Elvesztegetett székelyföldi évtizedek

Elvesztegetett székelyföldi évtizedek

Székelyföld gazdasági teljesítménye húsz éve folyamatosan távolodik az országos átlagtól, amely gazdasági lemaradásnak a demográfiai hatásai is egyre érezhetőbbé válnak

Fotó: Mihály Csaba

Már szomorú valóságként könyveljük el, hogy amíg az elmúlt tíz évben az ország lakossága 5,3%-kal, addig az erdélyi magyar közösség ennek közel duplájával, vagyis 10,3%-kal csökkent. Az erdélyi magyarságot érintő negatív tendenciák sajnos nem csak a demográfia területén vannak jelen, hanem fellelhetőek gazdasági vonalon is.

Geréb László

2023. március 24., 08:012023. március 24., 08:01

2023. március 28., 14:492023. március 28., 14:49

A nemrég megjelent 2022-es népszámlálási adatok sok kérdőjelt és még több felkiáltójelet vetettek fel nemcsak a román, hanem erdélyi magyar közéletben is. A téma kapcsán már több elemzés is napvilágot látott, legutóbb pedig Ilyés Szabolcs vállalkozó, politológus invitálta vitára e téma kapcsán a közélet szereplőit. Erre a gondolatsorra fűztük fel a lenti anyagot is.

A következőkben Székelyföld gazdaságát vizsgáljuk az ezredforduló óta eltelt időszakban, kitérve a gazdasági teljesítmény és a demográfiai folyamatok közti kapcsolatra, majd egy vitára érdemes felvetéssel és annak lehetséges megoldásaival zárjuk az írást.

Húsz év Székelyföld gazdaságából

Több mutatószámot is lehetne használni egy földrajzi egység gazdaságának jellemzéséhez, ezek közül a legáltalánosabbat, a GDP-t (Gross Domestic Product – bruttó hazai termék) választottuk. Természetesen a GDP-nek megvannak a maga korlátai, azonban egy behatárolható terület gazdasági teljesítményére ennél jobb és átfogóbb mutatószámot még nem sikerült kitalálni.

A 2000-es évek elején az ország megyéi – Bukarest kivételével – hasonló gazdasági potenciállal rendelkeztek, az országos átlagtól való eltérés minimális volt.

Azonban a 2000-től kezdődően ez a homogén kép egyre inkább megszűnt, egyre erőteljesebbé vált az egyes megyéknek az országos átlagtól való eltávolodása, úgy pozitív, mint negatív irányba. A székelyföldi megyékre a leszakadás volt a jellemző.

Az elmúlt húsz évben az országos trendhez hasonlóan a három székelyföldi megyében is növekedett a GDP nominális értéke, húsz év alatt közel megtízszereződött ez a mutató mindhárom megyében.

Hargita megyében 10,5-szörösére, Kovászna megyében 9,2-szeresére, míg Maros megyében 11,3-szorosára növekedett a GDP 2000-től 2020-ig tartó időszakban. Azonban az országos növekedési ütem ez idő alatt egyharmaddal magasabb, vagyis 13,2-szeres volt, ami azt eredményezte, hogy mindamellett, hogy a nominális GDP növekedett a székely megyékben, az országos átlaghoz viszonyítva húsz év alatt 20% fölötti lemaradást gyűjtött be ez a három székely megye. Vagyis az országos átlaghoz képest évente 1% fölötti a lemaradásuk.

Galéria

Infografika: Csáki Ferencz. Forrás: Román Statisztikai Hivatal, tempo online adatbázis

A gazdasági teljesítmények összehasonlíthatósága érdekében figyelembe kell vegyük az egyes megyék lakosságszámát is, emiatt egy relatív mutatószámot hívtunk segítségül, ami az esetünkben az egy főre jutó GDP. Amennyiben az egyes megyékben megtermelt egy főre jutó GDP-t hasonlítjuk az országos átlaghoz, egy szomorú kép bontakozik ki a három székely megye esetében.

Azt tapasztaljuk, hogy mindhárom megye folyamatosan szakad le az országos átlagtól, majd 2016-tól az országos átagtól 20-30%-os lemaradásban való stagnálás látható.

