„Fegyverbe, román testvérek! Dragoș, bölények vadásza, nem vadászod a magyarokat is?” A költői kérdést Mihai Eminescu tette fel Fegyverbe! című, az 1860-as évek végén írt versében. Január 15-én újabb szobrát leplezik le, ezúttal Sepsiszentgyörgyön.
A Csíkkozmás és Kászonújfalu közötti hágót nemcsak a tájainkra jellemző, gazdag színekben pompázó erdő teszi különlegessé. A Nyergestető a székelyek helytállását, a nemzeti összetartozást szimbolizálja.
Az orbaiszéki Gelence műemlék temploma Székelyföld egyik legismertebb építészeti kincse, idegenforgalmi nevezetessége. A 13. század első felében, nem sokkal a tatárjárás után épült (újjá), azóta dacol az idő és a történelem viharaival.
Wass Albert életművét 1990-ig szigorúan elzárták a nyilvánosság elől, majd azóta napjainkig rágalmakkal illetik, tehetségét becsmérlik – mondta az Országgyűlés elnöke Wass Albert születésének 117. évfordulója alkalmából.
A kézdivásárhelyi Székely Katonanevelde építését báró Purtzell János kezdeményezte 1811-ben, 1819-ben kezdtek hozzá empire stílusban, 1822-ben fejezték be, és 1823. február 26-án kezdődött el benne az oktatás.
Napi 20-25 kilométer gyaloglás 30 kilós málhával a háton, a csatában elől harcolni, visszavonuláskor a hátvéd szerepét tölteni be. Tömören fogalmazva ez várt a hadba hívott székely határőrökre, ha nem éppen szülőföldjüket kellett védelmezniük.
Ugye, fiúk szép élet a katonaélet – állapítja meg a közismert nóta, de vajon milyen is volt valójában? Többek között erre is választ kapunk Csikány Tamás nálunk is bemutatott, A székely határőr-gyalogezredek története, 1762–1851 című könyve alapján.
Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.
Rezesbanda, katonai tiszteletadás, közös ima, koszorúzás: idén is méltó megemlékezést tartottak a harmincöt éve elhunyt csíkszeredai kiskatona, Müller László sírja előtt.
A ki tudja hány férfi fantáziáját megmozgató Marilyn Monroe-ról bizonyára sokan hallottak, de arról kevesebben, hogy egy székely fotósnak köszönhette a világhírnevet. Ez utóbbi tiszteletére ma emléknapot tartanak Kézdivásárhelyen.
Egyedülálló hadtörténeti monográfia született Csikány Tamás hadtörténész jóvoltából, amelyet mindenképp érdemes megismerni azoknak, akik a székely történelem irányt érdeklődnek. A könyvet több helyszínen is bemutatják.
Több éve már annak, hogy Gergely Zsolt megálmodta, majd kivitelezte a Fordított Házikót Parajdon. A bel- és külföldi turisták körében is népszerű látványosság nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek egyik kedvenc szórakozása Hargita megyében. Az ötletgazdával arról beszélgettünk, hogy miként született meg a házikó terve, amit mindenki első látásra a szívébe zár.
Több ezer székely harcolt a napóleoni háborúkban a franciák ellen, sokan adták vérüket az akkori Habsburg Birodalom uralkodójáért. Nemrég az austerlitzi székely emlékműnél hajtottak fejet azok, akik a csata idei évfordulóján ellátogattak a helyszínre.
A székely hősök emléktáblájába aranybetűkkel kellene bevésni a teleki Horváth Károly nevét, akit többedmagával végeztek ki a marosvásárhelyi Postaréten. Testvérhúga majd száz évvel később mondta tollba a történteket, emlékiratát kedden mutatják be.
A Vasgárda mint fogalom az utóbbi időben sűrűn előfordul a közbeszédben, miután az egyik versenyben maradt államelnökjelölt nyíltan a szellemi örökösének tartja magát. Lássuk, mit is jelentett ez a szervezet a romániai magyarságra nézve.
Számos értéket rejt a református temetőkert Székelyudvarhely szívében: a több száz éves sírkövek révén tulajdonképpen a város történelme elevenedik meg, a növény- és madárvilág miatt pedig ökológiai szempontból is jelentős a sírkert szerepe.
A Csernáton közelében található Ikavár eredete elvész a legendák homályában, a történészek többsége építését a 13. századra keltezi. Történelméről szinte semmit nem tudunk.
Nagy gonddal ápolják a nemzet hősének emlékét a maksai Eresztevényen: júliusban a síremléket újították meg, most novemberben pedig új darabokkal egészítették ki a mellette húzódó kopjafaerdőt. Gábor Áron születésének 210. évfordulóját ünnepelték.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.