Fotó: Székelyhon
A korábbiakkal ellentétben a 2022-es helyi költségvetések elfogadásával nem kellett hónapokat várni. Igaz, hogy a tárgyév kezdete előtt most sem sikerült megszavazni a költségvetéseket, de a tavalyi áprilishoz képest a 2022-es februári elfogadás már nagy előrelepésnek számít. Mivel idén is a települések életét a nemrég elfogadott helyi költségvetések határozzák meg, fontosnak tartottuk a nagyobb székelyföldi városok 2022-es büdzséjének elemzését, összehasonlítását.
2022. március 30., 12:402022. március 30., 12:40
2022. március 30., 13:342022. március 30., 13:34
Így a következőkben a hat székelyföldi nagyobb város, vagyis Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Kézdivásárhely 2022-es költségvetéseinek elemzéseit láthatjuk. Az elemzéshez az érintett városok önkormányzati határozatait használtuk fel. Mivel nagyon különböző méretű városokat vettünk be az elemzésbe, az összehasonlíthatóság érdekében az abszolút értékek helyett az egy lakosra jutó összegeket használtuk.
Itt fontos megjegyezni, hogy a februárban elfogadott költségvetések még messze vannak a megvalósításoktól, hiszen azok egyelőre csak elképzelések, amelyeket az illető városok önkormányzati képviselő-testületei szeretnék, ha idén megvalósulnának. Tudni kell, hogy a költségvetésekben megfogalmazott célok kivitelezése a polgármesteri hivatalnak, az apparátusnak a feladata. Az, hogy mennyit sikerül megvalósítani az apparátusnak az önkormányzati testület elképzeléseiből, azt az év végi zárszámadás fogja tartalmazni.
Elsőként a hat város 2022-re tervezett jövedelmét vizsgáltuk meg. A helyi költségvetések bevételeit négy nagy csoportra lehet osztani. Egyrészt a helyi adók és illetékek, amelyek a lakosság által befizetett épület, telek, autó és egyéb adókat tartalmaznak; másrészt az illető városban dolgozó személyek jövedelemadójának a helyi költségvetésben maradó része; harmadrészt a központi kormányzat szintjéről érkező támogatások; negyedrészt pedig az európai uniós és egyéb külső projektekből szerezett finanszírozás.
Itt jegyezzük meg, hogy az első két tétel legfeljebb csak a működtetésre elég, így amennyiben egy település nagyobb fejlesztéseket szeretne megvalósítani, ahhoz mindenképp külső forrásokat kell behoznia a központi kormányzattól, vagy az EU által finanszírozott nagy programokból.
A hat város 2022-re tervezett bevételei abszolút értékeben a következők:
Összegszerűen Marosvásárhelynek van a legnagyobb költségvetése 2022-re, egyedül több pénzből gazdálkodik, mint a vizsgált három Hargita megyei város együttesen. (Zárójelben jegyezzük meg, csak a nagyságrendek érzékeltetése végett, hogy Kolozsvár 2022-es 1,57 milliárdos helyi költségvetése tíz százalékkal nagyobb, mint a hat elemzett székelyföldi (nagy)város együttes költségvetése!) Az egyes fejezeteknél is minden esetben
Az összbevételek esetében érdekesség, hogy Gyergyószentmiklós 2022-es költségvetése meghaladja a nála jóval nagyobb Székelyudvarhely költségvetését.
Az egy lakosra számolt bevételeknél azonban Gyergyószentmiklós messze vezeti a mezőnyt, a 2022-re tervezett bevételei több mint kétszerese a legalacsonyabb egy lakosra számolt bevétellel rendelkező Székelyudvarhelynél
Az összbevételek mellett fontos mutató minden település életében, hogy a bevételeknek mekkora aránya származik külső forrásokból, vagyis kormánytámogatásokból és EU-s programokból. Ezen a területen is Gyergyószentmiklós vezet, amely város külső forrásainak az arány több mint kétszerese a sort záró Marosvásárhelyinek
Azt is megvizsgáltuk, hogy melyik város mennyivel tervezett többet a tavalyi, 2021-es költségvetésénél a bevételi oldalon. A legnagyobb növekedést Kézdivásárhelyen terveztek a tavalyi évhez viszonyítva, több mint egyharmadával nagyobb a város 2022-es tervezett költségvetése, mint a 2021-es volt. A legkevesebb, kicsivel 10 százalék fölötti növekedést Csíkszeredában terveztek.
Az egy lakosra számolt jövedelemadó-visszaosztás nagy különbségeket mutat az elemzett települések között, a megyeszékhelyvárosok közel kétszer akkora egy lakosra számolt jövedelemadóval gazdálkodhatnak, mint a nem megyeszékhelyvárosok.
Ennek oka egyrészt a megyeszékhelyeknek kedvező visszaosztási rendszer, másrészt pedig az a jelenség, hogy a megyeszékhelyvárosokban jóval magasabbak a munkabérek, és mindemellett jóval magasabb béren is vannak bejelentve a munkavállalók. Itt egy érdekesség:
A kiadási oldalak
Azt, hogy mi fog történni a következő évben az egyes településeken, azt a költségvetések kiadási oldalai tartalmazzák. A kiadási oldalon több száz tételben van megfogalmazva mindaz, amire a városok a pénzüket elköltenék. Ennyi tétel részletes elemzése a jelen keretek közt nem lehetséges, így a következőkben csak a legfontosabb kiadási tételeket vizsgáljuk meg, az összehasonlíthatóság érdekében itt is egy lakosra visszaosztva.
