A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nemcsak a tájainkra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.
2025. január 14., 17:432025. január 14., 17:43
2025. július 22., 10:222025. július 22., 10:22
A Csíki-havasok déli vonulatán, csaknem 900 méter magasan fekszik a Nyergestető. A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő, 11B jelzésű országút mentén áll az ottani emlékmű, vele szemben pedig a kopjafaerdő, amelyek közösen emlékeztetnek 1849 nyarára.
A nyergestetői csata 1849. július 31. – augusztus 1. között zajlott – a mieink részéről – Tuzson János honvéd őrnagy vezetésével, a szabadságharc egyik utolsó ütközeteként. Bár a csata kimenetele vitatott – sokan részleges győzelemként, mások vereségként értékelik –, a székely honvédek példásan helytálltak. A több száz fős védősereg sokszoros orosz-osztrák túlerővel szemben tartotta magát közel fél napon át.
A szabadságharc székely hőseinek tiszteletére készült emlékművet 1897. augusztus 8-án avatták fel, ahol mintegy ötezer emlékező mellett Tuzson János is jelen volt. A tömegsír, ahol az elesett vitézek nyugszanak, mára sokak által látogatott kegyhellyé vált.
A honvédemlékművet tehát 128 évvel ezelőtt, jóval a nyergestetői csata után állították.
A kőből készült, több mint öt méter magas obeliszk Ábrahám István csíktusnádi születésű kovácsmester nevéhez fűződik, aki
Így jórészt a román a fővárosban lakó székely embereknek köszönhető az emlékmű létrejötte. Legutóbb 2005-ben újította fel a csíkkozmási önkormányzat.
Vele szemben, az út túloldalán lépcsők vezetnek a kopjafás temetőhöz, ahol eleinte ágakból összekötözött kereszteket állítottak a Nyergestetőre látogatók. Az első, Lelkiismeret feliratot viselő kopjafa 1988-ban jelent meg.
1989 előtt titokban gondozták a helyet, a rendszerváltás óta viszont évről évre gyarapodik az emlékjelek száma: 2018-ban 342 kopjafát, 20 keresztet és 19 más sírjelt tartottak számon. A Nyergestetőn minden évben március 15-én emlékeznek a szabadságharc hőseire.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell – közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!