
Minél többen dolgoznak egy településen, annál több a hozzáadott érték, ezáltal több fizetés és befizetendő adó keletkezik
Fotó: Haáz Vince
A Covid által megkínzott gazdaság nagyon ki volt már éhezve egy nyugodtabb időszakra, így a 2022-es évre a várakozásaiban mindenki a koronavírus-járvány utáni újjáépítés évére tekintett. Azonban ez a valóságban egyáltalán nem így alakult. A februárban berobbant orosz-ukrán háború minden gazdasági elvárást a feje tetejére állított.
2023. szeptember 25., 20:542023. szeptember 25., 20:54
Már az elején leszögezzük: szerencsére nem a háború direkt hatásai, hanem a háborúból következő indirekt hatások voltak azok, amelyek leginkább meghatározták gazdasági szempontból a 2022-es évet, nemcsak a székelyföldi, hanem az egész román, sőt európai vállalkozói szféra számára.
Az orosz szénhidrogén-termékeknek hatalmas mértékben kiszolgáltatott európai gazdaságot sokként érte a háború következtében bevezetett szankciók sokasága, amely olyan szintet ért el, hogy 2022 őszén az energiaárak kaotikus változása miatt szinte tervezhetetlenné vált a 2023-as év.
A következőkben annak próbálunk utánajárni, hogy ez mennyire igaz a székelyföldi cégekre, Székelyföld reálgazdaságára.
Az elemzéshez a Hargita és a Kovászna megyei vállalkozások pénzügyminisztériumhoz leadott mérlegadatait használtuk, a széki felosztáshoz az Omnibusz.ro szolgáltatott adatokat. Maros megye kimaradt az elemzésből, mivel az ott működő országos nagyvállalkozások olyan mértékben torzítják az adatokat, hogy azok ezáltal összehasonlíthatatlanná váltak (például egyetlen cég, az E.On gázszolgáltató 13 milliárd lejes forgalma több, mint Kovászna megye összes vállalkozásának a forgalma). Az adatokat széki bontásban, majd a székeket meghatározó (nagy)városok szintjén elemeztük.
Elsőként a 2022-es év vállalkozói forgalmát vizsgáltuk meg a székelyföldi vállalkozások esetében. A forgalom az egyik legfontosabb pénzügyi mutató, ugyanis ez adja meg a tevékenység volumenét, vagyis azt, hogy egy vállalkozás milyen értékben mozgat meg árut és szolgáltatást a tevékenysége által. A 2022-es mérlegadatok alapján nagy meglepetés nem ért: az előző évekhez hasonlóan Udvarhelyszék vezeti a mezőnyt 8 milliárd lejt meghaladó összesített forgalommal, amelyet szorosan követ Sepsiszék.
Infografika: Csáki Ferencz
Ha a székeket meghatározó városok vállalkozói forgalmát vizsgáljuk, hasonló képpel szembesülünk, vagyis Székelyudvarhelyen a legnagyobb a vállalkozói összforgalom, majd következik Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda. A gyergyószentmiklósi és kézdivásárhelyi cégek összesített forgalma az udvarhelyi vállalkozások forgalmának az egynegyedét sem érik el.
Infografika: Csáki Ferencz
Megvizsgálva az egyes székek meghatározó városainak a részarányát az illető szék vállalkozói forgalmában, nagy egyenlőtlenségeket tapasztalunk: míg Csíkszék esetében a csíkszeredai vállalkozók adják a szék forgalmának közel háromnegyedét, addig a gyergyószentmiklósi cégek a széki forgalom egyharmadát sem érik el
Infografika: Csáki Ferencz
A Hargita megyei városok versenyét 2022-ben is Székelyudvarhely nyerte, amely város vállalkozóinak forgalma több mint a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi vállalkozók együttes forgalma.
