A legfelsőbb bíróság szerint diszkriminatív a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezet

A mérföldkő teljesítéséhez ugyanis nincs szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeinek módosítására, mert ez korábban már megtörtént – magyarázta Alistar. Emellett a bíróság szerint

– tette hozzá az Agerpres beszámolója szerint.

A szóvivő szerint a tervezet tartalmi szempontból azért alkotmányellenes, mert hirtelen és átmenet nélkül emelné meg a nyugdíjkorhatárt a szolgálatukat töltő bírák és ügyészek kétharmadánál, ami súlyos jogbizonytalanságot okoz. Emellett

– részletezte Alistar.

Utóbb a legfelsőbb bíróság egy közleményt is kiadott, amely szerint a kormány tervezete

• gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját,

• sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét,

• és ellentétes az alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel.

A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul, és az állam évente sokkal többet költ más különnyugdíjas kategóriákra, mint a bírák és ügyészek nyugdíjára.

A kormány a hét elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért. Eszerint

A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) korábban negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét,

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM – amúgy nem jogi kötőerejű – véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe.