Jellemző, hogy év elején, a költségvetések jóváhagyásakor sok polgármestert és megyei vezetőt látunk és hallunk arról nyilatkozni, mennyi mindent meg fognak valósítani. Az év végi zárszámadások idején már ritkábban találkozunk hangzatos bejelentésekkel.

Ha a címben is említett határidő szorítása egybeesik egy választási időszakkal, akkor csodák születhetnek – még a közigazgatásban is. A következőkben a hat székely (nagy)város 2023-as költségvetési megvalósításait elemezzük.

A Covid által megkínzott gazdaság nagyon ki volt már éhezve egy nyugodtabb időszakra, így a 2022-es évre a várakozásaiban mindenki a koronavírus-járvány utáni újjáépítés évére tekintett. Azonban ez a valóságban egyáltalán nem így alakult.

Összehasonlítva a 2022 elején elfogadott költségvetéseket az év során megvalósított eredményekkel, azt tapasztaljuk, hogy volt ahol legfeljebb csak álmokról beszélhetünk, ugyanis a terveknek év végére alig 10%-át sikerült megvalósítani.

Költségvetés szempontjából a legtöbb székelyföldi város számára kritikus év az idei. Az előző uniós költségvetési ciklus pályázatainak a kivitelezésére az idei az utolsó év, tehát, amit idén nem végeznek el, az elúszik, vagy saját pénzből kell befejezni.

Már szomorú valóságként könyveljük el, hogy amíg az elmúlt tíz évben az ország lakossága 5,3%-kal, addig az erdélyi magyar közösség 10,3%-kal csökkent. Az erdélyi magyarságot érintő negatív tendenciák sajnos nem csak a demográfia területén vannak jelen.

A 2021-es évet még mindig a koronavírus-járvány árnyékában élte meg a világ. A gazdaság egy kicsit felszusszant ugyan, de az egyes szektorok még mindig érezték a járvány negatív hatásait. Ráadásként begyűrűzött az energiahordozók válsága is.

A közösségi média hírfolyamait olvasva, az embernek az az érzése, hogy párhuzamos valóságok városa lett Székelyudvarhely. Mintha más világban élnénk, mint amiről egymásnak írunk, amiről a közösségi
médiában olvasunk.

Immáron harmadik koalíciós partnerét, emellett pedig a második alpolgármesterét és városmenedzserét fogyasztja el Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere. Azonban az elöljáró közvetlen közeléből félreállt személyek száma jóval nagyobb.

Rekordnak számító gyorsasággal, már januárban, illetve február elején megszavazták a megyei költségvetéseket a székelyföldi megyei önkormányzatok. Az akkor megszavazott számokat vettük nagyító alá.

Mivel idén is a települések életét a nemrég elfogadott helyi költségvetések határozzák meg, fontosnak tartottuk a nagyobb székelyföldi városok 2022-es büdzséjének elemzését, összehasonlítását.

Székelyudvarhelyen rég nem volt választás. Igazából Udvarhelyen már évek óta nem történik semmi érdemleges. Így nem csoda, hogy még egy belső választás is ennyire felkorbácsolja a helyi közéletet.

A közösségi szolgáltatások vásárlása esetében is működik adófizető polgárban az ár-érték arány alapú gondolkodás, hiszen a befizetett adólejeiért mindenki annak megfelelő értékű közösségi szolgáltatást vár el.

A járvány, illetve a hozzá kapcsolódó aggodalmak határozták meg a 2020-as esztendőt, a gazdasági szakértők és a vállalkozók borúlátóan ítélték meg az évet. Az utólagos adatok szerint a várthoz képest korántsem lett annyira durva az időszak.

Gyergyószéken végre megvalósult az, amit sok helyen csak papíron vallanak, hogy a város a vidékével együtt kellene éljen. Jó érzés volt látni, hogy a lokálpatrióta egók itt nem oltották ki egymást.

Mire költ, miért és mennyit hoz be? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor a Hargita, a Kovászna és a Maros megyei önkormányzatok büdzséit hasonlítottuk össze. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a három székelyföldi megyét ebből a szempontból is összemérjük.

Csak az fél a számoktól, aki fél a számonkéréstől – tartja a mondás. A költségvetési tervezésnél nincs számonkérés, ez még csak az álmodozásról szól. Arról, hogy egy település, azaz annak vezetése mit szeretne megvalósítani az előtte álló naptári évben.