
Eltávolíthatják a tájidegen anyagból készült jelzéseket a Hargitáról. Archív
Fotó: Tamás Attila
Kerekasztal-megbeszélést és ötletbörzét tartottak szerdán a Madarasi Hargita csúcsán található kopjafák sorsáról. A Pethő Panzióban a résztvevők egy dologban egyetértettek: a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
2017. szeptember 21., 14:052017. szeptember 21., 14:05
Bevezetőként dr. Gidó Csaba és Novák Károly történészek tájtörténeti szakvéleménye került felolvasásra – mivel nem tudtak jelen lenni –, amit a csíkszeredai Bíró Hanna tájépítész szakvéleménye követett.
„A Madarasi Hargita csúcsának szimbolikus térfoglalása negatív irányba fordult az elmúlt időszakban, ezért is támogatjuk azt a kezdeményezést, hogy ez ügyben érdemben tenni akaró civil szervezetek, magánszemélyek megoldást találjanak a csúcs természetes tájba való reintegrációjának érdekében” – vélték a történészek. Javasolták, hogy a két kőkereszten kívül az 1990 után felállított kopjafákat és kereszteket távolítsák el a csúcsról, és számukra egy külön parkot létesítsenek. Szerintük a köztudatban
ezért rendezésének nem szabad politikai csatározások, meggyőződések színterévé válnia.
Bíró Hanna tájépítész felvetette azt a kérdést, hogy ki és miként dönti el, melyik az eredeti értéket, valódi hitelességet képviselő kopjafa, és melyik tűzre való. „Talán nem bízunk a Madarasi Hargitában mint látvány vagy turisztikai érték? Nem elég szép úgy, ahogy van? Fel kell díszíteni? A Madarasi Hargita egy hegység, egy földrajzi elem, ami a földé, az embereké, mindenkié és senkié” – fogalmazott. Az ügyet urbanisztikai oldalról megközelítve elmondta, hogy
Véleménye szerint míg az embernek saját kapuja kicserélésekor vagy kerítésépítéskor urbanisztikai bizonylatot kell kiváltania, sőt ha természetvédelmi övezetben teszi ezt, még környezetvédelmi engedély vagy szakvélemény is szükséges, addig a kopjafákkal is hasonlóan kellene eljárni.
Fotó: Tamás Attila
A legtöbb fennakadás azon volt, hogy mi legyen a kopjafák sorsa. Míg az egyik oldal – a csúcsot magukban foglaló területek egyik tulajdonosa, az Ugron család egyetértésével – a kopjafák eltávolítást, illetve az 1990 előtti állapot visszaállítását kérte, a másik oldal a kopjafák valamilyen formában való megőrzését támogatta. Véleményük szerint egy spontánul kialakult emlékhely keletkezett az elmúlt két évtizedben, és
Az Erdélyi Mária Út Egyesület csíkszeredai képviselője szerint jelentősen meg kéne gyéríteni a csúcson található kopjafákat, amiket pedig eltávolítanak, azokat tematikus csoportokban a csúcson is áthaladó Mária út mentén helyeznék el. A csíkmadarasi közbirtokosság elzárkózott attól, hogy területet biztosítson, ahova elköltöztethetnék a kopjafákat. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a csúcson kellene hagyni a kopjafákat, de meg kéne gyéríteni, és egy alacsony, falként is szolgáló kőrakással elkeríteni. Főnöke, Domokos László egy eredeti és elegáns ötlettel mindkét tábornak elfogadható megoldást javasolt:
Az újabb kopjafák elhelyezése a csúcson már egy éve törvénytelen, derült ki a beszélgetésen, mégis egyre nő a számuk. A Zetelaka–Libán Erdőrendészeti Hivatal vezetője, András Róbert szerint jobb lett volna, ha mindenki által elfogadható és fenntartható megoldás született volna szerdán, mert intézménye a csúcsot is magában foglaló Natura 2000 természetvédelmi terület gyámja, és lehetőleg elkerülné az egyoldalú döntést. „Jobb volna, ha közösen határoznánk, mert amikor máshonnan kényszerítenek dönteni, akkor sokkal többen fogunk magyarázatra szorulni, mint most” – fogalmazott.
Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője közölte, hogy ha új kopjafákat helyeznek ki, a környezetőrség kénytelen megbüntetni a terület gyámját.
A Hargita Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás dolgozik a terület rendezési tervén, és ha az módosításra szorul, minden ajánlatot figyelembe fog venni – hangsúlyozta Mogyorós László és Lázár Zoltán, a társulás munkatársai.
Hargita Megye Tanácsának képviselője, Kopacz Emőke is azt ígérte, hogy a megbeszélésen megvitatottak tükröződni fognak a megyei közigazgatás ide vonatkozó határozataiban.
Abban mindenki egyetértett, hogy minden tájidegen, nem természetes anyagból készült jelzést eltávolítanak, és nemsokára elkezdik a szalagok, koszorúk eltávolítását.
A sávbesorolásról, a jelzőlámpákról és az iskolák közelségének jelzéséről tárgyaltak és egyeztettek éves találkozójukon, Marosvásárhelyen a romániai Waze térképkészítői. Kodok Márton résztvevőtől megtudtuk, milyen újdonságokra számíthatunk.
Két öreg fűzfát vágtak ki kedd délelőtt a csíkszeredai központi parkban. A kivágott fák betegek, üregesek voltak, egy újabb vihar esetén a kidőlés fenyegette őket.
Közzétették az érettségi vizsga első eredményeit kedd délelőtt. Székelyföldön több kiemelkedő eredmény is született: Maros megyében egy diák maximális, 10-es átlagot ért el, Hargita és Kovászna megyében is 9,9 feletti átlagokkal zártak a legjobbak.
Sárga jelzésű időjárási figyelmeztetéseket adott ki keddre és szerdára az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM), légköri instabilitás, megerősödő szél és viharok miatt.
Az elmúlt években a marosvásárhelyi állatkert vezetősége a Bernády György polgármester korából származó faragott burkolóköveket és szegélyköveket összegyűjtötte és megőrizte, most pedig visszaadja őket.
Közzétették kedden a nyári érettségi vizsga eredményeit.
Meghalt egy Maros megyébe áthelyezett gondozott azok közül, akiket a Bihar megyei menhelybotrány nyomán helyeztek el más szociális központokban – közölte bejegyzésében Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogramot változatlan formában indítják el, 300 millió lejes költségvetéssel – jelentette be hétfőn a környezetvédelmi minisztérium.
Iratok nélkül érkeztek Maros megyébe azok a gondozottak, akik korábban Bihar megyei szociális intézményekben éltek. A szakigazgatóság szakemberei próbálják kideríteni, hogy honnan származnak és milyen betegségeik vannak.
szóljon hozzá!