
Minél többen dolgoznak egy településen, annál több a hozzáadott érték, ezáltal több fizetés és befizetendő adó keletkezik
Fotó: Haáz Vince
A Covid által megkínzott gazdaság nagyon ki volt már éhezve egy nyugodtabb időszakra, így a 2022-es évre a várakozásaiban mindenki a koronavírus-járvány utáni újjáépítés évére tekintett. Azonban ez a valóságban egyáltalán nem így alakult. A februárban berobbant orosz-ukrán háború minden gazdasági elvárást a feje tetejére állított.
2023. szeptember 25., 20:542023. szeptember 25., 20:54
Már az elején leszögezzük: szerencsére nem a háború direkt hatásai, hanem a háborúból következő indirekt hatások voltak azok, amelyek leginkább meghatározták gazdasági szempontból a 2022-es évet, nemcsak a székelyföldi, hanem az egész román, sőt európai vállalkozói szféra számára.
Az orosz szénhidrogén-termékeknek hatalmas mértékben kiszolgáltatott európai gazdaságot sokként érte a háború következtében bevezetett szankciók sokasága, amely olyan szintet ért el, hogy 2022 őszén az energiaárak kaotikus változása miatt szinte tervezhetetlenné vált a 2023-as év.
A következőkben annak próbálunk utánajárni, hogy ez mennyire igaz a székelyföldi cégekre, Székelyföld reálgazdaságára.
Az elemzéshez a Hargita és a Kovászna megyei vállalkozások pénzügyminisztériumhoz leadott mérlegadatait használtuk, a széki felosztáshoz az Omnibusz.ro szolgáltatott adatokat. Maros megye kimaradt az elemzésből, mivel az ott működő országos nagyvállalkozások olyan mértékben torzítják az adatokat, hogy azok ezáltal összehasonlíthatatlanná váltak (például egyetlen cég, az E.On gázszolgáltató 13 milliárd lejes forgalma több, mint Kovászna megye összes vállalkozásának a forgalma). Az adatokat széki bontásban, majd a székeket meghatározó (nagy)városok szintjén elemeztük.
Elsőként a 2022-es év vállalkozói forgalmát vizsgáltuk meg a székelyföldi vállalkozások esetében. A forgalom az egyik legfontosabb pénzügyi mutató, ugyanis ez adja meg a tevékenység volumenét, vagyis azt, hogy egy vállalkozás milyen értékben mozgat meg árut és szolgáltatást a tevékenysége által. A 2022-es mérlegadatok alapján nagy meglepetés nem ért: az előző évekhez hasonlóan Udvarhelyszék vezeti a mezőnyt 8 milliárd lejt meghaladó összesített forgalommal, amelyet szorosan követ Sepsiszék.
Infografika: Csáki Ferencz
Ha a székeket meghatározó városok vállalkozói forgalmát vizsgáljuk, hasonló képpel szembesülünk, vagyis Székelyudvarhelyen a legnagyobb a vállalkozói összforgalom, majd következik Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda. A gyergyószentmiklósi és kézdivásárhelyi cégek összesített forgalma az udvarhelyi vállalkozások forgalmának az egynegyedét sem érik el.
Infografika: Csáki Ferencz
Megvizsgálva az egyes székek meghatározó városainak a részarányát az illető szék vállalkozói forgalmában, nagy egyenlőtlenségeket tapasztalunk: míg Csíkszék esetében a csíkszeredai vállalkozók adják a szék forgalmának közel háromnegyedét, addig a gyergyószentmiklósi cégek a széki forgalom egyharmadát sem érik el
Infografika: Csáki Ferencz
A Hargita megyei városok versenyét 2022-ben is Székelyudvarhely nyerte, amely város vállalkozóinak forgalma több mint a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi vállalkozók együttes forgalma.
Infografika: Csáki Ferencz
A következő vizsgált terület a vállalkozók által megvalósított nyereség. A vállalkozások számára ez a legfontosabb mutatószám, hiszen minden vállalatnak az az alapvető célja, hogy profitot termeljen a tulajdonosok számára. A székelyföldi vállalkozások által termelt haszon 2022-ben sem hozott meglepetést széki felosztásban, hiszen a székek esetében e mutatónál is Udvarhelyszék vezet, amelyet Sepsiszék és Csíkszék követi, míg a városoknál – ha nagyon kevéssel is, de – ismét elvitte a pálmát Székelyudvarhely Sepsiszentgyörgy elől.