Az elemezett hat város 2022-es költségvetésének fontosabb kiadási tételeit abszolút értékekben a következők:
A kiadásokat a költségvetés két alapvető tételbe bontja szét, egyrészt a működési költségek, másrészt a beruházások. A működési költségek az önkormányzat hatáskörébe tartozó intézményrendszer éves működési költségeit tartalmazzák személyi, anyagi, szolgáltatási és egyéb költségtételek formájában. A beruházási költségek alapvetően az egyes településeken megvalósítani kívánt fejlesztések összességét jelentik. Egyértelmű gazdasági törvényszerűség, hogy
Épp emiatt egy fontos mutatószám minden helyi költségvetés esetében, hogy mekkora a beruházások részaránya a teljes költségvetésben.
Abszolút értékben egyértelműen Marosvásárhelyen fordítanak a legnagyobb összeget beruházásokra. Ezen a téren Kézdivásárhely zárja a sort Székelyudvarhely és Sepsiszentgyörgy előtt. Azonban ha visszaosztjuk a beruházási összeget egy lakosra, akkor újból Gyergyószentmiklós az első és Marosvásárhely az, amely zárja a sort
A 2022-es évben Gyergyószentmiklóson tervezik a legnagyobb arányban beruházásokra fordítani a költségvetést, hiszen a bevételek több mint háromnegyede beruházási tételekre van betervezve. Ezzel szemben Marosvásárhelyen kicsivel több mint egyharmadát, míg Székelyudvarhelyen a költségvetés kevesebb mint felét tervezik beruházásra fordítani a 2022-es évben
Minden település kiemelten kezeli az oktatás finanszírozását, hiszen a jövőt a felnövő nemzedék minősége határozza meg. Az egy lakosra számolt oktatási kiadások esetében Kézdivásárhely és Csíkszereda vezeti a sort, e két városban szinte dupláját költik oktatásra, mint a sor végén lévő Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen
A következőkben a kultúra, sport és vallás tételt vizsgáljuk. Ez a költségvetési rész több mindent magában foglal, amelyből mi kifejezetten csak a kulturális tevékenységekre, illetve sportra fordított kiadásokat emeltük ki. A legnagyobb egy lakosra jutó kulturális kiadásokkal Székelyudvarhely büszkélkedhet, amely összeg több mint hatszorosa a sort záró marosvásárhelyi összegnek. Az egy lakosra jutó sporttal kapcsolatos kiadások esetében már Csíkszereda vezet, a rangsor végén lévő Sepsiszentgyörgy nem éri el a csíkszeredai összeg egyharmadát sem.
Itt rendkívül fontos megjegyezni, hogy a megyeszékhelyek ennél a kiadási tételnél előnyben vannak, hiszen a megyeszékhelyeken működő sport- és kulturális intézmények egy részét a központi vagy a megyei önkormányzatok költségvetéséből finanszírozzák, míg a megyei jogú, de nem megyeszékhely besorolású városoknál ez a finanszírozási lehetőség nem mindig adatik meg. Így ezen kategóriájú városoknak sokkal nagyobb arányban kell a saját költségvetésükből a kultúra és sport területére fordítaniuk, mint a megyeszékhelyeknek
Az utakat állapota minden településen érzékeny téma, hiszen ezzel akár választást is lehet nyerni – vagy épp veszíteni. Egy lakosra számolva Csíkszeredában és Marosvásárhelyen terveznek a legnagyobb összeget utakra fordítani 2022-ben, miközben Sepsiszentgyörgyön kevesebb mint egyharmadát költenék, mint Csíkszeredában
Fontos tétel minden település költségvetésében a hivatali apparátusra fordított összeg. Erre a területre egy lakosra számolva Székelyudvarhelyen terveznek a legtöbbet költeni 2022-ben, az összeg közel háromszorosa a legkevesebbet költő Sepsiszentgyörgynek
Mint az anyag elején is említettük, fontos tudni, hogy az egyes települések vezetői mire és hogyan tervezik elkölteni a begyűjtött adólejeket. Azonban
Ezt pedig az egyes települések költségvetésének év végi zárszámadásai mutatják meg. Vagyis a zárszámadásokban szereplő költségvetési tételek megvalósítási foka mutatja meg a polgármesteri hivatalok hatékonyságát, valós teljesítményüket. Épp emiatt nemsokára jelentkezünk a 2021-es év zárszámadásainak az elemzésével is.
Nemcsak vallásos, hanem közösségi élményt is nyújt a virágvasárnapi Passió előadására való készülés, a szenvedéstörténetet 2022 óta évente bemutatják a csíkszentkirályi plébániaudvarban. Idén csatlakozott a csapathoz a Médiatár stábja is.
Ellenőrzéseket végez húsvét apropóján a fogyasztóvédelem. A boltok mellett turisztikai egységekre is kiterjednek az ellenőrzések. Hargita megyében nagyjából rend van szakhatósági szempontból – tudtuk meg a fogyasztóvédelem megyei vezetőjétől.
A Román Posta pénteken közölte, hogy befejezte az áprilisi nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék (gyermekpénz), a gyermekgondozási díj és más szociális juttatások idő előtti kézbesítését.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóan történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Légköri instabilitásra figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, Körösvidékre, Máramarosra, Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Nemcsak a múlt héthez képest, hanem úgy általában véve különösen meleg volt tegnap. Az országban több helyen 30 fok feletti értéket mértek, és hajszál híján Székelyföldön is elértük a 30-at.
Több lakásbetörés és lopás gyanúsítottjait azonosította a rendőrség Maros megyében: a hatóságok szerint az elkövetők nemcsak belföldön, hanem külföldön is követhettek el bűncselekményeket. A gyanúsítottakat őrizetbe vették.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.
Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.
Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?
szóljon hozzá!