
Eltávolíthatják a tájidegen anyagból készült jelzéseket a Hargitáról. Archív
Fotó: Tamás Attila
Kerekasztal-megbeszélést és ötletbörzét tartottak szerdán a Madarasi Hargita csúcsán található kopjafák sorsáról. A Pethő Panzióban a résztvevők egy dologban egyetértettek: a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
2017. szeptember 21., 14:052017. szeptember 21., 14:05
Bevezetőként dr. Gidó Csaba és Novák Károly történészek tájtörténeti szakvéleménye került felolvasásra – mivel nem tudtak jelen lenni –, amit a csíkszeredai Bíró Hanna tájépítész szakvéleménye követett.
„A Madarasi Hargita csúcsának szimbolikus térfoglalása negatív irányba fordult az elmúlt időszakban, ezért is támogatjuk azt a kezdeményezést, hogy ez ügyben érdemben tenni akaró civil szervezetek, magánszemélyek megoldást találjanak a csúcs természetes tájba való reintegrációjának érdekében” – vélték a történészek. Javasolták, hogy a két kőkereszten kívül az 1990 után felállított kopjafákat és kereszteket távolítsák el a csúcsról, és számukra egy külön parkot létesítsenek. Szerintük a köztudatban
ezért rendezésének nem szabad politikai csatározások, meggyőződések színterévé válnia.
Bíró Hanna tájépítész felvetette azt a kérdést, hogy ki és miként dönti el, melyik az eredeti értéket, valódi hitelességet képviselő kopjafa, és melyik tűzre való. „Talán nem bízunk a Madarasi Hargitában mint látvány vagy turisztikai érték? Nem elég szép úgy, ahogy van? Fel kell díszíteni? A Madarasi Hargita egy hegység, egy földrajzi elem, ami a földé, az embereké, mindenkié és senkié” – fogalmazott. Az ügyet urbanisztikai oldalról megközelítve elmondta, hogy
Véleménye szerint míg az embernek saját kapuja kicserélésekor vagy kerítésépítéskor urbanisztikai bizonylatot kell kiváltania, sőt ha természetvédelmi övezetben teszi ezt, még környezetvédelmi engedély vagy szakvélemény is szükséges, addig a kopjafákkal is hasonlóan kellene eljárni.
Fotó: Tamás Attila
A legtöbb fennakadás azon volt, hogy mi legyen a kopjafák sorsa. Míg az egyik oldal – a csúcsot magukban foglaló területek egyik tulajdonosa, az Ugron család egyetértésével – a kopjafák eltávolítást, illetve az 1990 előtti állapot visszaállítását kérte, a másik oldal a kopjafák valamilyen formában való megőrzését támogatta. Véleményük szerint egy spontánul kialakult emlékhely keletkezett az elmúlt két évtizedben, és
Az Erdélyi Mária Út Egyesület csíkszeredai képviselője szerint jelentősen meg kéne gyéríteni a csúcson található kopjafákat, amiket pedig eltávolítanak, azokat tematikus csoportokban a csúcson is áthaladó Mária út mentén helyeznék el. A csíkmadarasi közbirtokosság elzárkózott attól, hogy területet biztosítson, ahova elköltöztethetnék a kopjafákat. Mihály István, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa szerint a csúcson kellene hagyni a kopjafákat, de meg kéne gyéríteni, és egy alacsony, falként is szolgáló kőrakással elkeríteni. Főnöke, Domokos László egy eredeti és elegáns ötlettel mindkét tábornak elfogadható megoldást javasolt:
Az újabb kopjafák elhelyezése a csúcson már egy éve törvénytelen, derült ki a beszélgetésen, mégis egyre nő a számuk. A Zetelaka–Libán Erdőrendészeti Hivatal vezetője, András Róbert szerint jobb lett volna, ha mindenki által elfogadható és fenntartható megoldás született volna szerdán, mert intézménye a csúcsot is magában foglaló Natura 2000 természetvédelmi terület gyámja, és lehetőleg elkerülné az egyoldalú döntést. „Jobb volna, ha közösen határoznánk, mert amikor máshonnan kényszerítenek dönteni, akkor sokkal többen fogunk magyarázatra szorulni, mint most” – fogalmazott.
Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője közölte, hogy ha új kopjafákat helyeznek ki, a környezetőrség kénytelen megbüntetni a terület gyámját.
A Hargita Hegység Közösségi Fejlesztési Társulás dolgozik a terület rendezési tervén, és ha az módosításra szorul, minden ajánlatot figyelembe fog venni – hangsúlyozta Mogyorós László és Lázár Zoltán, a társulás munkatársai.
Hargita Megye Tanácsának képviselője, Kopacz Emőke is azt ígérte, hogy a megbeszélésen megvitatottak tükröződni fognak a megyei közigazgatás ide vonatkozó határozataiban.
Abban mindenki egyetértett, hogy minden tájidegen, nem természetes anyagból készült jelzést eltávolítanak, és nemsokára elkezdik a szalagok, koszorúk eltávolítását.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki Tarr Zoltán erdélyi látogatásán, a Madarasi Hargitán. Három célkitűzést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A barátságtalan idő – sűrű köd, alig 6–7 Celsius-fok – sem tartotta vissza a motorosokat, sokan érkeztek október 18-án a Hármaskereszthez, hogy a szezonzáró áldáson együtt adjanak hálát az elmúlt hónapokért.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.
A hétvégén Hargita megye több településén is fennakadtak a rendőrség szűrőjén ittas sofőrök.
Elhunyt Kollár Lajos orvosprofesszor; a magyarországi érsebészet korszakalkotó és iskolateremtő egyéniségét életének 79. évében érte a halál – adta hírül Facebook-oldalán a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudomány Kara (PTE-ETK) szombaton.
Szerte a világon megemlékeznek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról október 23-án: díszkivilágítást kap a Niagara-vízesés és a riói Krisztus-szobor, valamint fényfestés lesz látható az isztambuli Boszporusz-hídon.
Gyergyó és Sóvidék között évszázadokon át hegyi ösvények és nehezen járható szekérutak biztosították az összeköttetést. A sóhordók nyomába eredve a Görgényi-havasok festői tájain barangoltunk, miközben a Régi só-út történetével is megismerkedtünk.
szóljon hozzá!