
Eltávolíthatják a tájidegen anyagból készült jelzéseket a Hargitáról. Archív
Fotó: Tamás Attila
Kerekasztal-megbeszélést és ötletbörzét tartottak szerdán a Madarasi Hargita csúcsán található kopjafák sorsáról. A Pethő Panzióban a résztvevők egy dologban egyetértettek: a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
2017. szeptember 21., 14:052017. szeptember 21., 14:05
Bevezetőként dr. Gidó Csaba és Novák Károly történészek tájtörténeti szakvéleménye került felolvasásra – mivel nem tudtak jelen lenni –, amit a csíkszeredai Bíró Hanna tájépítész szakvéleménye követett.
„A Madarasi Hargita csúcsának szimbolikus térfoglalása negatív irányba fordult az elmúlt időszakban, ezért is támogatjuk azt a kezdeményezést, hogy ez ügyben érdemben tenni akaró civil szervezetek, magánszemélyek megoldást találjanak a csúcs természetes tájba való reintegrációjának érdekében” – vélték a történészek. Javasolták, hogy a két kőkereszten kívül az 1990 után felállított kopjafákat és kereszteket távolítsák el a csúcsról, és számukra egy külön parkot létesítsenek. Szerintük a köztudatban
ezért rendezésének nem szabad politikai csatározások, meggyőződések színterévé válnia.
Bíró Hanna tájépítész felvetette azt a kérdést, hogy ki és miként dönti el, melyik az eredeti értéket, valódi hitelességet képviselő kopjafa, és melyik tűzre való. „Talán nem bízunk a Madarasi Hargitában mint látvány vagy turisztikai érték? Nem elég szép úgy, ahogy van? Fel kell díszíteni? A Madarasi Hargita egy hegység, egy földrajzi elem, ami a földé, az embereké, mindenkié és senkié” – fogalmazott. Az ügyet urbanisztikai oldalról megközelítve elmondta, hogy
Véleménye szerint míg az embernek saját kapuja kicserélésekor vagy kerítésépítéskor urbanisztikai bizonylatot kell kiváltania, sőt ha természetvédelmi övezetben teszi ezt, még környezetvédelmi engedély vagy szakvélemény is szükséges, addig a kopjafákkal is hasonlóan kellene eljárni.
Fotó: Tamás Attila
A legtöbb fennakadás azon volt, hogy mi legyen a kopjafák sorsa. Míg az egyik oldal – a csúcsot magukban foglaló területek egyik tulajdonosa, az Ugron család egyetértésével – a kopjafák eltávolítást, illetve az 1990 előtti állapot visszaállítását kérte, a másik oldal a kopjafák valamilyen formában való megőrzését támogatta. Véleményük szerint egy spontánul kialakult emlékhely keletkezett az elmúlt két évtizedben, és
Az Erdélyi Mária Út Egyesület csíkszeredai képviselője szerint jelentősen meg kéne gyéríteni a csúcson található kopjafákat, amiket pedig eltávolítanak, azokat tematikus csoportokban a csúcson is áthaladó Mária út mentén helyeznék el. A csíkmadarasi közbirtokosság elzárkózott attól, hogy területet biztosítson, ahova elköltöztethetnék a kopjafákat. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a csúcson kellene hagyni a kopjafákat, de meg kéne gyéríteni, és egy alacsony, falként is szolgáló kőrakással elkeríteni. Főnöke, Domokos László egy eredeti és elegáns ötlettel mindkét tábornak elfogadható megoldást javasolt:
Az újabb kopjafák elhelyezése a csúcson már egy éve törvénytelen, derült ki a beszélgetésen, mégis egyre nő a számuk. A Zetelaka–Libán Erdőrendészeti Hivatal vezetője, András Róbert szerint jobb lett volna, ha mindenki által elfogadható és fenntartható megoldás született volna szerdán, mert intézménye a csúcsot is magában foglaló Natura 2000 természetvédelmi terület gyámja, és lehetőleg elkerülné az egyoldalú döntést. „Jobb volna, ha közösen határoznánk, mert amikor máshonnan kényszerítenek dönteni, akkor sokkal többen fogunk magyarázatra szorulni, mint most” – fogalmazott.
Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője közölte, hogy ha új kopjafákat helyeznek ki, a környezetőrség kénytelen megbüntetni a terület gyámját.
A Hargita Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás dolgozik a terület rendezési tervén, és ha az módosításra szorul, minden ajánlatot figyelembe fog venni – hangsúlyozta Mogyorós László és Lázár Zoltán, a társulás munkatársai.
Hargita Megye Tanácsának képviselője, Kopacz Emőke is azt ígérte, hogy a megbeszélésen megvitatottak tükröződni fognak a megyei közigazgatás ide vonatkozó határozataiban.
Abban mindenki egyetértett, hogy minden tájidegen, nem természetes anyagból készült jelzést eltávolítanak, és nemsokára elkezdik a szalagok, koszorúk eltávolítását.
Mandátumáról való lemondásra szólította fel Seszták Miklóst a KDNP és a Fidesz frakcióvezetője is szombaton, miután kiderült, hogy több milliárd forintot talált a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) az ügyével összefüggésben.
Nicușor Dan államfő szombaton kijelentette, hogy a verespataki bányaprojekt súlyosan törvénysértő volt. Fontos győzelemnek nevezte ugyanakkor, hogy Románia megnyerte a bányaberuházás kapcsán indított pert.
Több ezer ember gyűlt össze szombaton a bukaresti Izvor parkban, ahol a hatóságok engedélye nélkül zajlik tüntetés Călin Georgescu volt államfőjelölt támogatására.
Péntek éjszakára felfüggesztették, szombaton azonban ismét folytatták annak a férfinak a keresését, aki feltehetően a Ratosnya-patakba esett. A mentőcsapatok reggel fél kilenctől folytatták a kutatást.
Helikopter segítségével újra ellenőrzik a közúti forgalmat Hargita megyében. A rendőrség szombaton elsősorban a balesetveszélyes útszakaszokra összpontosít, a közlekedésbiztonság növelése érdekében.
Drónt észlelt a hadsereg radarrendszere szombaton hajnalban a Kígyó-sziget térségében.
Románia számára kedvező, végleges döntés született a verespataki aranybánya ügyében indított nemzetközi választottbírósági eljárásban: a testület elutasította a Gabriel Resources vállalat megsemmisítési kérelmét – közölte a pénzügyminisztérium.
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Erdőkben elásva, raktárépületekben, illetve lakóházakban, valamint széfben tárolt készpénz-összegeket találtak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nyomozói Seszták Miklós volt országgyűlési képviselő ügyében.
Nicușor Dan államfő pénteken kijelentette, hogy a Magyar Péter magyar miniszterelnökkel folytatott kétoldalú megbeszélésén mindketten elismerték: a román–magyar kapcsolatokban további lehetőségek rejlenek.
szóljon hozzá!