Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:05

Drónnal keresik a Bodok körül tanyázó anyamedvét és négy bocsát

17:39

Június 1-jén a marosvásárhelyi vár a gyerekek világává változik!

17:26

Ellopta a biciklit a kölcsönzőből, majd tíz kilométerrel arrébb szabadult meg tőle

17:14

Fiatalok, akik nem csinálnak semmit

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Részleteket tudtunk meg a székelyszentkirályi halálos balesetről

Nyilvánosan is bocsánatot kértek a Hármashalom-oltárnál autóval parkolók

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Nyilvánosan is bocsánatot kértek a Hármashalom-oltárnál autóval parkolók

Eljárást indított a rendőrség a Hármashalom-oltár színpadán parkoló autók és az oltárra felmászó fiatal ügyében

Benyújtotta lemondását Demeter András István kulturális miniszter

A szépvízi tározó megcsappant vízszintje ellenére sincs veszélyben az ivóvízellátás

Erdély kincsei: a Nyergestető

A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nemcsak a tájainkra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.

Farkas Orsolya

2025. január 14., 17:432025. január 14., 17:43

2025. július 22., 10:222025. július 22., 10:22

A Csíki-havasok déli vonulatán, csaknem 900 méter magasan fekszik a Nyergestető. A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő, 11B jelzésű országút mentén áll az ottani emlékmű, vele szemben pedig a kopjafaerdő, amelyek közösen emlékeztetnek 1849 nyarára.

Az utolsó ütközet

A nyergestetői csata 1849. július 31. – augusztus 1. között zajlott – a mieink részéről – Tuzson János honvéd őrnagy vezetésével, a szabadságharc egyik utolsó ütközeteként. Bár a csata kimenetele vitatott – sokan részleges győzelemként, mások vereségként értékelik –, a székely honvédek példásan helytálltak. A több száz fős védősereg sokszoros orosz-osztrák túlerővel szemben tartotta magát közel fél napon át.

Végül a túlerő visszavonulásra kényszerítette honvédeinket, azt azonban nem tudni pontosan, hányan vesztették életüket az ütközetben.

A szabadságharc székely hőseinek tiszteletére készült emlékművet 1897. augusztus 8-án avatták fel, ahol mintegy ötezer emlékező mellett Tuzson János is jelen volt. A tömegsír, ahol az elesett vitézek nyugszanak, mára sokak által látogatott kegyhellyé vált.

Temetőből kegyhely

A honvédemlékművet tehát 128 évvel ezelőtt, jóval a nyergestetői csata után állították.

A kőből készült, több mint öt méter magas obeliszk Ábrahám István csíktusnádi születésű kovácsmester nevéhez fűződik, aki

1896-ban 11 tagú intézőbizottságot toborzott Bukarestben, amikor látta, hogy a hősök sírjára még egy egyszerű keresztet sem állított az utókor.

Így jórészt a román a fővárosban lakó székely embereknek köszönhető az emlékmű létrejötte. Legutóbb 2005-ben újította fel a csíkkozmási önkormányzat.

Vele szemben, az út túloldalán lépcsők vezetnek a kopjafás temetőhöz, ahol eleinte ágakból összekötözött kereszteket állítottak a Nyergestetőre látogatók. Az első, Lelkiismeret feliratot viselő kopjafa 1988-ban jelent meg.

1989 előtt titokban gondozták a helyet, a rendszerváltás óta viszont évről évre gyarapodik az emlékjelek száma: 2018-ban 342 kopjafát, 20 keresztet és 19 más sírjelt tartottak számon. A Nyergestetőn minden évben március 15-én emlékeznek a szabadságharc hőseire.

Csíkszék Történelem Erdély Kincsei