A határidő a legjobb múzsa, avagy rekordmegvalósítások 2023-ban

A Covid időszak alatti leállások a beruházások folyamatát lassították, míg a kétszámjegyű infláció az alapanyagok és a munkadíjak emelkedésén keresztül jócskán megemelte a beruházások értékét. A fenti jelenségek azonban nemcsak a székelyföldi önkormányzatokat hátráltatták, hanem az összes romániai települést nehéz helyzetbe hozták, így országszerte ezek leküzdésének a jegyében telt el a 2023-as esztendő. A jócskán megdrágult, ugyanakkor a kivitelezésben is megcsúszott uniós fejlesztéseket a 2023. decemberi határidő miatt a székelyföldi önkormányzatok többsége teljes egészében belefoglalta a 2023-as költségvetésébe azzal a reménnyel, hogy azokat sikerül az év során befejezni.

Mint már korábban is említettük, ez nemcsak székelyföldi sajátosság volt, hanem egy országos szinten tapasztalható jelenség, így kormányzati szinten kellett megoldást találni a be nem fejezett EU-s projektekre. Alapállásban a decemberi határidőre be nem fejezett projekteket vagy saját forrásból kellett volna az önkormányzatoknak befejezniük, vagy vissza kellett volna fizetniük a már felhasznált uniós támogatást. Ezt a helyzetet orvosolandó a kormányzat részéről érkezett egy plusz lehetőség az önkormányzatok számára, mégpedig az, hogy

(Feltéve, ha a projekt célja egybeesik a következő finanszírozási ciklusban támogatott fejlesztések céljaival.) Ez egyszerre jó és rossz hír. Jó, mert a félig kész projekteket is be lehet fejezni uniós pénzből, ugyanakkor rossz hír is, hiszen azok az önkormányzatok, ahol sok projekt maradt befejezetlenül, azok biza kénytelenek a következő finanszírozási ciklus pénzeit felélni a régi fejlesztésekre.

A zárszámadásokra támaszkodtunk

Na, de nézzük a számokat. Az elemzéshez a pénzügyminisztérium honlapjára feltöltött 2023. december 31-es zárszámadásokat használtuk. Számunkra a kiadások voltak az érdekesebbek, így azokat taglaltuk részletesen, egyes tételeknél a 2023-as megvalosításokat összehasonlítva az azt megelőző év kötségvetési megvalósításaival, valamint az év elején jóváhagyott költségvetési tervekkel. Az 1. táblázat a fontosabb költségvetési tételek 2023-as megvalósításait tartalmazza a vizsgált hat székelyföldi város esetében.

A legnagyobb növekedést Gyergyószentmiklósnál látuk, ahol a 2022-es költségvetésnek közel dupláját költötték el 2023-ban. Kézdivásárhely esetében növekedett a legkevesebbet a költségvetés 2022-höz viszonyítva, a növekedés nem érte el a 20 százalékot.

A többi város 60–70%-os megvalósítást tudhat magáénak, a legalacsonyabb megvalósítást Gyergyószentmiklósnál láthatunk, ahol a tervezett költségvetésnek kevesebb mind kétharmadát sikerült elérni.

Természtesen a többszörös növekedés mögött nemcsak az egyes települések 2023-as hatékony működése állhat, hanem az is, hogy voltak települések, amelyek az előző években nagyon gyengén teljesítettek ezen a területen. Tehát volt, ahonnan növekedni.

Amennyiben a 2023-ban kivitelezett EU-s projektek tényleges értékét vizsgájuk, ezen a téren Marosvásárhely az abszolút győztes, amely elsőség a város méretei alapján nem is meglepő (5. ábra). A százmilliós megvalósítások listájára Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda kerül fel, míg a sort záró Kézdivásárhely is 23 millió lej fölött valósított meg EU-s projekteket 2023-ban. A 2022-es megvalósításokhoz viszonyított növekedés egyértelműen látszik minden város esetében.

Arányaiban is hatalmas ez a tétel, hisz egy kivétellel az összes településnél közel az egyharmadát jelenti a teljes költségvetésnek. Egyedül Kézdivásárhely az a vizsgált település, ahol ez az arány 8%.

A fejlesztési költségek részaránya

Ennek eredményeképpen az elemzett hat székelyföldi település esetében a fejlesztési kiadások részaránya 2023-ban többnyire megközelítette az összköltségek felét. 2023-ban Gyergyószentmiklós volt az a város, amely a város összköltségvetésének legnagyobb részarányát, közel kétharmadát költötte fejlesztésre, a sort Kézdivásárhely zárja 37 százalékos aránnyal.

Az egy lakosra jutó fejlesztési kiadások esetében már nagyobbak a különbségek, ez esetben a sort vezető Csíkszereda szinte kétszer akkora összeget költött el egy lakosra számolva fejlesztésekre 2023-ban, mint a sort záró Kézdivásárhely.

A nem fejlesztés jellegű kiadásoknál az oktatás egyik legjelentősebb tétel, ahol szintén Marosvásárhely vezeti a sort (1. táblázat). A kultúra, sport, vallás fejezetnél azonban már Sepsiszentgyörgy volt az a város, amely 2023-ban a legtöbbet költött erre a területre. A hivatal működésére és fejlesztésére fordított kiadásoknál szintén Marosvásárhely a listavezető, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely kerültek a 20 millió fölötti sávba, míg Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely 8 millió lej alatti költségekből működtették a hivatalt 2023-ban.

Ehhez azonban több dologra is szükség volt, egyrészt, hogy az előző évek tervezési, előkészítési munkáival elérjenek a kivitelezési fázisig, másrészt pedig szükség volt az EU-s projekteknél megszabott 2023. decemberi határidő szorítására is. A jelentős fejlesztések ellenére a mérleg mégsem egyértelműen pozitív, hiszen több település esetében találkozunk olyan EU-s beruházásokkal, amelyeket nem sikerült a megadott határidőre befejezni. Ezt jól tükrözi a költségvetésekbe az év elején befoglalt fejlesztési összegekhez viszonyított 60-70 százalékos megvalósítási arány. Ezeknek

hiszen ezeket egyrészt vagy saját forrásból, vagy csak a következő EU-s finanszírozási ciklus terhére lehet megvalósítani, másrészét ezek a fejlesztések az évekkel ezelőtt megszabott értékükhöz viszonyítva jelentősen megdrágultak, mely drágulásokat önrészből kell a településeknek finanszírozniuk. Az önrészek növekedése pedig egyértelműen az adófizető állampolgár zsebéből kivett pénzt jelent, amit első megoldásként hitelfelvételből próbálnak megoldani az önkormányzatok. Azonban ezeket a hiteleket is meg kell majd egyszer adni, amelyhez ugyancsak a lakósok adópénzeire lesz szükség.

A szerző a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) székelyudvarhelyi elnöke.