Ötvenezer ember előtt állni a színpadon: óriási érzelmi töltet
László Zsolt
Fotó: Magyari Lukács
László Zsoltot már háromévesen is a dobolás vonzotta – igaz ugyan, hogy akkor még csak konyhai eszközökkel csörömpölt az edényeken. A zene viszont mindig is az élete része volt, így végezte el az iskolát dobtanszakon, érettségi után pedig a Kőbányai Zenei Stúdióban folytatta a tanulmányait. Azóta ő is aktívan tanít dobot gyerekeknek. Tavaly valóra vált élete egyik nagy álma: az Azahriah-produkció részeseként háromszor is volt lehetősége fellépni a Puskás Arénában.
Ilyés Krisztinka
2025. február 04., 16:532025. február 04., 16:53
2025. február 04., 17:152025. február 04., 17:15
– Mikor kerültél közelebb a zenéhez?
– Egy kisvárosban, Baróton éltünk életem első 10 évében, ahol édesanyám szervezte a városnapok koncertjeit. Ez az időszak és a zene, a zenészek közelsége nagyon sokat jelentett.
– Miért pont a dob lett a nyerő?
– Háromévesen már fakanalakkal és mindenféle egyéb konyhai eszközzel csörömpöltem az edényeken, miközben szólt a zene otthon. Így elég korán kiderült, hogy a ritmusok világa felé hajlok. Tízéves voltam, amikor nagyapámtól megkaptam az első hangszeremet. Tulajdonképpen akkor indultam el ezen az úton tudatosan, amit azóta is szorgalmasan aszfaltozok…
– Bár világéletemben imádtam a dobosokat, valahogy mindig úgy éreztem, hogy elvesznek a színpadon. Sokan viccelődnek is azzal, hogy a dobos a zenész legjobb barátja. Te hogyan éled meg mindezt?
– Ez személyiségfüggő is. Nem tudnám megmondani, hogy te választod a hangszert, vagy a hangszer választ téged, de az biztos, hogy számomra sokkal kényelmesebb az, hogy a színpadon hátrébb ülök. Ez sokkal inkább én vagyok… Nem én kell közvetlenül kommunikáljak a közönséggel, így a „magam csendjében”, fókuszáltan tudom végezni a feladatom, szórakoztatni azokat, akik épp hallgatnak. Hozzáteszem, ilyen zenész-sztereotípiák azért nem csak a dobosokról vannak.
Fotó: Magyari Lukács
– Hogyan kerültél ki Magyarországra?
– Először Székelyudvarhelyen Geréb Mikinél tanultam, majd jártam Csíkszeredába és Marosvásárhelyre is magántanárokhoz. Elvégeztem a tizedik osztályt, és már nagyon szerettem volna még előbbre lépni. Sajnos Romániában nincs olyan zeneiskola, ahol van dobtanszak és érettségizni is lehet. Egy dobtáborban ismerkedtem meg Bordás Józsival, akinek elmeséltem, hogy milyen kevés lehetőségem van otthon. A tábor után egy pár hónappal később felhívott, hogy felkérte a budapesti Rajkó-Talentum Tánc- és Zeneművészeti Iskola, hogy indítson el egy dobtanszakot. Kérdezte, érdekel-e a dolog. Nem volt kérdés, természetesen érdekelt. Összecsomagoltam, felvételiztem, és szeptembertől tizenegyedik osztályosként folytattam az iskolát Budapesten, dobtanszakon. Érettségi után a Kőbányai Zenei Stúdióban tanultam még négy évet, és azóta vagyok én is aktív tanár.
– Tagja vagy a Házhoz megy a Zenede Oktatási Centrumnak is. Mit kell tudni erről az intézményről?
– Ez egy országjáró turné diákoknak, aminek része egy egyórás könnyűzenetörténeti koncert/előadás, ahol a zene, a hangszerek fejlődését meséli el Bordás József, a projekt vezetője és a zenekar minden korszak slágereiből eljátszik egy válogatást. Ezután következik a „hangszersimogató”: a koncert után egy másik, hangszerekkel berendezett teremben várjuk a gyerekeket. Viszünk elektromos dobokat, zongorákat, gitárokat és ezeket ki is tudják próbálni. Célunk, hogy minél több gyerek nyisson a hangszertanulás felé.
