Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:11

Ro-Alert rendszerrel könnyebben megy az eltűntek keresése is

09:59

Képernyőn az FK Csíkszereda idegenbeli mérkőzése – a pénteki sportműsor

08:57

Felfüggesztették az egészségügyi általános sztrájkot

08:25

Sanitas: minden fél elismerte, hogy a bértörvénytervezet csökkenti a jövedelmeket

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ki is vizsgálta az ügyészség, hogy milyen drónt lőtt le pénteken Buzău megyében a román vadászpilóta

Egy ember meghalt a homoródfürdői balesetben, egy sérültet helikopterrel vittek kórházba

A nap, amikor Orbán Viktor 16 év után ellenzéki pártvezetőként mond beszédet Tusványoson

Kiskorú lányt zaklatott egy buszsofőr Csíkszeredában

Baleset történt Sósrétnél, egy autó felborult a mezőn – videóval

Jelezzünk vagy sem? – vitatott kérdést tisztázott a közlekedési rendőrség

Orbán Viktor: ellenzéki politika helyett ellenállási politika következik

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Egy hamburger ára már egy teljes ebédével vetekszik: megnéztük, mennyibe kerül enni-inni Tusványoson

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – először látogatott hivatalosan Erdélybe az új magyar miniszter

Erdély kincsei: a Mohos-tőzegláp

A Szent Anna-tó szomszédságában létezett egy másik krátertó, ami vulkáni tevékenység következtében fokozatosan átalakult. A Mohos-tőzegláp területén ma is visszaköszön a jégkorszak: különleges növényeket, tószemeket csodálhatunk meg itt.

Farkas Orsolya

2025. július 15., 17:592025. július 15., 17:59

2025. július 22., 10:502025. július 22., 10:50

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Mohos-tőzegláp népi neve Kokojzás, hiszen a különleges növényvilággal rendelkező terület fekete és vörös áfonyában is gazdag. A tőzegláp a Csomád hegység ikerkráterének északi kráterét tölti ki, másikban a Szent Anna-tó található.

A tavat nagy népszerűség övezi, kevesebben tudják, hogy közvetlen közelében,

a nyereg túloldalán egy Európa-szerte egyedülálló természeti kincs is látogatható.

A tőzegláp 1050 méterrel a tengerszint felett fekszik, és a tóval együtt részét képezi a Mohos Természetvédelmi Területnek.

Volt egyszer egy krátertó

A Csomád ikerkráterei világszinten is ritkaságnak számítanak. Közülük a Mohos az idősebbik, méretét tekintve négyszer nagyobb területű, mint a mai Szent Anna-tó.

Fotó: Tuchiluș Alex

A jégkorszak végén tó keletkezett a kráterben, a Mohos azonban idővel átalakult, hiszen a szomszédos kráterben több kitörés is történt – legutóbb nagyjából harmincezer évvel ezelőtt –, és az ebből fakadó törmelék feltöltötte, a hamu befedte a tavat.

Ez a lezáródás tette lehetővé, hogy a jégkorszak végén megtelepedjenek az első tőzegmoha-fajok. Ezek évről évre vastagabb rétegeket képeztek, majd elkezdtek süllyedni, az alattuk levő

növényi réteg pedig az oxigénhiányos, erősen savas környezetben nem bomlott le, hanem tőzeggé alakult.

Így jött létre az a mintegy 80 hektáros láp, ahol körülbelül 3 millió köbméternyi, átlagosan 5-10 méteres vastagságú tőzeg található.

Időutazás a jégkorszak végére

A látszólag szilárd felszín valójában rendkívül vizenyős, szivacsszerű. A Mohosnak csak kis részét fedezheti fel a látogató, éppen csak a szélét, ahol annak idején biztonságosan kiépíthették a felfüggesztett ösvényt.

Fotó: Tuchiluș Alex

A láp éves átlaghőmérséklete 6–7 fok, ennek is köszönhető, hogy

még megcsodálhatunk néhány jégkorszaki maradványnövényt.

Legértékesebbek a harmatfüvek (húsevő növények), a tőzegrozmaring, a tőzegáfonya, de különlegesnek számít a fekete varjúbogyó (mámorka), tavasszal virágzó hüvelyes gyapjúsás és több mint egy tucat mohafajta, ami a lápban él. Az áfonyában gazdag területet a medvék is szeretik, de időnként lehet látni hüllőket is, például gyíkokat, kígyókat is. A Mohosban több mint száz különböző pókfaj él.

Fotó: Tuchiluș Alex

A lápban mintegy 17 tószem maradt meg a valaha volt Mohos-tóból, ezek közül kettőt látogathatunk meg. Az első 17 méter mély, a második – egyben legnagyobb tószem – 22 méterig nyúlik a mélybe. A Szent Anna-tó legnagyobb mélysége ezzel szemben mindössze 7 méter.

Fotó: Tuchiluș Alex

Sötét, erősen savas vizükben nincsenek élőlények, a körülöttük elterülő tőzegmohaszőnyeg azonban kedvez a húsevő növényeknek.

Veszélyben a Mohos?

A tőzegláp ásványi anyagokban szegény, csak esővízből táplálkozik, és ez a környezet kedvező a szúfajták és más rovarfajok számára. Ezek szárazság idején elszaporodnak, nekik köszönhető, hogy a kráterfalakkal ölelt területen rengeteg elszáradt fát látni. A még megmaradt tavakat évről évre kisebbek, a moha lassan benövi őket. Ez természetes folyamat, amely a klímaváltozással együtt jár, de a történethez hozzátartozik az is, hogy

az 1900-as évek elején az emberek lecsapolási kísérletei, az erdőirtás is felgyorsították az erózió folyamatát.

A sok kiszáradt fa között azonban új, zöldellő fenyőket is látni, amelyek reményt adnak az újjáéledésre.

Hargita megye Csíkszék Háromszék Turizmus Erdély Kincsei