Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:15

Végleges számok az önkormányzati leépítésekről Hargita megyében

20:33

Holnap van a tavaszi napéjegyenlőség, és pont ekkor lephet meg az időjárás

20:22

Tízmillió lejes támogatást kap a marosvásárhelyi repülőtér

20:10

Székelyföldi elkerülőutak is bekerültek a kiemelt beruházások közé

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Intervenciós kardiológia Csíkszeredában – életmentés helyben

Erdély kincsei: a Madarasi Hargita

Hargita megye legjelentősebb, névadó hegységét vulkáni építmények füzére alkotja. Legmagasabb csúcsa a székelyek szent hegyeként emlegetett Madarasi Hargita, amelyet kirándulók, sízők és zarándokok is rendszeresen látogatnak.

Farkas Orsolya

2025. február 11., 18:002025. február 11., 18:00

2025. július 22., 10:432025. július 22., 10:43

A Hargita a Keleti-Kárpátok központi csoportjának leghosszabb, egyben legfiatalabb vulkáni hegyvonulata, amely Csíkszék és Udvarhelyszék között, hetven kilométer hosszúságban húzódik.

A hegység részét képezi Székelyföld legmagasabb csúcsa is, az 1801 méter magasan fekvő Madarasi Hargita, amelyet sokan a székelyek szent hegyének hívnak.

Csúcsán több száz kopjafa, kereszt és kőhalom található szétszórva, amelyek sorsáról az elmúlt tíz évben több forgatókönyv is született.

korábban írtuk

A kopjafák egyelőre maradnak a Madarasi Hargita csúcsán

Számos korábbi egyeztetés, megállapodás, terv és szándék ellenére sem változott semmi a Madarasi Hargita csúcsán, ahol teljes rendezetlenségben sorakoznak kopjafák, keresztek és jelképek százai. A terület tulajdonosának nem sürgős a változtatás.

Ameddig a szem ellát

Gépjárművel két úton lehet feljutni a Madarasi Hargitára. Akik Székelyudvarhely és Gyergyó irányából érkeznek, azoknak az Ivóból induló aszfaltozott út esik közelebb, míg a Csíkszeredából jövőknek a szentegyházi kövezett út a rövidebb. A hegycsúcson gyalogtúrázóknak, sízőknek, sziklamászóknak és kerékpárosoknak is számos lehetőség kínálkozik az aktív, tartalmas időtöltésre, ezekről az üdülő- és kirándulóközpont honlapján érdemes tájékozódni.

A hegycsúcsra, ahol a kopjafaerdő is található, a menedékház melletti gyalogos ösvényen kell elindulni. A nagy tisztásra érkezve bal kéz felől kapaszkodhatunk fel a tetőre.

A csúcsról messze belátható az Erdélyi-medence, amelynek hegyvonulatait és nevezetes csúcsait könnyedén azonosíthatjuk a panorámatábla segítségével.

Nyugatra a Bihar-, délebbre a Retyezát-hegységet, a Fogarasi-havasokat, Királykőt és a Bucsecs-hegységet figyelhetjük meg. Keleten a Csíki-havasok, a Gyimesek és a Nagyhagymás, északon a Görgényi- és a Kelemen-havasok láthatók.

A kopjafák egyelőre maradnak

Nemcsak a kilátás teszi egyedivé a Madarasi Hargitát:

csúcsán szétszórva sorakozik több száz székely és magyar színeket viselő kopjafa és kereszt, amelyeket az ide látogató, főként anyaországi kirándulók helyeztek el.

Ennek köszönhetően alakult ki az évek alatt egy spontán, semmilyen elképzelést nem követő emlékhely, amelyet környezetvédelmi, tájvédelmi és törvényes okokból már 2015-ben felszámoltak volna. Mivel az elképzelés sokakban felháborodást keltett, ezért az ügy egy időre elcsendesedett.

Később újabb tervek születtek a helyzet rendezését illetően, felmerült egy emlékpark létrehozásának ötlete is, de a gyakorlatban nem valósult meg. A Hargita Megyei Tanács közben elkészítette a Hargita-hegység rendezési tervét is, de nem tudták engedélyeztetni, ezért

később mestertervet készíttettek amelyben a Madarasi Hargitát illetően a természetvédelmi területek megóvására is megfogalmaztak ajánlásokat.

Imre Lajos Loránd, a területet birtokló csíkmadarasi közbirtokosság elnöke a Székelyhonnak nemrég úgy nyilatkozott: számukra most nem sürgős a fennálló helyzet megváltoztatása, amelyet korábban sem ők kezdeményeztek. Úgy volt, hogy a megyei tanács ezt az elképzelést belefoglalja a rendezési tervbe, de ez elmaradt. Elmondása szerint őket eddig sem zavarták a kopjafák, mert terméketlen, legelőként bejegyzett területről van szó.

Udvarhelyszék Madarasi Hargita Erdély Kincsei