Hirdetés
Hirdetés

Az igazság órája – 2022-es költségvetési megvalósítások Székelyföldön

A költségvetések zárszámadásai magukért beszélnek. Székelyudvarhely jó példa arra, hogy mekkora különbség lehet az elfogadott és a megvalósított büdzsé között •  Fotó: Barabás Ákos

A költségvetések zárszámadásai magukért beszélnek. Székelyudvarhely jó példa arra, hogy mekkora különbség lehet az elfogadott és a megvalósított büdzsé között

Fotó: Barabás Ákos

Összehasonlítva a 2022 elején elfogadott költségvetéseket az év során megvalósított eredményekkel, azt tapasztaljuk, hogy egyes városok esetében nem is annyira tervekről, hanem legfeljebb csak álmokról beszélhetünk. Esetenként ugyanis több száz millió lejt foglaltak be fejlesztésekre, aztán év végére annak alig 10%-át sikerült megvalósítani.

Geréb László

2023. május 03., 08:012023. május 03., 08:01

2023. május 03., 08:102023. május 03., 08:10

Egy korábbi elemzésükben már jeleztük, hogy az önkormányzatok év elején elfogadott költségvetései csak tervek, amelyeket a polgármesteri hivataloknak kell majd megvalósítaniuk.

korábban írtuk

Hat székelyföldi település idei költségvetését hasonlítottuk össze
Hat székelyföldi település idei költségvetését hasonlítottuk össze

Mivel idén is a települések életét a nemrég elfogadott helyi költségvetések határozzák meg, fontosnak tartottuk a nagyobb székelyföldi városok 2022-es büdzséjének elemzését, összehasonlítását.

Az igazság órája a következő esztendő áprilisának-májusának során elfogadásra kerülő év végi zárszámadásokkal érkezik meg, amelyekből kiderül, hogy az előző évben tervezett költségvetésekből mit is sikerült az adott év folyamán kivitelezni.

A zárszámadások láttán érezheti egy-egy település szavazója, hogy mennyire megvezették, hiszen a költségvetés elfogadásakor elmondott hangzatos kampányszövegek sok esetben köszönőviszonyban sincsenek a zárszámadások lehangoló valóságával.

Hirdetés

Zárszámadásokból dolgoztunk

A következőkben hat székelyföldi város 2022-es költségvetési megvalósításait hasonlítjuk össze a városok 2022-es év eleji terveivel. Az adatokat az pénzügyminisztérium honlapján értük el, a számok az oda feltöltött zárszámadásokból származnak (mfinante.gov.ro/transparenta-bugetara).

A bevételi és kiadási főösszegek megvalósítási foka hasonló, hiszen a városok azokat az összegeket tudták elkölteni, amelyeket a bevételi oldalon megvalósítottak. Így az elemzésünkben csak a kiadási oldalt vizsgáljuk, azon belül is a fejlesztési költségekre fókuszálva. Az elemzett hat város 2022-es költségvetési tervezetét és a megvalósításait az alábbi táblázat tartalmazza.

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

A városok költségvetéseinek a főösszegeit vizsgálva azt látjuk, hogy a 2022-es év tervezett kiadásait legnagyobb arányban Sepsiszentgyörgy tudta megvalósítani, megközelítve a 90%-ot, a leggyengébb hatásfokot Gyergyószentmiklós mondhatja magáénak, a város a betervezett költségeinek a felét sem tudta kivitelezni a 2022-es év során (1. ábra).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

Az az általános tapasztalat, hogy a működtetésre tervezett összegek nagyrészt megvalósultak, hiszen a közintézmények (polgármesteri hivatal, iskolák, kulturális intézmények, stb.) folyamatos működtetése ezt megköveteli. Igazán számottevő elmaradásokat a fejlesztési fejezeteknél tapasztaltunk. Fejlesztési, vagyis a lakosság életminőségét javító kiadások két nagy fejezetben jelennek meg, egyrészt az Vissza nem térítendő támogatások - EU-s finanszírozású projekteknél (58-as fejezet), másrészt pedig a Saját forrásokból eszközölt beruházásokban (71-es fejezet). Nézzük meg ezeket sorra.