Infografika: Csáki Ferencz
A következő vizsgált terület a vállalkozók által megvalósított nyereség. A vállalkozások számára ez a legfontosabb mutatószám, hiszen minden vállalatnak az az alapvető célja, hogy profitot termeljen a tulajdonosok számára. A székelyföldi vállalkozások által termelt haszon 2022-ben sem hozott meglepetést széki felosztásban, hiszen a székek esetében e mutatónál is Udvarhelyszék vezet, amelyet Sepsiszék és Csíkszék követi, míg a városoknál – ha nagyon kevéssel is, de – ismét elvitte a pálmát Székelyudvarhely Sepsiszentgyörgy elől.
Infografika: Csáki Ferencz
Infografika: Csáki Ferencz
A Hargita megyei házi versenyben a helyzet hasonló a forgalomnál tapasztaltnál, vagyis a székelyudvarhelyi vállalkozók annyi nyereséget termelnek, mint a csíkiak és a gyergyóiak együttesen.
Minden település esetében kiemelten fontos a foglalkoztatottság, annak minél magasabb szintje. Hiszen minél többen dolgoznak egy településen, annál több a hozzáadott érték, ezáltal több fizetés és befizetendő adó keletkezik. A következő elemzett terület az egyes székek és városok vállalkozói által foglalkoztatott alkalmazottak száma. Az öt elemzett szék közül Udvarhelyszéken dolgoznak a legtöbben a magánszférában, közel 20 százalékkal többen, mint az őt követő Sepsiszéken.
Infografika: Csáki Ferencz
A városoknál ez esetben már Sepsiszentgyörgy vezet, ahol mintegy 500 alkalmazottal dolgoznak többen a városban bejegyzett cégeknél, mint Székelyudvarhelyen.
Infografika: Csáki Ferencz
Megvizsgáltuk azt is, hogy a 2022-es év mennyivel volt jobb – vagy rosszabb –, mint a 2021-es. Széki összehasonlításban a két háromszéki szék, vagyis Sepsi és Kézdi növekedett a legnagyobbat mind forgalomban, mind pedig nyereségben.
Infografika: Csáki Ferencz
Városi összehasonlításban a kézdivásárhelyi vállalkozásoknak sikerült közel megduplázniuk a 2021-es nyereségüket. A székelyudvarhelyi vállalkozások 8 százalékos nyereségcsökkenése az előző évhez viszonyítva csak egy korrekciót takar, hiszen 2021-ben jó pár székelyudvarhelyi cég extramagas nyereséget tudott megvalósítani (10. ábra). Az alkalmazotti szám esetében többnyire minimális növekedésről, vagy inkább stagnáló számokról beszélhetünk úgy a széki, mint a városi vállalkozásoknál.
Infografika: Csáki Ferencz
Vállalkozói mutatószámok esetében kettőt vizsgáltunk. A ROS (Return on sales – forgalomarányos nyereség) esetében hasonlóan teljesítettek a székelyföldi vállalkozások, mint az előző évben, ugyanakkor a 2022-es évben is az országos átlagnak számító 10 százalék körül mozgott minden szék.
Infografika: Csáki Ferencz
Munkahatékonyság esetében (egy alkalmazottra jutó nyereség) azonban szomorúbb a kép: minden székelyföldi szék az országos átlag alatt helyezkedik el, Gyergyószék nem érte el az országos átlag felét sem.
Infografika: Csáki Ferencz
Persze, ez csak a nagy kép, a háború és a kirobbanó inflációnak az egyes szektorokra gyakorolt hatása nagyon különböző lehet. Ugyanakkor már az is tudható, hogy a 2022-ben indult környezeti változások cégekre gyakorolt hatása nem féltetlenül 2022-ben, hanem sokkal inkább 2023-ban fog megjelenni.
A szerző a Romániai Magyar Közgazdász Társaság udvarhelyi szervezetének elnöke
A Gyimesek vadregényes erdői között, a hegyek ölelésében egy különleges természeti kincs bújik meg: a Jávárdi-vízesés, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a Zúgó. A név tökéletesen illik rá – itt a víz sziklák között zúg le a mélybe.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
szóljon hozzá!