Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:59

Magyarként van miért hálásnak lennünk – az államalapítás ünnepe Sepsiszentgyörgyön

21:18

„Itthon finomabb a kenyér” – Marosvásárhelyen is összegyűltek az új kenyér ünnepén

21:00

3. Liga: a Hargita megyeiek a moldvai, a kovásznaiak a munténiai csoportban

20:46

A föld ajándéka és a hit ereje Székelyudvarhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Apja elgázolta a házuk udvarán, meghalt egy két és fél éves kisfiú

Életét adta, hogy megmentsen két gyermeket a tengerbe fulladástól

Halálos baleset Csernáton közelében: mindössze 25 éves volt a motoros

Motoros vesztette életét Csernáton közelében

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

Csíkszeredai diákok képviselik Romániát az észak-macedon kórusfesztiválon

Árpád-kori leletek Patakfalva határában

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Védelmi miniszter: a román haderőfejlesztést nem érintik a megszorítások

Erdély kincsei: a Bálványosvár

Több mint ezer méter magas sziklahegy csúcsán őrzik a múltat Erdély egyik legrégebbi várának romjai. Bálványosvár évszázadokkal ezelőtt az Apor család otthonaként szolgált, ahol még az ősmagyar vallást is gyakorolták.

Farkas Orsolya

2025. január 21., 17:522025. január 21., 17:52

2025. július 22., 10:352025. július 22., 10:35

A Kézdivásárhelytől húsz kilométerre fekvő Bálványosfürdő számos kincset tartogat a látogatók számára. A természeti látványosságok mellett jótékony hatású gyógyvizek és gázfürdők találhatók itt, továbbá egy várrom, amely köré számos monda fonódik.

Ideális kirándulóhely

Bálványosfürdőre érkezve jobbról egy strand fogad, közvetlenül mellette található a köves út is, ahonnan megközelíthetjük a vár maradványait. Ezen az úton, egészen az Ibolya-forrásig autóval, onnan gyalog mehetünk tovább.

A forrástól 200 méterre kezdődik az emelkedő, innen számítva 20–30 perc alatt megmászható az 1040 méter magas hegy, amelynek csúcsát Bálványosvár koronázza.

Az ide vezető utat vörös kereszt jelöli.

Ajánlott figyelni a jelzésekre, hiszen a gerincre kiérve két irányba indulhatunk: jobbra a várromot találjuk, balra egy másik túraösvény a Cecelére (1173 m) vezet, ezt kék kereszt jelzi. A Cecela alól aztán a Nyergestető felé is lekanyarodhatunk, az eligazodáshoz érdemes túratérképet használni.

Oltalmazta a pogány hitet

A vár keletkezését többen a 13–14. század közötti időszakra, mások ennél is régebbre vezetik vissza. Orbán Balázs leírása szerint a székelyek, pontosabban az Apor (Opour) család építette még Szent István uralkodása idején.

Amikor a király legyőzte az ősi pogány vallást pártoló Gyulát, Apor a megmászhatatlan sziklára felhúzott várba menekült, ahol nyugodtan áldozhatott a bálványainak.

Hogy miként váltak az Aporok kereszténnyé, arról számos legenda szól.

A vár sokáig megmaradt épen, az Aporok egészen a 17. század kezdetéig lakták. Akkor Apor Miklós életét vesztette, özvegye pedig elhagyta falak védte lakhelyét, amely a következő évtizedekben össze is dőlt. Más forrás szerint az Aporok elfogatták a birtokaikon átjáró királyi adószedőket, és elkobozták a király javait, ezért a nádor parancsot adott az elkövetők elfogására. A történelmi család még élő tagjai Bálványos várát felrobbantották, és királyi börtöne elől Lengyelországba menekültek.

Erődítményből várrom

A vár alsó és felső részből állt, kerítőfala eredetileg ovális, tornya négyszögletes volt. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében arról ír, hogy a külső (vagy alsó) vár kerülete 240 méter, falainak vastagsága 1,50–2 méter, magassága 3,5–4 méter lehetett. A várfalak a felső vártól 30 méterre állnak.

A hegy legmagasabb pontján található a vár legrégebbi része, az egykoron négyemeletes torony maradványa.

Bálványosvárat korábban műemlékké nyilvánították, az állapota viszont évről éve romlik: az alsó várnak már az alapjai is alig vehetők ki, nyáron a sűrű növényzet szinte az egész várromot eltakarja. Több háromszéki műemléképület mellett ez is sürgős beavatkozást, felújítást igényelne, mindeddig azonban nem sikerült jelentős előrelépést tenni a helyreállítását illetően.

A vár legendája Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében, valamint Jókai Mór Bálványosvár című regényében is olvasható.

Háromszék Erdély Kincsei