Infografika: Csáki Ferencz
Infografika: Csáki Ferencz
A Hargita megyei házi versenyben a helyzet hasonló a forgalomnál tapasztaltnál, vagyis a székelyudvarhelyi vállalkozók annyi nyereséget termelnek, mint a csíkiak és a gyergyóiak együttesen.
Minden település esetében kiemelten fontos a foglalkoztatottság, annak minél magasabb szintje. Hiszen minél többen dolgoznak egy településen, annál több a hozzáadott érték, ezáltal több fizetés és befizetendő adó keletkezik. A következő elemzett terület az egyes székek és városok vállalkozói által foglalkoztatott alkalmazottak száma. Az öt elemzett szék közül Udvarhelyszéken dolgoznak a legtöbben a magánszférában, közel 20 százalékkal többen, mint az őt követő Sepsiszéken.
Infografika: Csáki Ferencz
A városoknál ez esetben már Sepsiszentgyörgy vezet, ahol mintegy 500 alkalmazottal dolgoznak többen a városban bejegyzett cégeknél, mint Székelyudvarhelyen.
Infografika: Csáki Ferencz
Megvizsgáltuk azt is, hogy a 2022-es év mennyivel volt jobb – vagy rosszabb –, mint a 2021-es. Széki összehasonlításban a két háromszéki szék, vagyis Sepsi és Kézdi növekedett a legnagyobbat mind forgalomban, mind pedig nyereségben.
Infografika: Csáki Ferencz
Városi összehasonlításban a kézdivásárhelyi vállalkozásoknak sikerült közel megduplázniuk a 2021-es nyereségüket. A székelyudvarhelyi vállalkozások 8 százalékos nyereségcsökkenése az előző évhez viszonyítva csak egy korrekciót takar, hiszen 2021-ben jó pár székelyudvarhelyi cég extramagas nyereséget tudott megvalósítani (10. ábra). Az alkalmazotti szám esetében többnyire minimális növekedésről, vagy inkább stagnáló számokról beszélhetünk úgy a széki, mint a városi vállalkozásoknál.
Infografika: Csáki Ferencz
Vállalkozói mutatószámok esetében kettőt vizsgáltunk. A ROS (Return on sales – forgalomarányos nyereség) esetében hasonlóan teljesítettek a székelyföldi vállalkozások, mint az előző évben, ugyanakkor a 2022-es évben is az országos átlagnak számító 10 százalék körül mozgott minden szék.
Infografika: Csáki Ferencz
Munkahatékonyság esetében (egy alkalmazottra jutó nyereség) azonban szomorúbb a kép: minden székelyföldi szék az országos átlag alatt helyezkedik el, Gyergyószék nem érte el az országos átlag felét sem.
Infografika: Csáki Ferencz
Persze, ez csak a nagy kép, a háború és a kirobbanó inflációnak az egyes szektorokra gyakorolt hatása nagyon különböző lehet. Ugyanakkor már az is tudható, hogy a 2022-ben indult környezeti változások cégekre gyakorolt hatása nem féltetlenül 2022-ben, hanem sokkal inkább 2023-ban fog megjelenni.
A szerző a Romániai Magyar Közgazdász Társaság udvarhelyi szervezetének elnöke
Mintegy 7,5 millió lejt csoportosítottak át csibai utcák leaszfaltozására az Anghel Saligny program finanszírozásából a csíkszeredai önkormányzati képviselők szerdai, rendkívüli ülésén.
Elsüllyedt szerda reggel egy vontatóhajó a Konstanca megyei Midia kikötőben, folyamatban van az incidenskor a fedélzeten lévő személyek keresése és mentése – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Ma 16 óráig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg csaknem 492 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében.
Szerdán a parlament plénuma elé kerül vitára a 2026-os állami büdzsétervezet, miután a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságai, majd a költségvetési bizottságok is megvitatták és elkészítették véleményezéseiket.
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
szóljon hozzá!