Nehéz év előtt állnak a megyei önkormányzatok

A költségvetés két nagy összetevője, a működési és a fejlesztési rész megvalósításai között nagy különbséget látunk mindhárom megye esetében. Míg az év elején elfogadott működési költségvetést mindhárom megye közel 100 százalékosan kivitelezte, addig a tervezett fejlesztések megvalósítási foka két megye esetében nagymértékben elmarad a tervezettől. Hargita megye a tervezett fejlesztéseknek csak 48%-át, Kovászna megye pedig 54%-át tudta megvalósítani. Ezzel szemben Maros megye szinte az összes betervezett fejlesztését végig tudta vinni 91%-os megvalósítási aránnyal.

Miért maradtak el a tervezett fejlesztések?

A fejlesztések elmaradása több okra is visszavezethető. Ezek közül a költségvetési hiány okán a központi költségvetésből folyamatosan késő vagy elmaradó kifizetések érintették a legsúlyosabban a megyék gazdálkodásait. A kifizetések késése mellett ugyanakkor

Mutatjuk a büdzsék legfontosabb bevételeit

A megyei önkormányzatok költségvetéseinek legfontosabb bevételei az ÁFÁ-ból és a jövedelemadóból történő visszaosztások. Míg az ÁFA-visszaosztás értéke Hargita megyénél 24%-kal, Kovászna megye esetében 32%-kal növekedett 2026-ban, addig Maros megye esetében ez az összeg 23%-kal csökkent a tavalyi év megvalósításához viszonyítva. A jövedelemadóból való visszaosztásnál azonban mindhárom megye kevesebbel tervez, mint amennyit 2025-ben kaptak: Hargita megye 5%-kal, Kovászna 7%-kal, míg Maros megye 12%-kal kevesebbet.

A harmadik nagy bevételi tétel a megyék költségvetésében a központi költségvetésből (pl. Anghel Saligny) és EU-s támogatásokból (PNRR, egyéb EU-s projektek) finanszírozott fejlesztések. Ezek összege a 2026-os évben is jelentős mindhárom megye esetében. A legnagyobb ilyen jellegű bevételt Hargita megye tervezi 2026-ra, amely összeg majdnem duplája a Kovászna megyeinek, de közel 50%-kal meghaladja a Maros megyei hasonló összeget is (4. grafikon).

A költségvetések esetében egy fontos mutatószám az, hogy a befolyó adólejeket milyen arányban használják fel működésre és fejlesztésre. Természetesen az lenne a célszerű, ha minél nagyobb arányban fejlesztésekre tudná fordítani egy megyei önkormányzat a költségvetését. A három megyét vizsgálva a fejlesztési kiadások aránya a 2026-os összköltségvetéséből Hargita megye esetében a legmagasabbak, ahol a költségvetés több mint felét fejlesztésre tervezik felhasználni. A fejlesztési kiadások aránya Hargita megyében 54%, Kovászna megyénél 40%, míg Maros megyénél 35%. Hargita megye elsőbbsége azonban nem csak az arányszámokban jelentkezik, hanem összegszerűen is látható, hiszen Hargita megye tervez a legtöbbet a fejlesztésekre fordítani 2026-ban, amely összeg több mint duplája a Kovászna megyei 2026-os terveknek. Ami szembetűnő, hogy egyedül Maros megye tervez egy kevéssel nagyobb összeget fejlesztésekre 2026-ra, mint a 2025-ös évben tette, ezzel szemben mind Hargita, mind Kovászna megye is nagyságrendekkel kisebb összegeket tervez az idén a fejlesztésekre, mint ahogy 2025-ben tette (5. grafikon).

