Hargita megye legjelentősebb, névadó hegységét vulkáni építmények füzére alkotja. Legmagasabb csúcsa a székelyek szent hegyeként emlegetett Madarasi Hargita, amelyet kirándulók, sízők és zarándokok is rendszeresen látogatnak.
2025. február 11., 18:002025. február 11., 18:00
2025. július 22., 10:432025. július 22., 10:43
A Hargita a Keleti-Kárpátok központi csoportjának leghosszabb, egyben legfiatalabb vulkáni hegyvonulata, amely Csíkszék és Udvarhelyszék között, hetven kilométer hosszúságban húzódik.
Csúcsán több száz kopjafa, kereszt és kőhalom található szétszórva, amelyek sorsáról az elmúlt tíz évben több forgatókönyv is született.

Számos korábbi egyeztetés, megállapodás, terv és szándék ellenére sem változott semmi a Madarasi Hargita csúcsán, ahol teljes rendezetlenségben sorakoznak kopjafák, keresztek és jelképek százai. A terület tulajdonosának nem sürgős a változtatás.
Gépjárművel két úton lehet feljutni a Madarasi Hargitára. Akik Székelyudvarhely és Gyergyó irányából érkeznek, azoknak az Ivóból induló aszfaltozott út esik közelebb, míg a Csíkszeredából jövőknek a szentegyházi kövezett út a rövidebb. A hegycsúcson gyalogtúrázóknak, sízőknek, sziklamászóknak és kerékpárosoknak is számos lehetőség kínálkozik az aktív, tartalmas időtöltésre, ezekről az üdülő- és kirándulóközpont honlapján érdemes tájékozódni.
A hegycsúcsra, ahol a kopjafaerdő is található, a menedékház melletti gyalogos ösvényen kell elindulni. A nagy tisztásra érkezve bal kéz felől kapaszkodhatunk fel a tetőre.
Nyugatra a Bihar-, délebbre a Retyezát-hegységet, a Fogarasi-havasokat, Királykőt és a Bucsecs-hegységet figyelhetjük meg. Keleten a Csíki-havasok, a Gyimesek és a Nagyhagymás, északon a Görgényi- és a Kelemen-havasok láthatók.
Nemcsak a kilátás teszi egyedivé a Madarasi Hargitát:
Ennek köszönhetően alakult ki az évek alatt egy spontán, semmilyen elképzelést nem követő emlékhely, amelyet környezetvédelmi, tájvédelmi és törvényes okokból már 2015-ben felszámoltak volna. Mivel az elképzelés sokakban felháborodást keltett, ezért az ügy egy időre elcsendesedett.
Később újabb tervek születtek a helyzet rendezését illetően, felmerült egy emlékpark létrehozásának ötlete is, de a gyakorlatban nem valósult meg. A Hargita Megyei Tanács közben elkészítette a Hargita-hegység rendezési tervét is, de nem tudták engedélyeztetni, ezért
Imre Lajos Loránd, a területet birtokló csíkmadarasi közbirtokosság elnöke a Székelyhonnak nemrég úgy nyilatkozott: számukra most nem sürgős a fennálló helyzet megváltoztatása, amelyet korábban sem ők kezdeményeztek. Úgy volt, hogy a megyei tanács ezt az elképzelést belefoglalja a rendezési tervbe, de ez elmaradt. Elmondása szerint őket eddig sem zavarták a kopjafák, mert terméketlen, legelőként bejegyzett területről van szó.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!