A kökösi unitárius templom
Fotó: Tuchiluș Alex
Vészesen leromlott állapotban van Háromszék több tucatnyi műemléképülete és épületegyüttese – hívta fel a figyelmet Méder Lóránt László, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság megbízott vezetője. Némely esetében már csak „sürgősségi beavatkozások” segíthetnének.
Nem Méder Lóránt László az első, aki megkongatta a vészharangot: elődje, a tisztségéből nemrég távozó Csáki Árpád is sokszor megtette korábban, de a veszélyeztetett épületek állapota lényegében változatlan egyik évről a másikra – vagy inkább tovább romlik, aminek okai sokrétűek.
A legaggasztóbb a helyzet a kökösi unitárius templomnál, annak műemlékértékű és falumúzeumba illő környezetében, továbbá Kovászna gyógyfürdőváros több faházánál, a sepsiszentgyörgyi postaépületnél (egykori Hungária szálló), az árapataki Domokos-kúriánál, az erdőfülei vashámornál, az ojtozi vámháznál, az uzoni huszárkaszárnyánál, a székelytamásfalvi Thury–Bányai-kastélynál.
Orbán Balázs szerint egy ideig a Magyar Szent Koronát is őrizhették Bálványosvárban
Fotó: Kocsis Károly
És a felsorolás koránt sem teljes, hiszen
A felújítási vagy állapotmegőrzési munkálatok betervezését és megvalósítását nehezíti – esetenként meghiúsítja – egyfelől a kellő pénzalapok hiánya, másfelől pedig az, hogy a műemlékek listáján szereplő épületek, épületegyüttesek némelyike magántulajdonban van.
A romokban heverő vár a büszke bérc-sziklán még így is a csodálat érzését ébreszti a nézőben. Olyan, mint egy dacos, ellenálló tekintet, mely hajdan rohanó, ellenséges hadseregeknek parancsolt „Állj”-t. Szeme előtt élt és dolgozott Háromszék székely népe Bereczktől Zágonig, a Feketeügy mentén. Hadinépét egyforma gyorsan tudta küldeni az Olt vizére, vagy a gazdag háromszéki lapályra.
Eleink a keresztyénség felvétele után is még itt áldoztak utoljára Hadúrnak. Innen van a neve is: Bálványosvár, amely néven szerepel a középkori oklevelekben is. Zsigmond király is így említi az 1402-ben kiadott adománylevelében: „arx idololatriae” (a bálványimádás vára), amikor az Apor-családot megerősíti ősi birtokában.
A várat a déli oldal felől, amely menedékesebb, kettős várfal védte. Az északi és északkeleti felén, ahol a meredek sziklafal természetes védelmet nyújt, csak egysoros bástyafal oltalmazta. Hogyan tudták őseink ezt a századokat lenéző, délceg várat megépíteni? A monda szerint, ezen az égbenyúló bércen csak a tündérkirály tudott várat emelni. De ő is csak „lágy” kőből tudta ezt megépíteni, amely csak azután szilárdult meg.
Az igazság szerint ez a vár tanúbizonyság afelől, hogy dicső eleinknek páratlan tudománya volt a hadi dolgokban, nemes ízlésben, építészetben és a századokra szóló művészetekben. Testéből épít várat a határon kelet felé, hogy szíve vérével megvédelmezze Nyugat kultúráját és előrehaladását. Apor Péter Lusus Mundi című munkája említi, hogy az Árpád-ház kihalta után a bajor Ottót leánynézőben ide zárta el Apor (Opor) László.
Dr. Lévay Lajos: Székelyföldi képek (Kolozsvár, 1940)
A műemlék-felújítás, állagmegőrzés nagyon komoly költségeket igényel. A tulajdonosoknak, legyenek azok magánszemélyek vagy önkormányzatoknak, komoly anyagi megerőltetést jelenthetnek – mondja Méder László.
Ezek általában nagy épületek, de ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessenek a munkálatok, rendelkezni kell egy előzetes dokumentációval. Ez szabályozza az anyaghasználatot is:
Ráadásul bármilyen komoly beavatkozásnál kötelező olyan szakember jelenléte, aki rendelkezik minisztériumi felhatalmazással. Sőt, a tervezőnek és az építési felügyelőnek is kell ilyennel rendelkeznie, a csapatnak pedig előzetes tapasztalattal a műemlékek felújítása terén. Tehát nagyon sok a megkötés, és ezeket teljesíteni annál is nehezebb, hogy most minden téren szakemberhiány van: tervezői, engedélyeztetési és kivitelezői szinten egyaránt.
– vázolja a nehézségeket, hozzátéve, „az igazgatóságon nincsenek statikusok, gépészmérnökök, urbanisztikusok. A műépítészünk is csak külsős szakember, tehát rá is vagyunk kényszerülve arra, hogy eme bizottságok szakvéleményét kikérjük.”
