnám megmondani, hogy te választod a hangszert, vagy a hangszer választ téged, de az biztos, hogy számomra sokkal kényelmesebb az, hogy a színpadon hátrébb ülök. Ez sokkal inkább én vagyok… Nem én kell közvetlenül kommunikáljak a közönséggel, így a „magam csendjében”, fókuszáltan tudom végezni a feladatom, szórakoztatni azokat, akik épp hallgatnak. Hozzáteszem, ilyen zenész-sztereotípiák azért nem csak a dobosokról vannak.
Fotó: Magyari Lukács
– Hogyan kerültél ki Magyarországra?
– Először Székelyudvarhelyen Geréb Mikinél tanultam, majd jártam Csíkszeredába és Marosvásárhelyre is magántanárokhoz. Elvégeztem a tizedik osztályt, és már nagyon szerettem volna még előbbre lépni. Sajnos Romániában nincs olyan zeneiskola, ahol van dobtanszak és érettségizni is lehet. Egy dobtáborban ismerkedtem meg Bordás Józsival, akinek elmeséltem, hogy milyen kevés lehetőségem van otthon. A tábor után egy pár hónappal később felhívott, hogy felkérte a budapesti Rajkó-Talentum Tánc- és Zeneművészeti Iskola, hogy indítson el egy dobtanszakot. Kérdezte, érdekel-e a dolog. Nem volt kérdés, természetesen érdekelt. Összecsomagoltam, felvételiztem, és szeptembertől tizenegyedik osztályosként folytattam az iskolát Budapesten, dobtanszakon. Érettségi után a Kőbányai Zenei Stúdióban tanultam még négy évet, és azóta vagyok én is aktív tanár.
– Tagja vagy a Házhoz megy a Zenede Oktatási Centrumnak is. Mit kell tudni erről az intézményről?
– Ez egy országjáró turné diákoknak, aminek része egy egyórás könnyűzenetörténeti koncert/előadás, ahol a zene, a hangszerek fejlődését meséli el Bordás József, a projekt vezetője és a zenekar minden korszak slágereiből eljátszik egy válogatást. Ezután következik a „hangszersimogató”: a koncert után egy másik, hangszerekkel berendezett teremben várjuk a gyerekeket. Viszünk elektromos dobokat, zongorákat, gitárokat és ezeket ki is tudják próbálni. Célunk, hogy minél több gyerek nyisson a hangszertanulás felé.
A zene öröme és szeretete hajtja
Fotó: Magyari Lukács
Dobolt már ötvenezer ember előtt is
Fotó: Magyari Lukács
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
szóljon hozzá!