Ebben a mutatószámban az elmúlt 20 év legnagyobb vesztese Kovászna megye, amely az egy főre jutó GDP esetében 2000-ben még 7%-kal az országos átlag fölött szerepelt, azonban 2020-ra már az országos átlag kevesebb mint háromnegyedére esett vissza, ami 20 év alatt egyharmados, 34%-os lecsúszást jelent a 2000-es szinttől.

Galéria

Infografika: Csáki Ferencz. Forrás: Román Statisztikai Hivatal, tempo online adatbázis

Hargita megye esetében is látványos lemaradást tapasztalunk, habár a 2000-es szinthez viszonyítva nem esett akkorát, mint Kovászna megye. Hargita megye egy főre jutó GDP-je 2000-ben még alig 5%-kal volt az országos átlag alatt, azonban 2020-ra az országos átlagnak 73%-ára esett vissza.

Galéria

Infografika: Csáki Ferencz. Forrás: Román Statisztikai Hivatal, tempo online adatbázis

A székelyföldi megyék közül Maros megye tudta a legközelebb tartani magát az országos átlaghoz, azonban ez esetben is közel 20%-ot esett 20 év alatt a megye egy főre jutó GDP-je, ami 2020-ban az országos átlag 82%-át tette ki.

Galéria

Infografika: Csáki Ferencz. Forrás: Román Statisztikai Hivatal, tempo online adatbázis

Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért is van az, hogy miközben mindhárom megye közel megtízszerezte a nominális értékben kifejezett GDP-jét, mégis több mint évi 1%-kal távolodtak el az egy főre jutó GDP-esetében az országos átlagtól? Ez a helyzet azért tudott így alakulni, mert vannak megyék, amelyek nem megtízszerezték, hanem jóval nagyobb mértékben tudták növelni az elmúlt húsz évben a nominális GDP-jüket. Például

Kolozs megye GDP-je húsz év alatt a tizennyolcszorosára növekedett, így jelenleg az egy főre jutó GDP több mint 42%-kal haladja meg az országos átlagot.

Amíg 2000-ben alig 20%-kal volt magasabb az egy főre jutó GDP Kolozs megyében, mint a székelyföldi megyékben, húsz év alatt ez a különbség megháromszorozódott, vagyis Kolozs megye egy főre jutó GDP-je közel a duplája a Hargita és a Kovászna megyei egy főre jutó GDP-jének.

Galéria

Infografika: Csáki Ferencz. Forrás: Román Statisztikai Hivatal, tempo online adatbázis

A fenti makrogazdasági mutatókat a reálgazdaság számai is alátámasztják. Amennyiben a vállalkozói forgalmat és a vállalkozói nyereséget vizsgáljuk, a székelyföldi megyék ez esetben is elmaradnak az országos átlagtól. Ha csak Hargita és Kovászna megyét vesszük, a két megye lakossága az ország lakosságának 2,6%-át teszi ki, ezzel szemben a két megyében működő vállalkozások által megvalósított összesített forgalom az országos vállalkozói forgalom 1,1%-a, a megtermelt nyereség pedig az országos vállalkozói nyereség 1,2%-a (Forrás: mfinante.ro, 2020-as mérlegadatok).

Tehát felét sem hozza a két megye reálgazdasága, mint amit lakosságarányosan hoznia kellene.

(Maros megyét azért nem vettük bele ebbe a számolásba, mert pár országos nagyvállalat – például az E.On gázipari óriás – olyan szinten torzítja az adatokat, hogy azáltal összehasonlíthatatlanná teszi azokat).

Mi lehet az oka a székely megyék lecsúszásának?

Adja magát a kérdés, hogy mi lehet az oka a székely megyék lecsúszásának az egy főre jutó GDP esetében? Amennyiben a GDP kiszámításának jövedelem alapú megközelítését vesszük, akkor annak a legfontosabb összetevője a lakok által megvalósított jövedelem. A statisztikai mutatók szerint ez a szám az elmúlt húsz évben nem változott jelentősen a három székely megye esetében – ezek folyamatosan elmaradtak az országos átlagtól. Maros megye mind 2000-ben, mind jelenleg is 8%-kal van az országos átlag alatt, Kovászna megye a 16%-os lemaradását 20%-ra „növelte”; amíg 2000-ben a Hargita megyei nettó bér az országos átlag 82%-a volt, addig 2020-ra 77%-ra csökkent. Tehát

amíg az egy főre jutó GDP esetében a három megye húsz év alatt több mint 20%-kal távolodott el az országos átlagtól, addig nettó átlagbér esetében csak 5%-os volt a csökkenés.