A betervezett európai uniós projekteknél egyik város sem érte el az 50%-os megvalósítási arányt. A legnagyobb mértékben Csíkszereda tudta az EU-s pénzeket elkölteni, de ez esetben is csak 43%-os megvalósítási hatásfokról beszélhetünk. 2022-ben leggyengébben Székelyudvarhely teljesített, ahol a betervezett EU-s projekteknek 11%-át tudták megvalósítani (2. ábra).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

Amennyiben lejben kifejezve vizsgáljuk a 2022-ben megvalósított EU-s projektek értékét, azt tapasztaljuk, hogy Marosvásárhely toronymagasan vezet, míg ezzel szemben a legkevesebb EU-s fejlesztést Székelyudvarhelyen valósították meg. Még Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely is több mint másfélszer annyi EU-s projektet vitelezett ki, mint a kétszer akkora lakosú Székelyudvarhely (3. ábra).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

A saját forrásokból megvalósított beruházások esetében már jobb hatásfokot tudhatnak maguknak a vizsgált székelyföldi városok, hiszen a két Kovászna megyei város, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely egyaránt 83%-át valósította meg az év elején betervezett beruházásainak. A sort ez esetben Gyergyószentmiklós zárja, amely az egynegyedét sem tudta elkölteni a saját beruházásokra betervezett összegeknek (4. ábra).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

A 2022-ben megvalósított saját beruházások lejben kifejezett értékét vizsgálva Sepsiszentgyörgy vezeti a listát, megelőzve a jóval nagyobb Marosvásárhelyt, miközben Székelyudvarhelyre ez esetben is minden vizsgált székelyföldi város ráver, hisz mindenik elemzett település nagyobb értékben valósított meg beruházásokat, mint a Küküllő-menti város (5. ábra).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

Mivel a fejlesztési pénzek nagy részét a városok többsége év elején a nagy infrastrukturális projektekre tervezte be, ezért megvizsgáltuk, hogy a Szállítás, utak (84.02) fejezetnél milyen hatásfokkal sikerült a városoknak elkölteni a betervezett költségvetésüket. Ez esetben Kézdivásárhely szerepelt a legjobban 78%-os hatásfokkal, miközben a sort Székelyudvarhely zárja, ahol az utak fejlesztésére az év elején betervezett összegnek csak 20%-át sikerült elkölteni 2022-ben (6. ábra).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

A jobb összehasonlíthatóság érdekében egy lakosra visszaosztva is megvizsgáltuk a 2022-ben elköltött fejlesztési összegeket (EU-s projektek és saját beruházások együttesen). Ezt a sort Kézivásárhely és Csíkszereda vezeti, ezeken a településeken egy lakosra számolva 1600 lej közeli összeget költöttek fejlesztésre 2022-ben. A sort ezúttal is Székelyudvarhely zárja, ahol az egy lakosra jutó fejlesztési kiadások 2022-ben nem érik el a csíkszeredai, vagy kézdivásárhelyi összegek egyharmadát sem (7. ábra).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

Fontos mutatószám, hogy egy település mennyit fordított az elköltött adólejekből működésre, és mennyit fejlesztésre. A helyi közigazgatás, az azt kiszolgáló intézményrendszer működtetése fontos feladat minden önkormányzat számára. Azonban egy település csak akkor tudja javítani az ott lakók életminőségét, ha a begyűjtött adólejeket nemcsak működésre költi, hanem annak minél nagyobb hányadát a közösséget szolgáló fejlesztésekre fordítja. 2022-ben Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda tudott az éves költségvetéséből egyharmad fölötti arányban fejlesztéseket megvalósítani. Ez esetben is Székelyudvarhely zárja a sort, ahol a költségvetésen belüli fejlesztési kiadások aránya nem éri el a 20%-ot sem (8. ábra).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

A fenti számok meg is magyarázzák a pár héttel korábban megjelent elemzésünkben leírtakat. Mivel a székelyföldi városoknak 2022-ben csak 50% alatti hatásfokkal sikerült lehívniuk az EU-s projekteket, így a 2023-as utolsó évre nagyon sok lehívandó pénz, ennek megfelelően óriási teljesítési kényszer maradt az EU-s projektek kivitelezésénél.

