
A költségvetések zárszámadásai magukért beszélnek. Székelyudvarhely jó példa arra, hogy mekkora különbség lehet az elfogadott és a megvalósított büdzsé között
Fotó: Barabás Ákos
Összehasonlítva a 2022 elején elfogadott költségvetéseket az év során megvalósított eredményekkel, azt tapasztaljuk, hogy egyes városok esetében nem is annyira tervekről, hanem legfeljebb csak álmokról beszélhetünk. Esetenként ugyanis több száz millió lejt foglaltak be fejlesztésekre, aztán év végére annak alig 10%-át sikerült megvalósítani.
2023. május 03., 08:012023. május 03., 08:01
2023. május 03., 08:102023. május 03., 08:10
Egy korábbi elemzésükben már jeleztük, hogy az önkormányzatok év elején elfogadott költségvetései csak tervek, amelyeket a polgármesteri hivataloknak kell majd megvalósítaniuk.

Mivel idén is a települések életét a nemrég elfogadott helyi költségvetések határozzák meg, fontosnak tartottuk a nagyobb székelyföldi városok 2022-es büdzséjének elemzését, összehasonlítását.
Az igazság órája a következő esztendő áprilisának-májusának során elfogadásra kerülő év végi zárszámadásokkal érkezik meg, amelyekből kiderül, hogy az előző évben tervezett költségvetésekből mit is sikerült az adott év folyamán kivitelezni.
A következőkben hat székelyföldi város 2022-es költségvetési megvalósításait hasonlítjuk össze a városok 2022-es év eleji terveivel. Az adatokat az pénzügyminisztérium honlapján értük el, a számok az oda feltöltött zárszámadásokból származnak (mfinante.gov.ro/transparenta-bugetara).
A bevételi és kiadási főösszegek megvalósítási foka hasonló, hiszen a városok azokat az összegeket tudták elkölteni, amelyeket a bevételi oldalon megvalósítottak. Így az elemzésünkben csak a kiadási oldalt vizsgáljuk, azon belül is a fejlesztési költségekre fókuszálva. Az elemzett hat város 2022-es költségvetési tervezetét és a megvalósításait az alábbi táblázat tartalmazza.
Infografika: Csáki Ferencz
A városok költségvetéseinek a főösszegeit vizsgálva azt látjuk, hogy a 2022-es év tervezett kiadásait legnagyobb arányban Sepsiszentgyörgy tudta megvalósítani, megközelítve a 90%-ot, a leggyengébb hatásfokot Gyergyószentmiklós mondhatja magáénak, a város a betervezett költségeinek a felét sem tudta kivitelezni a 2022-es év során (1. ábra).
Infografika: Csáki Ferencz
Az az általános tapasztalat, hogy a működtetésre tervezett összegek nagyrészt megvalósultak, hiszen a közintézmények (polgármesteri hivatal, iskolák, kulturális intézmények, stb.) folyamatos működtetése ezt megköveteli. Igazán számottevő elmaradásokat a fejlesztési fejezeteknél tapasztaltunk. Fejlesztési, vagyis a lakosság életminőségét javító kiadások két nagy fejezetben jelennek meg, egyrészt az Vissza nem térítendő támogatások - EU-s finanszírozású projekteknél (58-as fejezet), másrészt pedig a Saját forrásokból eszközölt beruházásokban (71-es fejezet). Nézzük meg ezeket sorra.
A betervezett európai uniós projekteknél egyik város sem érte el az 50%-os megvalósítási arányt. A legnagyobb mértékben Csíkszereda tudta az EU-s pénzeket elkölteni, de ez esetben is csak 43%-os megvalósítási hatásfokról beszélhetünk. 2022-ben leggyengébben Székelyudvarhely teljesített, ahol a betervezett EU-s projekteknek 11%-át tudták megvalósítani (2. ábra).
Infografika: Csáki Ferencz
Amennyiben lejben kifejezve vizsgáljuk a 2022-ben megvalósított EU-s projektek értékét, azt tapasztaljuk, hogy Marosvásárhely toronymagasan vezet, míg ezzel szemben a legkevesebb EU-s fejlesztést Székelyudvarhelyen valósították meg. Még Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely is több mint másfélszer annyi EU-s projektet vitelezett ki, mint a kétszer akkora lakosú Székelyudvarhely (3. ábra).
Infografika: Csáki Ferencz
A saját forrásokból megvalósított beruházások esetében már jobb hatásfokot tudhatnak maguknak a vizsgált székelyföldi városok, hiszen a két Kovászna megyei város, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely egyaránt 83%-át valósította meg az év elején betervezett beruházásainak. A sort ez esetben Gyergyószentmiklós zárja, amely az egynegyedét sem tudta elkölteni a saját beruházásokra betervezett összegeknek (4. ábra).
Infografika: Csáki Ferencz
A 2022-ben megvalósított saját beruházások lejben kifejezett értékét vizsgálva Sepsiszentgyörgy vezeti a listát, megelőzve a jóval nagyobb Marosvásárhelyt, miközben Székelyudvarhelyre ez esetben is minden vizsgált székelyföldi város ráver, hisz mindenik elemzett település nagyobb értékben valósított meg beruházásokat, mint a Küküllő-menti város (5. ábra).
Infografika: Csáki Ferencz
Mivel a fejlesztési pénzek nagy részét a városok többsége év elején a nagy infrastrukturális projektekre tervezte be, ezért megvizsgáltuk, hogy a Szállítás, utak (84.02) fejezetnél milyen hatásfokkal sikerült a városoknak elkölteni a betervezett költségvetésüket. Ez esetben Kézdivásárhely szerepelt a legjobban 78%-os hatásfokkal, miközben a sort Székelyudvarhely zárja, ahol az utak fejlesztésére az év elején betervezett összegnek csak 20%-át sikerült elkölteni 2022-ben (6. ábra).
Infografika: Csáki Ferencz
A jobb összehasonlíthatóság érdekében egy lakosra visszaosztva is megvizsgáltuk a 2022-ben elköltött fejlesztési összegeket (EU-s projektek és saját beruházások együttesen). Ezt a sort Kézivásárhely és Csíkszereda vezeti, ezeken a településeken egy lakosra számolva 1600 lej közeli összeget költöttek fejlesztésre 2022-ben. A sort ezúttal is Székelyudvarhely zárja, ahol az egy lakosra jutó fejlesztési kiadások 2022-ben nem érik el a csíkszeredai, vagy kézdivásárhelyi összegek egyharmadát sem (7. ábra).
Infografika: Csáki Ferencz
Fontos mutatószám, hogy egy település mennyit fordított az elköltött adólejekből működésre, és mennyit fejlesztésre. A helyi közigazgatás, az azt kiszolgáló intézményrendszer működtetése fontos feladat minden önkormányzat számára. Azonban egy település csak akkor tudja javítani az ott lakók életminőségét, ha a begyűjtött adólejeket nemcsak működésre költi, hanem annak minél nagyobb hányadát a közösséget szolgáló fejlesztésekre fordítja. 2022-ben Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda tudott az éves költségvetéséből egyharmad fölötti arányban fejlesztéseket megvalósítani. Ez esetben is Székelyudvarhely zárja a sort, ahol a költségvetésen belüli fejlesztési kiadások aránya nem éri el a 20%-ot sem (8. ábra).
Infografika: Csáki Ferencz
A fenti számok meg is magyarázzák a pár héttel korábban megjelent elemzésünkben leírtakat. Mivel a székelyföldi városoknak 2022-ben csak 50% alatti hatásfokkal sikerült lehívniuk az EU-s projekteket, így a 2023-as utolsó évre nagyon sok lehívandó pénz, ennek megfelelően óriási teljesítési kényszer maradt az EU-s projektek kivitelezésénél.
Vagy ha a kivitelezés oldalról nézzük, akkor Sepsiszentgyörgy az a város, amely 2022-ben 90%-hoz közeli hatásfokkal tudta megvalósítani az év elején elfogadott költségvetését, ami egy ilyen nehéz gazdasági környezetben (két számjegyű infláció, energiaárak elszállása, ukrán-orosz háború stb.) kifejezetten jónak mondható. A fejlesztési vonalon Csíkszereda az EU-s projektek területén, míg Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy a saját beruházásoknál szerepelt átlag felett 2022-ben.
Mivel Székelyudvarhely szinte az összes fejlesztési mutatónál a sor végén szerepelt, ezzel szemben pedig épp ez az a város, amely egy látványosan magas értéket foglalt be a 2023-as költségvetésébe a fejlesztésekhez, ezért megpróbáltunk utánajárni, hogy miért is kellett ezen fejlesztési projektek utolsó kivitelezési évére ilyen mértékű összegeket betervezni. A válasz egyszerű:
Érdekes módon Székelyudvarhelyen mégsem téma a fejlesztések ilyen szintű elmaradása, sőt, még az önkormányzati testület sem él a döntéshozónak kijáró jogosítványaival, hiszen a legtöbb önkormányzati ülésen nagyobb ellenállás nélkül veszik tudomásul az önkormányzati képviselők azt, hogy az általuk jóváhagyott költségvetési határozat fejlesztési tételeinek csak a töredékét sikerült megvalósítani.
Az elmúlt hat évet elemezve azt látjuk, hogy a fejlesztésekre jóváhagyott költségvetési tételeknek összességben alig 38%-át tudta felhasználni a város. Az EU-s projekteknél ez az arány még ennél is rosszabb, hiszen a megvalósítási hatásfok az elmúlt hat évre összesen nem éri el a 13%-ot. Ennek az elvesztegetett hat évnek issza most a levét a város, hiszen mindazt, amit hat év alatt meg kellett volna csinálni, most muszáj azt egyetlen évben végigvinni. Ez pedig egyrészt műszakilag szinte lehetetlen, másrészt az egy évre bezsúfolt kivitelezés okozta felfordulás óriási terhet fog jelenteni a város mindennapi működésére, szinte lebénítva azt. És nem utolsó sorban
Ez a hatéves lemaradás pedig egyre szembetűnőbb, hiszen amíg az udvarhelyi városvezetés már hat éve az előző EU-s finanszírozási ciklus fejlesztéseinek a kivitelezésével szenved, aközben más székelyföldi városok már az infrastruktúrán túlmutató jövőbeli fejlesztéseket tervezik (lásd a 96 millió lejes Csíkszéki Szakképző Kampuszt Csíkszeredában).
Infografika: Csáki Ferencz
A költségvetési számokból az is látszik, hogy az elmúlt 6 évben összesen több mint 184 millió lejre szavazott meg a székelyudvarhelyi önkormányzati testület fejlesztéseket, amelyeknek alig egyharmadát, 38%-át valósította meg az ezzel megbízott városvezetés (9. ábra). Így
Ha a 2023-as évre jóváhagyott 138 millió lejes beruházási tétel 100%-ban megvalósul, az is még csak az elvesztegetett előző hat év beruházásait tudja behozni. Ennek megvalósítása egy óriási nyomás, és egyben kihívás is a városvezetés számára. A lakók részéről pedig egyre nagyobb az elvárás, hogy 6 év után végre induljanak el a fejlesztések Székelyudvarhelyen is.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!