
Eltávolíthatják a tájidegen anyagból készült jelzéseket a Hargitáról. Archív
Fotó: Tamás Attila
Kerekasztal-megbeszélést és ötletbörzét tartottak szerdán a Madarasi Hargita csúcsán található kopjafák sorsáról. A Pethő Panzióban a résztvevők egy dologban egyetértettek: a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
2017. szeptember 21., 14:052017. szeptember 21., 14:05
Bevezetőként dr. Gidó Csaba és Novák Károly történészek tájtörténeti szakvéleménye került felolvasásra – mivel nem tudtak jelen lenni –, amit a csíkszeredai Bíró Hanna tájépítész szakvéleménye követett.
„A Madarasi Hargita csúcsának szimbolikus térfoglalása negatív irányba fordult az elmúlt időszakban, ezért is támogatjuk azt a kezdeményezést, hogy ez ügyben érdemben tenni akaró civil szervezetek, magánszemélyek megoldást találjanak a csúcs természetes tájba való reintegrációjának érdekében” – vélték a történészek. Javasolták, hogy a két kőkereszten kívül az 1990 után felállított kopjafákat és kereszteket távolítsák el a csúcsról, és számukra egy külön parkot létesítsenek. Szerintük a köztudatban
ezért rendezésének nem szabad politikai csatározások, meggyőződések színterévé válnia.
Bíró Hanna tájépítész felvetette azt a kérdést, hogy ki és miként dönti el, melyik az eredeti értéket, valódi hitelességet képviselő kopjafa, és melyik tűzre való. „Talán nem bízunk a Madarasi Hargitában mint látvány vagy turisztikai érték? Nem elég szép úgy, ahogy van? Fel kell díszíteni? A Madarasi Hargita egy hegység, egy földrajzi elem, ami a földé, az embereké, mindenkié és senkié” – fogalmazott. Az ügyet urbanisztikai oldalról megközelítve elmondta, hogy
Véleménye szerint míg az embernek saját kapuja kicserélésekor vagy kerítésépítéskor urbanisztikai bizonylatot kell kiváltania, sőt ha természetvédelmi övezetben teszi ezt, még környezetvédelmi engedély vagy szakvélemény is szükséges, addig a kopjafákkal is hasonlóan kellene eljárni.
Fotó: Tamás Attila
A legtöbb fennakadás azon volt, hogy mi legyen a kopjafák sorsa. Míg az egyik oldal – a csúcsot magukban foglaló területek egyik tulajdonosa, az Ugron család egyetértésével – a kopjafák eltávolítást, illetve az 1990 előtti állapot visszaállítását kérte, a másik oldal a kopjafák valamilyen formában való megőrzését támogatta. Véleményük szerint egy spontánul kialakult emlékhely keletkezett az elmúlt két évtizedben, és
Az Erdélyi Mária Út Egyesület csíkszeredai képviselője szerint jelentősen meg kéne gyéríteni a csúcson található kopjafákat, amiket pedig eltávolítanak, azokat tematikus csoportokban a csúcson is áthaladó Mária út mentén helyeznék el. A csíkmadarasi közbirtokosság elzárkózott attól, hogy területet biztosítson, ahova elköltöztethetnék a kopjafákat. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a csúcson kellene hagyni a kopjafákat, de meg kéne gyéríteni, és egy alacsony, falként is szolgáló kőrakással elkeríteni. Főnöke, Domokos László egy eredeti és elegáns ötlettel mindkét tábornak elfogadható megoldást javasolt:
Az újabb kopjafák elhelyezése a csúcson már egy éve törvénytelen, derült ki a beszélgetésen, mégis egyre nő a számuk. A Zetelaka–Libán Erdőrendészeti Hivatal vezetője, András Róbert szerint jobb lett volna, ha mindenki által elfogadható és fenntartható megoldás született volna szerdán, mert intézménye a csúcsot is magában foglaló Natura 2000 természetvédelmi terület gyámja, és lehetőleg elkerülné az egyoldalú döntést. „Jobb volna, ha közösen határoznánk, mert amikor máshonnan kényszerítenek dönteni, akkor sokkal többen fogunk magyarázatra szorulni, mint most” – fogalmazott.
Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője közölte, hogy ha új kopjafákat helyeznek ki, a környezetőrség kénytelen megbüntetni a terület gyámját.
A Hargita Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás dolgozik a terület rendezési tervén, és ha az módosításra szorul, minden ajánlatot figyelembe fog venni – hangsúlyozta Mogyorós László és Lázár Zoltán, a társulás munkatársai.
Hargita Megye Tanácsának képviselője, Kopacz Emőke is azt ígérte, hogy a megbeszélésen megvitatottak tükröződni fognak a megyei közigazgatás ide vonatkozó határozataiban.
Abban mindenki egyetértett, hogy minden tájidegen, nem természetes anyagból készült jelzést eltávolítanak, és nemsokára elkezdik a szalagok, koszorúk eltávolítását.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
szóljon hozzá!