Hirdetés
Hirdetés

Hat székelyföldi település idei költségvetését hasonlítottuk össze

•  Fotó: Székelyhon

Fotó: Székelyhon

A korábbiakkal ellentétben a 2022-es helyi költségvetések elfogadásával nem kellett hónapokat várni. Igaz, hogy a tárgyév kezdete előtt most sem sikerült megszavazni a költségvetéseket, de a tavalyi áprilishoz képest a 2022-es februári elfogadás már nagy előrelepésnek számít. Mivel idén is a települések életét a nemrég elfogadott helyi költségvetések határozzák meg, fontosnak tartottuk a nagyobb székelyföldi városok 2022-es büdzséjének elemzését, összehasonlítását.

Geréb László

2022. március 30., 12:402022. március 30., 12:40

2022. március 30., 13:342022. március 30., 13:34

Így a következőkben a hat székelyföldi nagyobb város, vagyis Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely 2022-es költségvetéseinek elemzéseit láthatjuk. Az elemzéshez az érintett városok önkormányzati határozatait használtuk fel. Mivel nagyon különböző méretű városokat vettünk be az elemzésbe, az összehasonlíthatóság érdekében az abszolút értékek helyett az egy lakosra jutó összegeket használtuk.

Itt fontos megjegyezni, hogy a februárban elfogadott költségvetések még messze vannak a megvalósításoktól, hiszen azok egyelőre csak elképzelések, amelyeket az illető városok önkormányzati képviselő-testületei szeretnék, ha idén megvalósulnának. Tudni kell, hogy a költségvetésekben megfogalmazott célok kivitelezése a polgármesteri hivatalnak, az apparátusnak a feladata. Az, hogy mennyit sikerül megvalósítani az apparátusnak az önkormányzati testület elképzeléseiből, azt az év végi zárszámadás fogja tartalmazni.

A módszertanról

Elsőként a hat város 2022-re tervezett jövedelmét vizsgáltuk meg. A helyi költségvetések bevételeit négy nagy csoportra lehet osztani. Egyrészt a helyi adók és illetékek, amelyek a lakosság által befizetett épület, telek, autó és egyéb adókat tartalmaznak; másrészt az illető városban dolgozó személyek jövedelemadójának a helyi költségvetésben maradó része; harmadrészt a központi kormányzat szintjéről érkező támogatások; negyedrészt pedig az európai uniós és egyéb külső projektekből szerezett finanszírozás.

Itt jegyezzük meg, hogy az első két tétel legfeljebb csak a működtetésre elég, így amennyiben egy település nagyobb fejlesztéseket szeretne megvalósítani, ahhoz mindenképp külső forrásokat kell behoznia a központi kormányzattól, vagy az EU által finanszírozott nagy programokból.

A hat város 2022-re tervezett bevételei abszolút értékeben a következők:

Galéria

Összegszerűen Marosvásárhelynek van a legnagyobb költségvetése 2022-re, egyedül több pénzből gazdálkodik, mint a vizsgált három Hargita megyei város együttesen. (Zárójelben jegyezzük meg, csak a nagyságrendek érzékeltetése végett, hogy Kolozsvár 2022-es 1,57 milliárdos helyi költségvetése tíz százalékkal nagyobb, mint a hat elemzett székelyföldi (nagy)város együttes költségvetése!) Az egyes fejezeteknél is minden esetben

Marosvásárhelynél találkozunk a legnagyobb számokkal, ami természetes is, amennyiben a városok méreteit, lakosságszámát vesszük alapul.

Az összbevételek esetében érdekesség, hogy Gyergyószentmiklós 2022-es költségvetése meghaladja a nála jóval nagyobb Székelyudvarhely költségvetését.

Kormányzati szintű támogatásokból Székelyudvarhely tervez a legkevesebbet lehívni 2022-ben, míg az EU-s támogatásokból Kézdivásárhely tervezett a legkisebb tételt erre az évre.

Az egy lakosra számolt bevételeknél azonban Gyergyószentmiklós messze vezeti a mezőnyt, a 2022-re tervezett bevételei több mint kétszerese a legalacsonyabb egy lakosra számolt bevétellel rendelkező Székelyudvarhelynél

Galéria

Az összbevételek mellett fontos mutató minden település életében, hogy a bevételeknek mekkora aránya származik külső forrásokból, vagyis kormánytámogatásokból és EU-s programokból. Ezen a területen is Gyergyószentmiklós vezet, amely város külső forrásainak az arány több mint kétszerese a sort záró Marosvásárhelyinek

Galéria

Azt is megvizsgáltuk, hogy melyik város mennyivel tervezett többet a tavalyi, 2021-es költségvetésénél a bevételi oldalon. A legnagyobb növekedést Kézdivásárhelyen terveztek a tavalyi évhez viszonyítva, több mint egyharmadával nagyobb a város 2022-es tervezett költségvetése, mint a 2021-es volt. A legkevesebb, kicsivel 10 százalék fölötti növekedést Csíkszeredában terveztek.

Galéria

Az egy lakosra számolt jövedelemadó-visszaosztás nagy különbségeket mutat az elemzett települések között, a megyeszékhelyvárosok közel kétszer akkora egy lakosra számolt jövedelemadóval gazdálkodhatnak, mint a nem megyeszékhelyvárosok.

Galéria

Ennek oka egyrészt a megyeszékhelyeknek kedvező visszaosztási rendszer, másrészt pedig az a jelenség, hogy a megyeszékhelyvárosokban jóval magasabbak a munkabérek, és mindemellett jóval magasabb béren is vannak bejelentve a munkavállalók. Itt egy érdekesség:

míg Csíkszereda lakossága alig 9 százalékkal haladja meg Székelyudvarhely lakosságát, addig Csíkszeredában szinte kétszer annyi (79 százalékkal kal több) jövedelemadóval számolnak 2022-ben, mint Székelyudvarhelyen.