Az uzoni Béldi–Mikes-kastély
Fotó: Tuchiluș Alex
Ugyanakkor
Annak ellenére, hogy soha ennyi régész nem dolgozott Kovászna megyében, és januártól decemberig terepen vannak, a munkálat írásos részét, dokumentálását hétvégén és szabadidejükben végzik, és így sem győzik. Főként amiatt, hogy az infrastrukturális beruházások száma az utóbbi két évben megsokszorozódott, és a munkák volumene is sokkal nagyobb lett.
A sepsiszentgyörgyi Keresztes-ház
Fotó: Tuchiluș Alex
Emellett az is gondot jelent, hogy a Kovászna megyei önkormányzatnak és az alárendelt intézménynek sincs kellő létszámú személyzete az állapotfelmérésre – magyarázta Méder László.
– tette hozzá.
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium
Fotó: Tuchiluș Alex
Igaz, létezik a művelődési minisztériumnak alárendelt Országos Örökségvédelmi Intézmény (INP), amely a műemlékek közelében tevékenykedő kereskedelmi cégek megadóztatásából származó bélyegilletéket forgatja bele egy pályázati alapba: ennek keretéből jogi és magánszemélyek is pályázhatnak felújításra, tervdokumentáció elkészítésére. Háromszékről is pályáztak, egyelőre nem ismert, milyen eredménnyel. Tehát ha nem is az elvárt mértékben, de a kulturális örökség megmentéséért tesznek „odafent” is.
A művelődési igazgatóság vezetője jó példákat is sorolt a műemlékvédelemre és -ápolásra. Tatarozták, szépítették a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum épületét, továbbá a kézdivásárhelyi Szentkereszty-kápolnát és a lemhényi Szent Mihály-templomot, illetve épületegyüttest.
A Székely Nemzeti Múzeum felújított épülete
Fotó: Tuchiluș Alex
Az Európai Unió és a román állam finanszírozza az oltszemi Mikó-kastély, a bibarcfalvi és szacsvai református templomok felújítását, emellett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinél is sikerült tatarozni.
A sepsikőröspataki Kálnoky-kastély
Fotó: Tuchiluș Alex
Kovászna Megye Tanácsának kulturális igazgatósága idénre a következő munkálatokat látja előre: az európai uniós pénzforrásokból történő tatarozási munkálatokat a sepsiszentgyörgyi Dohánygyár és a Keresztes-ház, továbbá a már említett Kálnoky-kastély, a nagybaconi református templom, a baróti Kisboldogasszony-kápolna és több bikfalvi faház esetében.
A sepsiszentgyörgyi Dohánygyár
Fotó: Tuchiluș Alex
Emellett hasonló állapotmegőrző munkálatok lesznek az uzoni Béldi–Mikes-kastélynál, a berecki Sf. Nicolae ortodox templomnál és dálnoki Beczásy-kúriánál; de az albisi református templom felújításához is készül a dokumentáció.
A dálnoky Beczásy-kúria
Fotó: Kuriak.ro
Van remény tehát arra, hogy unokáink is élő valóságban tapasztalhassák meg elődeink építészeti szaktudását, szépérzékét.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvénymódosítással kitiltaná a játéktermekből a 21 év alatti fiatalokat is – közölte kedden Adrian Cozma képviselő.
Lángra kapott egy dálnoki család házának tetőtere szombat éjjel, a tűz következtében egy fiatal házaspár és kisgyerekei, egy két év alatti és egy két hónapos kislány otthona veszett oda. Összefogással építik újra, mielőtt beköszönt a tél.
Gyorsabban és hatékonyabban segíthetnek baj esetén az alsósófalvi önkéntes tűzoltók, miután hollandiai segítséggel és közösségi összefogással sikerült tűzoltóautót vásárolni. Ezt a járművet vethették át kedden a helyiek.
Emelt gyalogosátkelőket alakítottak ki a Zsögödi Nagy Imre utcában is, ahol nemrég fejezték be a munkát, akárcsak a Szék útján és Csobotfalván.
Évfordulós emlékévet ünnepel az idén ötven éves gyergyószárhegyi művésztelep, az évforduló kapcsán számos rendezvényt tartanak. Szombaton kiállítás nyílik Gyergyószentmiklóson, továbbá a művésztelep enciklopédiájának harmadik kiadását is bemutatják.
Kézdivásárhely önkormányzata megkezdte ama 25 ökosziget telepítését hulladékgyűjtéshez, amelyekre az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében pályáztak 1,43 millió lej értékben. Ezzel egy újabb lépést sikerült tenni a zöldebb város felé.
Megkésett munkálatok átütemezése, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a hozzá tartozó cégek költségvetésének módosítása, különböző rendezvények szervezése szerepelt a helyi képviselő-testület keddi ülésének napirendjén.
Elromlott vagy használaton kívüli elektromos készülékeket gyűjtenek Gyergyószentmiklóson november 16-án, szombaton.
Megtalálták a román határrendészek és hegyimentők azt az ukrán fiatalembert, aki hétfőn érkezett Romániába a Máramarosi-havasokon keresztül – közölte kedden délután a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Holtan találták meg a 63 éves marosvécsi férfit, akit november 6-án, szerdán hagyta el otthonát és napokig nem jelentkezett családjánál, végül a rendőrség is kereste.
szóljon hozzá!