Ennek megfelelően az egy főre jutó GDP esetében tapasztalható országos átlagtól való leszakadás oka a nettó fizetések kisebb arányú növekedése mellett egyrészt a jövedelmet megvalósítók számának csökkenésében, másrészt pedig a GDP jövedelmi megközelítésének a másik összetevője, vagyis a vállalkozások bruttó eredményének az országos átlag alatti növekedésében keresendő. Feltehetően a GDP fenti három összetevője (nettó átlagbérek, aktív lakosság, vállalkozások bruttó eredménye) mind hozzájárultak a székelyföldi megyék országos átlagtól való eltávolodásához, ami nem ad okot a bizakodásra.

Galéria

Infografika: Csáki Ferencz. Forrás: Román Statisztikai Hivatal, tempo online adatbázis

Gazdaság és demográfia

A fenti számsorokból kibontakozik egy második kérdés is, mégpedig az, hogy

a 2021-es népszámlálásban és lakásösszeírásban tapasztalt szomorú demográfiai mutató, vagyis a magyar közösségnek az országos átlaghoz viszonyított kétszeres fogyása az okozója vagy a következménye a fenti gazdasági leszakadásnak?

Vagyis: azért fogy-e nagyobb arányban az erdélyi magyarság, mert a többségében magyarok lakta megyékben nem tud olyan mértékben fejlődni a gazdaság, ami itthon tudná tartani a magyar embereket? Vagy épp amiatt nem tud fejlődni a három megye gazdasága, mert itt nincs megfelelő számú és képzettségű munkaerő, mert a fejlett humántőke elvándorol és más régiókban keres munkahelyet? Vagy talán mindkettő?

A magasabb arányú magyar népességfogyásnak természetesen megvannak az egyéb okai is, gondolunk itt például a romániai társadalomhoz képest nagyobb mértékben elöregedett erdélyi magyarságra. Azonban

az erdélyi magyarságnak a természetes fogyása mellett a migrációs vesztesége is jelentős!

Már arról is készült tanulmány, hogy mibe kerül a román államnak, azon belül is a helyi közösségnek egy érettségizett fiatal oktatása. A következőkben egy olyan 2022-ben érettségizett középiskolás oktatási költségeit vizsgáljuk, aki 2006-ban került be az oktatási rendszerbe, mindezt 2006-os költségbázison. Ez esetben az egy diákra jutó oktatási kiadás egy évre átlagban 692 euró (3 év óvoda + 0-12. osztály), mely kiadások 16 éven keresztül tartanak. Ez összesen 11.072 eurót tesz ki (Forrás: Román Statisztikai Hivatal, 2006). Ez azt jelenti, hogy minden elvándorolt személy 11.072 eurónyi költségvetési (vagyis közösségi) pénzt visz el az országból.

Ha az erdélyi magyarságnak a rendszerváltás óta 300 ezerre becsült migrációs veszteségét vesszük, akkor ez több mint 3 milliárd euró vagyonvesztést jelent az erdélyi magyar közösségnek.

Hiszen az elvándoroltakat az itteni közösség adólejein oktatták, azonban azáltal, hogy elhagyták az országot, nem tudtak megfelelő mértékben hozzájárulni az itteni gazdaság teljesítményéhez.

És ha ehhez az összeghez hozzáadjuk az átlag 40 évnyi munkaidő alatt az elvándorolt személyek által be nem fizetett adók értékét, akkor még szomorúbbá válik a kivándorlási egyenleg. Ugyancsak

2006-os bázison számolva, a romániai bruttó átlagbér havi 325 euró volt, ezen fizetés után pedig az államháztartásba befizetett járulékok havi összege 187 euró, ami egy év alatt 2.249 eurót jelent.

Ha azt az ideális esetet feltételezzük, hogy ezek a költségvetési befizetések 40 éven keresztül tartanak, azt jelenti, hogy egy egyén az átlagbér után 40 évnyi munkaidő alatt 89.960 euró adót fizet be az államkasszába (hangsúlyozzuk: 2006-os adatokkal számolva). Most anélkül, hogy bonyolítanánk a képletet az efölött befizetett ÁFA, vagy épp a levonandó egészségügyi hozzájárulás értékével,

amennyiben a 40-es éveiben járó személyekre átlagoljuk be a 300 ezer erdélyi magyar elvándoroltat, akkor általuk elveszített 20 évnyi adófizetés összege 13,5 milliárd eurót tesz ki.