Összességében elmondható, hogy a vizsgált székelyföldi városok közül Sepsiszentgyörgy tervezi a legreálisabban a költségvetését.

Vagy ha a kivitelezés oldalról nézzük, akkor Sepsiszentgyörgy az a város, amely 2022-ben 90%-hoz közeli hatásfokkal tudta megvalósítani az év elején elfogadott költségvetését, ami egy ilyen nehéz gazdasági környezetben (két számjegyű infláció, energiaárak elszállása, ukrán-orosz háború stb.) kifejezetten jónak mondható. A fejlesztési vonalon Csíkszereda az EU-s projektek területén, míg Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy a saját beruházásoknál szerepelt átlag felett 2022-ben.

A serpenyő másik oldalán Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós található, ahol nemcsak a teljes költségvetés megvalósítási hatásfoka alacsony, hanem azon belül a betervezett fejlesztések megvalósítása is jócskán elmarad az elvárttól, ugyanakkor az EU-s pénzek lehívási aránya mindkét városban 15% alatt maradt.

Székelyudvarhelyi helyzetkép

Mivel Székelyudvarhely szinte az összes fejlesztési mutatónál a sor végén szerepelt, ezzel szemben pedig épp ez az a város, amely egy látványosan magas értéket foglalt be a 2023-as költségvetésébe a fejlesztésekhez, ezért megpróbáltunk utánajárni, hogy miért is kellett ezen fejlesztési projektek utolsó kivitelezési évére ilyen mértékű összegeket betervezni. A válasz egyszerű:

az előző években rendre 30% alatti hatásfokkal sikerült a betervezett beruházásokat megvalósítani Székelyudvarhelyen, így a betervezett beruházások kivitelezése évről évre mind csak tolódott.

Érdekes módon Székelyudvarhelyen mégsem téma a fejlesztések ilyen szintű elmaradása, sőt, még az önkormányzati testület sem él a döntéshozónak kijáró jogosítványaival, hiszen a legtöbb önkormányzati ülésen nagyobb ellenállás nélkül veszik tudomásul az önkormányzati képviselők azt, hogy az általuk jóváhagyott költségvetési határozat fejlesztési tételeinek csak a töredékét sikerült megvalósítani.

Az elmúlt hat évet elemezve azt látjuk, hogy a fejlesztésekre jóváhagyott költségvetési tételeknek összességben alig 38%-át tudta felhasználni a város. Az EU-s projekteknél ez az arány még ennél is rosszabb, hiszen a megvalósítási hatásfok az elmúlt hat évre összesen nem éri el a 13%-ot. Ennek az elvesztegetett hat évnek issza most a levét a város, hiszen mindazt, amit hat év alatt meg kellett volna csinálni, most muszáj azt egyetlen évben végigvinni. Ez pedig egyrészt műszakilag szinte lehetetlen, másrészt az egy évre bezsúfolt kivitelezés okozta felfordulás óriási terhet fog jelenteni a város mindennapi működésére, szinte lebénítva azt. És nem utolsó sorban

a projektek folyamatos csúszása miatt a pályázati önrészek is a többszörösére növekedtek, amely önrésznövekedés már több tízmillió lejben mérhető, amit majd a lakók adóiból, vagy hitelből kell a városnak fedeznie.

Ez a hatéves lemaradás pedig egyre szembetűnőbb, hiszen amíg az udvarhelyi városvezetés már hat éve az előző EU-s finanszírozási ciklus fejlesztéseinek a kivitelezésével szenved, aközben más székelyföldi városok már az infrastruktúrán túlmutató jövőbeli fejlesztéseket tervezik (lásd a 96 millió lejes Csíkszéki Szakképző Kampuszt Csíkszeredában).

