/ Erdély Kincsei

A Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.

Hat felekezet élt együtt szeretetben a településen, amelyet árasztással pusztított el a kommunista hatalom. Harminchat évvel később az Összetartozás temploma emlékeztet: a tó mélyén Bözödújfalu nyugszik, de közössége nem felejt.

Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.

A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nemcsak a tájainkra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.

A Nagyhagymás-hegység magányos koronája, Székelyföld legcsodásabb ékköve minden évszakban más arcát mutatja: télen titokzatos, nyáron fenséges. Erdély kincsei sorozatunk következő részében a méltán híres Egyeskőre kirándulunk.

Az Erdély egyik legszebb vasúti építményeként ismert, Csíkszeredától mintegy 20 kilométerre lévő Karakó-völgyhidat mindkét világháborúban felrobbantották. Néhány éve felújították, a mellette található épület azonban sajnos is lepusztult állapotban van.

Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.

Nem volt zökkenőmentes az engedélyeztetésének és elkészítésének folyamata, de a számos kezdeti kritika ellenére a Gordon-tetőn felépített Jézus Szíve-kilátó nem került homályba – inkább hírnevet szerzett magának.