(Forrás: Román Statisztikai Hivatal, 2006).

Milyen büszkén mondják az erdélyi magyar szülők, hogy a gyerekük Budapesten, Bécsben, vagy épp Londonban tanul. Pedig, ha ezeknek a gyerekeknek nagyobb hányada nem tér vissza (mert sajnos nem tér vissza), akkor ezek a személyes sikersztorik egy csokorba kötve, összességében a közösség tragédiáját jelentik. Hiszen

a nyugati egyetemeken tanult gyerekek már nehezen találnak a tudásuknak megfelelő szakmai kihívást Székelyföldön, így ők már a nyugati társadalmakat gazdagítják, ők nettó veszteségei lesznek a székely, tágabb dimenzióban az erdélyi magyar közösségnek.

A szülőkben természetesen felmerül a kérdés, hogy akkor mi lenne a helyes: ne engedjük el a gyereket külföldre tanulni? Nem, az semmiképp sem jó megoldás, hogy nem engedjük el a gyerekeket, hisz tanulni kell. Az lenne az igazi nagy feladat, hogy olyan körülményeket tudjon a közösség itt helyben teremteni, hogy a külföldön tanuló gyerek haza akarjon jönni Székelyföldre.

Sajnos ez egy nehezen teljesíthető feladat. Hiszen mind a makro-, mind a reálgazdasági számok azt mutatják, hogy Székelyföld folyamatosan lemarad, ami természetesen visszaköszön az életkörülményekben is.

A legalacsonyabb munkabérek listáján Hargita és Kovászna megye mindig előkelő helyen szerepel. Az ország legalacsonyabb fizetéséért biztos nem fog hazajönni a Londonban tanult diák.

És itt még nem is beszéltünk a Nyugat-Európában tanult fiatalok tudásukhoz mért szakmai kihívásoknak a hiányáról. Hisz ahol nincs egy fejlett gazdaság, ott a nyugaton kitanult koponyák számára nem igazán akad a tudásukhoz mérhető munkahely! Márpedig a Nyugat gazdasági fejlődésének a vívmányai nem nagyon jutnak el Székelyföldre. Például

Hargita megyében még mindig nincs egyetlen ipari park sem (!), miközben Prahova megyében már 16 van – és Kovászna megyében is legalább kettő.

Románnyelv-tudás és kivándorlás

A vissza nem térő egyetemisták mellett ott van a másik nagy veszteség, mégpedig a románnyelv-tudás hiányában helyben érvényesülni képtelen megélhetési kivándorlók. A nemzeti kisebbségek számára kidolgozott nagyon nehézkes román tanrend mellett a közéleti diszkurzust uraló témák hangvétele (sportesemények, autonómiaharc, stb.) öntudatlanul is egy zsigeri utálatot alakítanak ki a fiatalokban a román nyelv iránt. És

ha a fiataljaink nem tudnak románul… akkor a pálya adott, és nyugatra lejt.

Mert románnyelv-tudás nélkül nem lehet felelős, jól fizető munkát találni Romániában, azon belül még Székelyföldön is nehezen. A rosszul fizetett romániai munkánál pedig jobb alternatívát jelent a nyugati minimálbér is.

A magyar állam által biztosított oktatás-nevelési támogatás egy fantasztikus eszköz ahhoz, hogy magyarok maradjunk, de arra sajnos nem ad megoldást, hogy itt, Erdélyben, Székelyföldön maradjunk magyarok.

Ehhez az erdélyi magyar közösségnek hozzá kellene tennie a saját maga részét is, mégpedig azt, hogy megtanuljon románul.

Ennek híján az erdélyi magyarok Budapesten vagy épp Londonban fognak magyaroknak maradni.

Feladataink

Ezzel máris adott az első feladat a népességfogyás megállításához: kidolgozni azt a közösségi programot, amely garantálja, hogy az erdélyi magyarok megtanulnak románul. Mert ha tudnak románul, akkor nem mennek el olyan magas arányban más országba munkát, megélhetést keresni. És

ha egyre több székelyföldi magyar fog itthon dolgozni, akkor a székely megyék gazdasági teljesítménye, így az egy főre jutó GDP-je is, el kezd közelíteni az országos átlaghoz.