A zene öröme és szeretete hajtja
Fotó: Magyari Lukács
– Hogyan tudtad hasznosítani dobtanárként a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumban elsajátított pedagógiai módszereket?
– A Pedában a pszichológia szakos tanárnő volt az osztályfőnököm, akitől nagyon sokat tanultam. Leginkább annak kapcsán, hogy hogyan érdemes figyelni és megközelíteni az embertársainkat. Viszont édesanyám is tanár, és vannak még zenészek a családban, így nagyjából minden összeért már a legelején.
– Számodra mit jelent a zene?
– A zene határozza meg az egész életemet, talán ez azóta van így, amióta az eszemet tudom. Az életem minden rezdülését – szomorúságát és boldog pillanatait – a zenéhez tudom kötni.
– Nemrég született meg a kisfiad. Hogyan próbálod az élete részévé tenni a zenét?
– Nálunk folyamatosan szól valamilyen zene. Ennek értelmében ő ebbe nő bele. Egyébként már van saját dobverője, együtt gyakorlunk. Nagyon érdeklődő, nyitott, én pedig nagyon örülök, hogy kinyithatom számára ezeket a kis zenei kapukat.
Dobolt már ötvenezer ember előtt is
Fotó: Magyari Lukács
– Melyek a legmerészebb álmaid, s melyek azok a pillanatok, amelyekre a legbüszkébb vagy?
– Az elmúlt egy évben nagyon sok minden összejött, úgy is mondhatnám, beérett mindaz, amiért eddig harcoltam.
Októberben a női kézilabda Európa-bajnokságnak a nyitóceremóniáján is részt vettem Debrecenben, ahol egy ritmus köré épülő, lézershow-val egybekötött, DJ-vel, a világbajnokságon második helyet elért Beatbox csapattal és egy csodás hangú énekesnővel fűszerezett műsort csináltunk. Fantasztikus volt!
Ilyen és ehhez hasonló élmények megélése, a saját otthonunk kialakítása, a stabil lábakon állás voltak a legmerészebb álmaim, most pedig próbálom a lehető legjobban megélni mindazt, amit eddig kaptam.
– Mivel foglalkozol jelenleg?
– Tanítok és játszom alapvetően. Egy csepeli, hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő iskolában vagyok dobtanár – nagyon hálás feladat –, és van egy magániskolám, ahol minden dobolni vágyót várok szeretettel. Emellett öt különböző formációban dobolok: King’s Meg trió, Bagosi Band, LaNo Live, Balog Kitti, és a Monyo Projekt.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon
Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
A rovat további cikkei
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
Tizenegy vers a békéért
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
Tizenegy vers a békéért
A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.
A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
Mindennek mestere: Gazda József
Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.
Mindennek mestere: Gazda József
Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.
Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.
Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Frissesség és egyensúly – egész napra
A reggelt tejbegrízzel kezdjük, tízóraira avokádós mártogatós kerül az asztalra friss zöldségekkel. Ebédre egy jól fűszerezett, friss zöldségekkel készült tésztasaláta következik, a napot grillezett sajttal és roppanós, sült zöldségekkel zárjuk.
Frissesség és egyensúly – egész napra
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A húsvéti ünnepkör a Székelyföldön nem pusztán vallási esemény, hanem összetett kulturális rendszer. Pozsony Ferenc előadása azt mutatta meg, miként élnek tovább a keresztény liturgia mellett az archaikus, közösségi és termékenységi rítusok is.
Húsvét rétegei: rítus, közösség és emlékezet az erdélyi hagyományban
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
A medvehagyma nemcsak a tavasz hírnöke, hanem sokoldalú alapanyag és ősi gyógynövény is – gyűjtése azonban odafigyelést igényel, mert könnyen összetéveszthető mérgező növényekkel.
A tavasz zöld ereje: a medvehagyma titkai
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
A húsvéti készülődés az ünnep fontos része, de nem kell napokig készülni ahhoz, hogy otthonunkat ünnepi díszbe öltöztessük. Néhány egyszerű és kreatív dekorációval rövid idő alatt becsempészhetjük a tavaszi, húsvéti hangulatot.
Húsvéti dekorációk: egyszerű, kreatív megoldások
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!