A megyei tanácsok kiadásai

Kiadási oldalon több fontos terület van, amelyeket a megyei önkormányzatok finanszíroznak. A legnagyobb terület a szociális fejezet, azon belül is gyerekvédelem, amely mindhárom megye esetében a működési költségvetésnek több mint negyven százalékát jelenti. Ez a tétel Maros megye esetében a legnagyobb, egyedül meghaladja a Hargita és Kovászna megye ez irányú költségeit, amit az a tény is magyaráz, hogy

Jelentős tételt tesz ki a megyék költségvetéséből az apparátus finanszírozása. Itt pozitívumként jegyezhetjük meg, hogy az elmúlt években mindhárom megyénél csökkentek az apparátus személyi kiadásai. Ha a megszorítások előtti 2024-es évet vesszük alapul, akkor 2026-ban Hargita megyében 5,3 millió lejjel, Kovászna megyében 1 millió lejjel, Maros megyében pedig 3 millió lejjel terveztek kevesebbet az apparátus fizetésre, mint 2024-ben. Az apparátus működési kiadásainak két legfontosabb összetevője a személyi és a dologi (utóbbi anyagi és szolgáltatási költségeket jelent) Hargita és Maros megyében egyaránt 35 millió lej közeli összeget tesz ki, míg Kovászna megyében ennek felét, 17,7 millió lejt (7. grafikon).

Az oktatás, egészségügy és kultúra fejezetekbe foglalt összegek jelentős különbségeket mutatnak a három megyénél. Ezeknek oka egyrészt a megyék különböző méretű intézményi rendszereiben, másrészt az egyes területeken futó nagy fejlesztési projektekben keresendő. Például Hargita megye esetében a megye szinte összes oktatási intézményét magába foglaló nagy európai uniós fejlesztési projekt emeli ilyen magasra az oktatási kiadásokat 2026-ban. Az egészségügyi kiadásoknál a korházfejlesztési projektek (például a csíkszeredai) és azok önrészei határozzák meg a ráfordítások különböző mértékeit (8. grafikon).

A 2025-ös tervekhez viszonyítva mind a három fent jelzett költségtétel csökkent Hargita megye esetében: az oktatási kiadások 36%-kal, az egészségügyi kiadások 37%-kal, míg a kultúrára szánt kiadások 14%-kal kisebbek 2026-ban. Kovászna megyénél csak az oktatás csökkent a 2025-ös tervekhez képest 53%-kal, az egészségügyre szánt kiadások 14%-kal, a kultúrára szánt kiadások pedig 7%-kal növekedtek. Maros megyében 57%-kal megy kevesebb az oktatásra idén, mint 2025-ben, az egészségügyi fejezet azonban 30%-magasabb a tavalyi összegnél, míg a kulturális kiadások 12%-kal maradnak el a 2025-ös tervekhez képest.

Nézzük meg az egyik legfontosabb fejezetet

Az egyik legnagyobb és legfontosabb tétel a megyei tanácsok költségvetésében a szállítás fejezet, amelyben a megyei besorolású utak karbantartására és fejlesztésére tervezett összegek szerepelnek. Ezek egyik része az ÁFÁ-ból a megyei utak hosszának függvényében visszaosztott összegekből származik, amely sajnos épp csak a téli hóeltakarítási munkálatokra és az éves útjavításokra elégséges.

Mi legyen a hitelekkel és a kamatokkal? Fizetni kell!

Sajnos egyre jelentősebb tételt jelent mindhárom megye esetében az adósságszolgálat, vagyis a felvett hitelek és azok kamatainak a törlesztése. Az elmúlt években mind a megyei, mind a települési önkormányzatok nagy előszeretettel fordultak hitelekhez, többségében annak érdekében, hogy biztosítani tudják az EU-s projektjeik egyre növekvő önrészeinek finanszírozását. Ennek következtében az önkormányzatok többségénél tetemes adósság halmozódott fel, ami szerencsére törvényileg felülről határolt.

Végezetül egy kis kitekintő és egy összegző

Annak érdekében, hogy jobban meg tudjuk ítélni a három székely megye költségvetési helyzetét, azok főösszegét összevetettük a legfejlettebb erdélyi megyének elkönyvelt Kolozs megye, valamint Erdély legfejlődőbb városának, Kolozsvárnak a költségvetésével. Ha a költségvetési főösszeget nézzük, annak értéke Kolozs megye esetében 979,8 millió lej, így Kolozs megye egyedül nagyjából a három székely megye költségvetésének háromnegyedét adja. Ha Kolozsvár városával hasonlítjuk össze a három megyét, akkor teljesen más dimenziókról beszélünk, hisz a kincses város 3,9 milliárd lejes 2026-ra megszavazott költségvetése háromszor akkora, mint a három székely megye ez évi költségvetése együttvéve.

Összegezve a fent leírtakat megállapíthatjuk, hogy