Az is igaz, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával, valamint a magyar nemzeti kormány határon túli támogatásaival az elmúlt pár évben sok közösségi beruházást sikerült megvalósítani Székelyföldön is. A kérdés, hogy mindez elégséges-e ahhoz, hogy a székelyföldi megyék elkezdjenek felzárkózni az országos átlaghoz? Mint ahogy az is kérdés, hogy ezek a beruházások egyedi megoldások voltak, vagy pedig egy jól felépített stratégia építőelemei, amelynek az lesz a végeredménye, hogy sikerül megállítani a gazdasági lecsúszás mellett a népességfogyást is? A kérdés költői, hiszen

harminc év alatt sem tudott kiizzadni magából az erdélyi magyarság, de még a székelység sem egy olyan egységes fejlesztési stratégiát, amelyet mind a helyi vezetők, a polgármesterek, a megyei tanácselnökök, mind pedig a kormányzati struktúrában dolgozó magyar tisztviselők magukénak éreznek és aszerint cselekszenek.

Az egységes gondolkodás helyett azt tapasztaljuk, hogy – pár kivétellel – többnyire mindenkinek megvan a saját elképzelése a saját kis világáról, és így épülnek párhuzamosan az egyedi megoldások, fejlesztések.

Következtetés

Székelyföld gazdasági teljesítménye húsz éve folyamatosan távolodik az országos átlagtól, amely gazdasági lemaradásnak a demográfiai hatásai is egyre érezhetőbbé válnak.

Fejlett gazdaság híján a székelyföldi megyékben a legalacsonyabbak a fizetések, így a jól képzett munkaerő külföldre megy jobb fizetést és magasabb szintű szakmai kihívást keresni magának.

De nemcsak a magasan képzett munkaerő hagyja el Székelyföldet, hanem a román nyelvet nem ismerő magyar emberek egy része is – képzettségtől függetlenül – nyugatnak veszik az útirányt, hiszen a román nyelv ismerete nélkül csak alacsony fizetést ígérő munkahelyek érhetőek el Romániában. És

egyelőre sem egy egységes gazdaságfejlesztésre vonatkozó stratégai, sem pedig a román nyelv hatékony oktatását elősegítő program nem látszik kibontakozni.

Pedig ezek nem nagy dolgok, nem igényelnek eurómilliárdokat. A fentiek alapján kijelenthető, hogy egy egységes székelyföldi gazdaságfejlesztő stratégia (mint az 1902-es Székely actio), valamint egy, a román nyelv hatékony oktatását támogató program kidolgozása és elindítása komoly eredményeket tudna hozni mind Székelyföld gazdasági fejlődésében, mind pedig a demográfiai mutatók pozitív irányba való elmozdulása terén.

A szerző egyetemi oktató, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság udvarhelyi szervezetének elnöke.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. február 17., szombat

Emma és a fekete jaguár, Bob Marley, Tökéletes napok és Madame Web a mozikban

Az Argylle: A szuperkém és a még mindig futó A méhész mellett olyan új filmek érkeztek a mozikínálatba, mint a Bob Marley életéről készült Bob Marley: One Love, de a Sonynál készült Madame Web is „behálózza” a vásznakat.

Emma és a fekete jaguár, Bob Marley, Tökéletes napok és Madame Web a mozikban
2024. február 16., péntek

Két holttestet találtak egy marosvásárhelyi lakásban

A marosvásárhelyi Kárpátok sétánya lakótelep egyik lakásában talált két holttesthez riasztották péntek délután a rendőröket.

Két holttestet találtak egy marosvásárhelyi lakásban
2024. február 16., péntek

Holttestet találtak a Poklos-patakban

A marosvásárhelyi Poklos-patakhoz riasztották pénteken este a rendőrséget és a mentőegységeket.

Holttestet találtak a Poklos-patakban
Holttestet találtak a Poklos-patakban
2024. február 16., péntek

Holttestet találtak a Poklos-patakban

2024. február 16., péntek

Még hideg van a forrásvízhez Csíkszeredában

Fagyásveszély miatt zárva tart télen a csíkszeredai központi parkban kialakított forrásház, így a városlakóknak tavaszig várniuk kell, hogy végre, több mint tíz év után, megkóstolhassák a forrásvizet.

