Geréb László

Ahány megye, annyi történet, egy dolog azonban biztos: miközben Kolozs megye gazdaságilag Erdély motorja, emellett Székelyföld három megyéjének is megvan a helye Erdély gazdasági térképén.

A 2022-es évet nagyon nehéz időszakként élte meg a vállalkozók többsége, amely alól a székelyföldi vállalkozók sem kivételek. Az orosz-ukrán háború következményei sok területen megkeserítették nemcsak a munkavállalók, de a vállalkozók hétköznapjait is.

Ha a címben is említett határidő szorítása egybeesik egy választási időszakkal, akkor csodák születhetnek – még a közigazgatásban is. A következőkben a hat székely (nagy)város 2023-as költségvetési megvalósításait elemezzük.

Megrendülve vette tudomásul az erdélyi magyar közgazdász közösség Szécsi Kálmán korai távozását, aki nemcsak az udvarhelyi, hanem az egész romániai magyar közgazdászszakma meghatározó személyisége volt.

A Covid által megkínzott gazdaság nagyon ki volt már éhezve egy nyugodtabb időszakra, így a 2022-es évre a várakozásaiban mindenki a koronavírus-járvány utáni újjáépítés évére tekintett. Azonban ez a valóságban egyáltalán nem így alakult.

Összehasonlítva a 2022 elején elfogadott költségvetéseket az év során megvalósított eredményekkel, azt tapasztaljuk, hogy volt ahol legfeljebb csak álmokról beszélhetünk, ugyanis a terveknek év végére alig 10%-át sikerült megvalósítani.

Költségvetés szempontjából a legtöbb székelyföldi város számára kritikus év az idei. Az előző uniós költségvetési ciklus pályázatainak a kivitelezésére az idei az utolsó év, tehát, amit idén nem végeznek el, az elúszik, vagy saját pénzből kell befejezni.

Már szomorú valóságként könyveljük el, hogy amíg az elmúlt tíz évben az ország lakossága 5,3%-kal, addig az erdélyi magyar közösség 10,3%-kal csökkent. Az erdélyi magyarságot érintő negatív tendenciák sajnos nem csak a demográfia területén vannak jelen.