/ Erdély Kincsei

A Szent Anna-tó szomszédságában létezett egy másik krátertó, ami vulkáni tevékenység következtében fokozatosan átalakult. A Mohos-tőzegláp területén ma is visszaköszön a jégkorszak: különleges növényeket, tószemeket csodálhatunk meg itt.

Tizenkét különleges helyszín, tucatnyi izgalmas és megragadó történet – Erdély kincsei sorozatunk első évadában tömören, lényegre törően mutattuk meg azokat a természeti vagy épített büszkeségeinket, amelyekről még az itt élők is keveset tudnak.

Felcsík egyik közismert szakrális és legendák övezte helye a Csíkszenttamás nyugati határában található Csonkatorony, valamint a közelében lévő Feneketlen-tó.

Tizenkét faragott kapu, tizenkét viharos évszázadnak állít emléket dombtető, amelyet kupolás lármafa koronáz. A Háromszék szívében található Óriáspince-tető nem csak zarándokhely, de Székelyföld legnagyobb lovasünnepének otthona is.

Hargita megye legjelentősebb, névadó hegységét vulkáni építmények füzére alkotja. Legmagasabb csúcsa a székelyek szent hegyeként emlegetett Madarasi Hargita, amelyet kirándulók, sízők és zarándokok is rendszeresen látogatnak.

A Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.

Hat felekezet élt együtt szeretetben a településen, amelyet árasztással pusztított el a kommunista hatalom. Harminchat évvel később az Összetartozás temploma emlékeztet: a tó mélyén Bözödújfalu nyugszik, de közössége nem felejt.

Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.

A Nagyhagymás-hegység magányos koronája, Székelyföld legcsodásabb ékköve minden évszakban más arcát mutatja: télen titokzatos, nyáron fenséges. Erdély kincsei sorozatunk következő részében a méltán híres Egyeskőre kirándulunk.

Az Erdély egyik legszebb vasúti építményeként ismert, Csíkszeredától mintegy 20 kilométerre lévő Karakó-völgyhidat mindkét világháborúban felrobbantották. Néhány éve felújították, a mellette található épület azonban sajnos is lepusztult állapotban van.

Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.

Nem volt zökkenőmentes az engedélyeztetésének és elkészítésének folyamata, de a számos kezdeti kritika ellenére a Gordon-tetőn felépített Jézus Szíve-kilátó nem került homályba – inkább hírnevet szerzett magának.

Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.