A kiadási oldalak

Azt, hogy mi fog történni a következő évben az egyes településeken, azt a költségvetések kiadási oldalai tartalmazzák. A kiadási oldalon több száz tételben van megfogalmazva mindaz, amire a városok a pénzüket elköltenék. Ennyi tétel részletes elemzése a jelen keretek közt nem lehetséges, így a következőkben csak a legfontosabb kiadási tételeket vizsgáljuk meg, az összehasonlíthatóság érdekében itt is egy lakosra visszaosztva.

Az elemezett hat város 2022-es költségvetésének fontosabb kiadási tételeit abszolút értékekben a következők:

Galéria

A kiadásokat a költségvetés két alapvető tételbe bontja szét, egyrészt a működési költségek, másrészt a beruházások. A működési költségek az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézményrendszer éves működési költségeit tartalmazzák személyi, anyagi, szolgáltatási és egyéb költségtételek formájában. A beruházási költségek alapvetően az egyes településeken megvalósítani kívánt fejlesztések összességét jelentik. Egyértelmű gazdasági törvényszerűség, hogy

az a település halad előre, vagyis az a település fejlődik, ott növekedik a lakosság életminősége, ahol a költségvetésbe begyűjtött adólejeket nem felélik működésre, hanem azokat a lakosságot kiszolgáló beruházásokra fordítják.

Épp emiatt egy fontos mutatószám minden helyi költségvetés esetében, hogy mekkora a beruházások részaránya a teljes költségvetésben.

Hirdetés

Abszolút értékben egyértelműen Marosvásárhelyen fordítanak a legnagyobb összeget beruházásokra. Ezen a téren Kézdivásárhely zárja a sort Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy előtt. Azonban ha visszaosztjuk a beruházási összeget egy lakosra, akkor újból Gyergyószentmiklós az első és Marosvásárhely az, amely zárja a sort

Galéria

A 2022-es évben Gyergyószentmiklóson tervezik a legnagyobb arányban beruházásokra fordítani a költségvetést, hiszen a bevételek több mint háromnegyede beruházási tételekre van betervezve. Ezzel szemben Marosvásárhelyen kicsivel több mint egyharmadát, míg Székelyudvarhelyen a költségvetés kevesebb mint felét tervezik beruházásra fordítani a 2022-es évben

Galéria

Oktatás, utak, hivatal, kultúra, sport és vallás

Minden település kiemelten kezeli az oktatás finanszírozását, hiszen a jövőt a felnövő nemzedék minősége határozza meg. Az egy lakosra számolt oktatási kiadások esetében Kézdivásárhely és Csíkszereda vezeti a sort, e két városban szinte dupláját költik oktatásra, mint a sor végén lévő Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen

Galéria

A következőkben a kultúra, sport és vallás tételt vizsgáljuk. Ez a költségvetési rész több mindent magában foglal, amelyből mi kifejezetten csak a kulturális tevékenységekre, illetve sportra fordított kiadásokat emeltük ki. A legnagyobb egy lakosra jutó kulturális kiadásokkal Székelyudvarhely büszkélkedhet, amely összeg több mint hatszorosa a sort záró marosvásárhelyi összegnek. Az egy lakosra jutó sporttal kapcsolatos kiadások esetében már Csíkszereda vezet, a rangsor végén lévő Sepsiszentgyörgy nem éri el a csíkszeredai összeg egyharmadát sem.

Itt rendkívül fontos megjegyezni, hogy a megyeszékhelyek ennél a kiadási tételnél előnyben vannak, hiszen a megyeszékhelyeken működő sport- és kulturális intézmények egy részét a központi vagy a megyei önkormányzatok költségvetéséből finanszírozzák, míg a megyei jogú, de nem megyeszékhely besorolású városoknál ez a finanszírozási lehetőség nem mindig adatik meg. Így ezen kategóriájú városoknak sokkal nagyobb arányban kell a saját költségvetésükből a kultúra és sport területére fordítaniuk, mint a megyeszékhelyeknek

Galéria
Galéria

Az utakat állapota minden településen érzékeny téma, hiszen ezzel akár választást is lehet nyerni – vagy épp veszíteni. Egy lakosra számolva Csíkszeredában és Marosvásárhelyen terveznek a legnagyobb összeget utakra fordítani 2022-ben, miközben Sepsiszentgyörgyön kevesebb mint egyharmadát költenék, mint Csíkszeredában

Galéria

Fontos tétel minden település költségvetésében a hivatali apparátusra fordított összeg. Erre a területre egy lakosra számolva Székelyudvarhelyen terveznek a legtöbbet költeni 2022-ben, az összeg közel háromszorosa a legkevesebbet költő Sepsiszentgyörgynek

Galéria

Összegzésként

Mint az anyag elején is említettük, fontos tudni, hogy az egyes települések vezetői mire és hogyan tervezik elkölteni a begyűjtött adólejeket. Azonban

ezek csak tervek; álmodozni bárki tud. Az igazi kihívás az, hogy az önkormányzati testület által megálmodott célokat a hivatali apparátus milyen hatékonysággal tudja megvalósítani az év folyamán.

Ezt pedig az egyes települések költségvetésének év végi zárszámadásai mutatják meg. Vagyis a zárszámadásokban szereplő költségvetési tételek megvalósítási foka mutatja meg a polgármesteri hivatalok hatékonyságát, valós teljesítményüket. Épp emiatt nemsokára jelentkezünk a 2021-es év zárszámadásainak az elemzésével is.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés