Tóth Péter Lóránt Szászrégenben
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
Noha nyáron kevesebb előadása van, és ilyenkor igyekszik minél több időt a családjával tölteni, lassacskán készülődik az újabb (vers)vándorútjaira. A Szia, hogy vagy? sorozatunkban Tóth Péter Lóránttal beszélgettünk.
2025. augusztus 10., 13:152025. augusztus 10., 13:15
2025. augusztus 10., 13:162025. augusztus 10., 13:16
A Liget és a Székelyhon olvasói már bizonyára ismerik Tóth Péter Lóránt Radnóti-, Latinovits- és Pro Cultura Hungarica-díjas versmondót. A versvándornak is nevezett kunsztentmiklósi tanár több mint tíz éve vándorbotra cserélte a katedrát, hogy szerte a Kárpát-medencében rendhagyó irodalomórák és pódiumestek keretében meséljen a legnagyobb költőinkről, hogy batyujában elvigye a vers, az irodalom szeretetét a legkisebb településekre is. Erdélyben, Székelyföldön is többször volt alkalmunk találkozni vele, előadásairól, útjairól mindig szívesen mesélt nekünk. És olyan is volt, hogy – virtuálisan ugyan –, de elkísértük egyik-másik verszarándoklatára. Most pedig arra voltunk kíváncsiak: mivel tölti a nyarat?
Marosvécsen Radnóti történetét hallotta a közönség
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
Rendhagyó irodalomóra Gyimesbükkön
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
Nagyanyámtól hallottam először arról az emberről, aki a fenti sorokat írta: Márton Áronról, az Emberkatedrálisról. Nagyapám a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnáziumban érettségizett. Dédszüleim pedig a Máramaros vidékéről, Rettegről és Bethlenből települtek a mai Magyarországra. Hoztam otthonról egy olyan kíváncsiságot Erdély iránt, ami a mai napig tart, és amikor 2015-ben abbahagytam a tanítást, első versútjaim ide vezettek. Ezért is örültem annak a lehetőségnek, hogy a Lakiteleki Népfőiskola, és azon belül is Lezsák Sándor elnök úr támogatásával részt vehettem a Népfőiskola erdélyi szórványprogramjában” – meséli lelkesen.
Bátoson Arany és Petőfi barátságáról mesélt
Fotó: Tóth Péter Lóránt archívuma
Mint mondja, tavasszal a korábban már ismert helyszíneken kívül olyan helyekre is eljutott, ahol azelőtt még nem járt. Olyan szórványtelepüléseken lépett fel, ahol korábban nem volt ilyen jellegű irodalmi előadás: például a Maros-mentén Bátoson, Ratosnyán, vagy Zajzonban a Barcaságban. Meglátogatta a magyarfülpösi szórványkollégiumot, ahol a kisdiákoknak József Attiláról, Szent László király csodáiról, Petőfi és Arany barátságáról mesélt. Járt Szászrégenben, Marosvécsen, Marosfelfaluban, és a csíkszeredai Csángó Kollégiumban. A csángó gyerekekhez Gyimesbe személyesen is kiutazott: Gyimesközéplok, Gyimesfelsőlok, és Gyimesbükk diákjai és pedagógusai már ismerősként köszöntötték.
A Brassó melletti Négyfaluba is eljutottam. Előadásaimat a Lakiteleki Népfőiskolán kívül Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársai is segítették. Bízom benne, hogy ezek a verstalálkozások ősztől is folytatódnak. Most itthon vagyok, Kunszentmiklóson, és igyekszem a feleségemmel és a két kisfiammal minél több időt tölteni. De persze egy versvándor soha nem áll le teljesen: új szövegeket tanulok, és új előadásokat készítek” – zárja a beszélgetést, mi pedig nem faggatózunk tovább, mert tudjuk, gyorsan elröppen a nyár, de azért még búcsúzóul elmondjuk: várjuk vissza, ha újra vándorútra indul!
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!