Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:49

Eltűnt tinédzsert keres a rendőrség

21:41

Könyvek a függöny mögött – olvasás és cenzúra a kommunista Romániában

21:16

Kilövés nem történt, a medve pedig ismét emberre támadt a Kalonda-tetőn

21:06

Marosvásárhelyen is károkat okozott a vihar

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Kiáll a fa az autóból: negyven kocsi mutatja a tegnapi vihar jeleit – fotók

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

Bolojan: 40 százalékkal csökkent a deficit az első öt hónapban

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

A kopjafák egyelőre maradnak a Madarasi Hargita csúcsán

Fotó: Pinti Attila

Számos korábbi egyeztetés, megállapodás, terv és szándék ellenére sem változott semmi a Madarasi Hargita csúcsán, ahol teljes rendezetlenségben sorakoznak kopjafák, keresztek és jelképek százai. A terület tulajdonosának nem sürgős a változtatás.

Kovács Attila

2025. január 29., 07:582025. január 29., 07:58

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Temetőhöz hasonlít a terület, ahol betonozott, kövekkel megtámogatott kopjafák, keresztek és más szimbólumok sorakoznak teljes összevisszaságban.

A Madarasi Hargita legmagasabb pontjára látogatók közül az elmúlt évtizedekben sokan érezték úgy, hogy valamilyen maradandó emléket kell hagyniuk maguk után,

így alakult ki a semmilyen elképzelést nem követő, fémből, fából, de más, tájidegen anyagokból is készült jelképeket tartalmazó emlékhely.

Fotó: Pinti Attila

A sokasodó „emlékműveket” már tíz évvel ezelőtt el akarták távolítani, akkor készült el ugyanis a Natura 2000-es természetvédelmi terület rendezési terve. Az elképzelés viszont sokak tiltakozását is kiváltotta, és azért, hogy valamiképpen szabályozzák az elkövetkező időszakban a helyzetet, 2017-ben megbeszélést is szerveztek az érintett önkormányzatok, szakemberek, civil szervezetek, a területtulajdonos, a természetvédők részvételével. Ekkor hangzott el olyan javaslat, hogy

az 1990 után felállított kopjafákat és kereszteket távolítsák el a csúcsról, és számukra egy külön parkot létesítsenek.

Az is felmerült, hogy a Mária-út mentén helyezzék el az eltávolított jelképeket.

Fotó: Pinti Attila

Egy évvel később már bemutattak egy tervet is a rendezéssel kapcsolatban, eszerint a csúcson közel 300 négyzetméteres teret alakítottak volna ki, amit egy kisebb kőfal határolt volna körbe. A falon belül négy kereszt és 64 kopjafa lett volna, a tér közepén pedig egy harangláb típusú kilátó.

A négy kereszt Csíkmadarasnak, Kápolnásfalunak, Zetelakának és Szentegyházának állítana emléket, a 64 kopjafa pedig a 64 magyar vármegyét szimbolizálná.

A megmaradt kopjafákat a Mária-utak mentén helyezték volna el. Ebből a tervből egyelőre nem lett semmi.

korábban írtuk

Három évbe telt, de sikerült dönteni a hargitai „kopjafaerdő” sorsáról

Megoldódni látszik az a három éve húzódó vita, amely a Madarasi Hargita csúcsa rendezése miatt alakult ki. A „kopjafaerdő” felszámolását kezdeményezők és annak ellenzői konszenzusra jutottak.

Közben a Hargita Megyei Tanács közel tíz évig készíttette a Hargita-hegység rendezési tervét, amely a „kopjafaerdő” szabályozását is segíthette volna. 2020-ban még arra várt a területet birtokló csíkmadarasi közbirtokosság, hogy a készülő rendezési tervhez igazítsák a saját elképzeléseiket. A rendezési tervet viszont, noha elkészült, nem lehetett engedélyeztetni, mert a területtulajdonosok egy részének fejlesztési elképzeléseivel nem egyezett.

A kopjafák egyelőre a helyükön maradnak

Fotó: Pinti Attila

Így ezek után a megyei önkormányzat egy olyan mestertervet készíttetett a Hargita-hegység számára, amely szándéka szerint a térség turizmusának és gazdaságának fejlesztését szolgálja, ebben pedig a Madarasi Hargitát illetően a természetvédelmi területek megóvására is megfogalmaztak ajánlásokat.

A csíkmadarasi közbirtokosság elnöke, Imre Lajos Loránd szerint számukra most nem sürgős a fennálló helyzet megváltoztatása, amelyet korábban sem ők kezdeményeztek. Mint kérdésünkre elmondta, úgy volt, hogy a megyei tanács ezt az elképzelést belefoglalja a rendezési tervbe, de ez elmaradt. Hozzátette,

őket eddig sem zavarta,

egy terméketlen területről van szó, amely legelőként szerepel a nyilvántartásban.