Még hideg van a forrásvízhez Csíkszeredában
2024. február 16., péntek

A Csíki Játékszín jövő heti programajánlója

Három előadásra is várja jövő héten a nézőket a Csíki Játékszín.

A Csíki Játékszín jövő heti programajánlója
2024. február 16., péntek

Bővítik a villanyhálózatot a székelyudvarhelyi Csalókán

Harminc háztartásra terjesztik ki a villanyhálózatot a székelyudvarhelyi Csalóka zónában – a megvalósítást fele-fele arányban fizeti az önkormányzat, illetve a szolgáltató.

Bővítik a villanyhálózatot a székelyudvarhelyi Csalókán
2024. február 16., péntek

Ennyi pénzből gazdálkodnak idén Kovászna megye üdülővárosában

Kovászna város önkormányzata idén csaknem 77 millió lejnyi költségvetési bevételre számít, ennek több mint felét a város fejlesztésére, korszerűsítésére fordítanák.

Ennyi pénzből gazdálkodnak idén Kovászna megye üdülővárosában
2024. február 16., péntek

Mikor kapja meg a lemondásokkal előteremtett anyagi segítséget a székelyudvarhelyi gimnázium?

Összesen 1,2 millió lejnyi kormánypénz érkezett a székelyudvarhelyi városkasszába tavaly a Hargita megyei önkormányzatok összefogásának köszönhetően. A pénz azonban mindmáig nem jutott el az iskolához.

Mikor kapja meg a lemondásokkal előteremtett anyagi segítséget a székelyudvarhelyi gimnázium?
2024. február 16., péntek

Giga-adatbázissal és új attrakciókkal lendítenék fel Háromszék turizmusát

Szép szóval igyekszik meggyőzni a turisztikai ágazatban engedélyek nélkül működőket a kifehéredés szükségességéről László Endre, a Kovászna Megyei Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter (TDMK) vezetője.

Giga-adatbázissal és új attrakciókkal lendítenék fel Háromszék turizmusát
2024. február 16., péntek

Néhány börtönt a városon kívülre kell költöztetni, köztük a marosvásárhelyit is

A kormány pénteken memorandumot fogadott el bizonyos börtönök áthelyezésére a városokon kívüli területekre – tájékoztatott az igazságügyi minisztérium.

Néhány börtönt a városon kívülre kell költöztetni, köztük a marosvásárhelyit is
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról
A Príma Press Kft. által használt sütik kezelése

A Príma Press Kft. által üzemeltetett szekelyhon.ro domainen és aldomainjein keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata: információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az Székelyhon.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID szekelyhon.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs szekelyhon.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél
 
Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a sötét mód vagy betűméret-állító használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Szolgáltató / Funkció
Süti lejárata
 
darkMode szekelyhon.ro
Sötét mód rögzítése
30 nap saját
textsize szekelyhon.ro
Betűméret rögzítése
30 nap saját
smartbanner szekelyhon.ro
Médiatér App smartbanner rögzítése
7 nap saját
 
Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet harmadik fél
 
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
urlgen instagram.com munkamenet harmadik fél
csrftoken instagram.com 1 év harmadik fél
ds_user_id instagram.com 1 hónap harmadik fél
ig_cb instagram.com 1 nap harmadik fél
ig_did instagram.com 10 év harmadik fél
mid instagram.com 10 év harmadik fél
rur instagram.com munkamenet harmadik fél
sessionid instagram.com 1 év harmadik fél
shbid instagram.com 7 nap harmadik fél
shbts instagram.com 7 nap harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com 1 nap harmadik fél
SSID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SID  youtube.com 1 nap harmadik fél
SIDCC  youtube.com 1 nap harmadik fél
SAPISID  youtube.com 1 nap harmadik fél
PREF  youtube.com 1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO  youtube.com 1 nap harmadik fél
HSID  youtube.com 1nap harmadik fél
GPS  youtube.com 1nap harmadik fél
YSC  youtube.com munkamenet harmadik fél
CONSENT  youtube.com 1 nap harmadik fél
APISID  youtube.com 1nap harmadik fél
__Secure-xxx  youtube.com 1 nap harmadik fél
 
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Ads: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google AdSense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a sötét mód, Médiatér App letöltésére buzdító smartbanner, vagy betűméret-állító használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: darkMode, textsize, smartbanner


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM