Hargita megye legjelentősebb, névadó hegységét vulkáni építmények füzére alkotja. Legmagasabb csúcsa a székelyek szent hegyeként emlegetett Madarasi Hargita, amelyet kirándulók, sízők és zarándokok is rendszeresen látogatnak.
A Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában található Európa legnagyobb természetes mofettája. A földből felszínre törő gázok gyógyíthatnak, de belélegzésük életveszélyes lehet – ezért is nevezte Jókai Mór a Büdös-barlangot a pokol tornácának.
Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.
A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nemcsak a tájainkra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.
A Nagyhagymás-hegység magányos koronája, Székelyföld legcsodásabb ékköve minden évszakban más arcát mutatja: télen titokzatos, nyáron fenséges. Erdély kincsei sorozatunk következő részében a méltán híres Egyeskőre kirándulunk.
Az Erdély egyik legszebb vasúti építményeként ismert, Csíkszeredától mintegy 20 kilométerre lévő Karakó-völgyhidat mindkét világháborúban felrobbantották. Néhány éve felújították, a mellette található épület azonban sajnos is lepusztult állapotban van.
Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.
Nem volt zökkenőmentes az engedélyeztetésének és elkészítésének folyamata, de a számos kezdeti kritika ellenére a Gordon-tetőn felépített Jézus Szíve-kilátó nem került homályba – inkább hírnevet szerzett magának.
Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.
Különböző színekben pompázik népviseletünk, színorgia tündököl festett népi bútorjainkon, de a kavalkád visszaköszön a kerámiákról is. Kisriportunkban azt jártuk körül, milyen színek voltak jellemzőek Kézdivásárhely és környéke népies vagy éppen népművészetére, így bútorfestőt, keramikust és ruhakészítőt faggattunk.