Infografika: Csáki Ferencz Galéria

Infografika: Csáki Ferencz

A költségvetési számokból az is látszik, hogy az elmúlt 6 évben összesen több mint 184 millió lejre szavazott meg a székelyudvarhelyi önkormányzati testület fejlesztéseket, amelyeknek alig egyharmadát, 38%-át valósította meg az ezzel megbízott városvezetés (9. ábra). Így

hat év alatt összességében több mint 114 millió lej (23 millió euró, 8,7 milliárd forint) értékben maradtak el beígért, az önkormányzat által megszavazott fejlesztések Székelyudvarhelyen.

Ha a 2023-as évre jóváhagyott 138 millió lejes beruházási tétel 100%-ban megvalósul, az is még csak az elvesztegetett előző hat év beruházásait tudja behozni. Ennek megvalósítása egy óriási nyomás, és egyben kihívás is a városvezetés számára. A lakók részéről pedig egyre nagyobb az elvárás, hogy 6 év után végre induljanak el a fejlesztések Székelyudvarhelyen is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 18., vasárnap

Tiszteletbeli polgári címmel tüntetnék ki az ötéves kislányt megmentő vendégmunkást

Javasolni fogja Craiova polgármestere, hogy a város tiszteletbeli polgárává avassák azt az indiai – mint utólag kiderült, nem nepáli – vendégmunkást, aki megmentette a befagyott tóba esett ötéves kislány életét.

Tiszteletbeli polgári címmel tüntetnék ki az ötéves kislányt megmentő vendégmunkást
Hirdetés
2026. január 18., vasárnap

Önként fizetünk jóval többet az áramért, holott akár 35 százalékkal is olcsóbban kaphatnánk

A Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.

Önként fizetünk jóval többet az áramért, holott akár 35 százalékkal is olcsóbban kaphatnánk
2026. január 18., vasárnap

A gyorshajtás csak a második legfőbb ok a súlyos közúti baleseteknél

Tavaly összesen 3950 halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetet történt országos szinten, kevesebb, mint az előző évben – közölte vasárnap a Román Rendőrség.

A gyorshajtás csak a második legfőbb ok a súlyos közúti baleseteknél
2026. január 18., vasárnap

Nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként a jeges tóba megmenteni egy kislányt – videóval

Egy nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként szombaton egy craiovai park jeges tavába, hogy megmentsen egy ötéves kislányt. Aztán további öten – köztük a lánya apja – siettek a gyermek segítségére, de csak a vendégmunkásnak sikerült elérnie a kislányig.

Nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként a jeges tóba megmenteni egy kislányt – videóval
Hirdetés
2026. január 17., szombat

Szakértő: ilyen hidegben Románia gázellátása döntően Magyarországtól függhet

Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.

Szakértő: ilyen hidegben Románia gázellátása döntően Magyarországtól függhet
2026. január 17., szombat

Három nap kemény fagyra van kilátás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.

Három nap kemény fagyra van kilátás
Három nap kemény fagyra van kilátás
2026. január 17., szombat

Három nap kemény fagyra van kilátás

2026. január 17., szombat

Bejutottak a robbanás után a tömbházlakásba, és megmutatták, mit találtak – fotók

Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.

Bejutottak a robbanás után a tömbházlakásba, és megmutatták, mit találtak – fotók
Hirdetés
2026. január 17., szombat

Holtan találtak egy embert a hegyimentők

A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.

Holtan találtak egy embert a hegyimentők
Holtan találtak egy embert a hegyimentők
2026. január 17., szombat

Holtan találtak egy embert a hegyimentők

2026. január 17., szombat

Megdöbbentő számok a nyilvánosságra hozott különnyugdíjaknál

A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.

Megdöbbentő számok a nyilvánosságra hozott különnyugdíjaknál
2026. január 17., szombat

Meg sem közelítette a csíki hidegrekordot a mai mínusz 21

Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.

Meg sem közelítette a csíki hidegrekordot a mai mínusz 21
Hirdetés