Hirdetés
Hirdetés

Trianonról így is, úgy is

A felvétel a magyar csapatok bevonulása idején, 1940. szeptember 11-én készült Csíkszeredában. Raffay Ernő szerint ha akkor lehetett határt módosítani, most is lehet

A felvétel a magyar csapatok bevonulása idején, 1940. szeptember 11-én készült Csíkszeredában. Raffay Ernő szerint ha akkor lehetett határt módosítani, most is lehet

Fotó: Fortepan/Horváth József

Raffay Ernő szerint még a területi autonómia sem lenne megfelelő gyógyír. A történész a Magyar Polgári Erő meghívására Trianon: a megoldás lehetősége címmel tartott előadást Kézdivásárhelyen.

Kocsis Károly

2025. június 04., 07:252025. június 04., 07:25

A felvétel a magyar csapatok bevonulása idején, 1940. szeptember 11-én készült Csíkszeredában. Raffay Ernő szerint ha akkor lehetett határt módosítani, most is lehet Galéria

A felvétel a magyar csapatok bevonulása idején, 1940. szeptember 11-én készült Csíkszeredában. Raffay Ernő szerint ha akkor lehetett határt módosítani, most is lehet

Fotó: Fortepan/Horváth József

Raffay Ernő a Zala megyébe került nagyszülei révén a ma Maros megyei Hármasfalu részét képező Csókfalváig vezeti vissza székely gyökereit. Kiváló zeneszerzőként közismert nagyapját, akit a kommunisták 1948-ban lefokoztak, olajipari segédmunkássá „léptetve” elő, gyerekkorában arról faggatta, hogy a csudába kerültek ezer kilométerre nyugatabba az ő szülőföldjétől. A tőle kapott türelmes válaszok, magyarázatok folytán alakult ki benne a Trianon iránti érdeklődés, ami a mai napig meghatározza életét és munkásságát.

Raffay Ernő több székelyföldi településen tartott előadást a közlemúltban Trianon kapcsán. A felvétel Kézdivásárhelyen készült Galéria

Raffay Ernő több székelyföldi településen tartott előadást a közlemúltban Trianon kapcsán. A felvétel Kézdivásárhelyen készült

Fotó: Kocsis Károly

A kérdés fél évszázadon át történő, számos könyvet eredményező boncolgatása folytán jutott arra a következtetésre, hogy

Hirdetés

a 105 évvel ezelőtt ránk, magyarokra erőszakolt békediktátumba nem szabad beletörődni, sőt az annak javunkra történő megváltoztatása, a határrevízió, vagyis „a Magyar Királyság egykori területeinek teljes vagy legalább részleges visszaállítása módszertanát” is kidolgozta.

Ugyanis meglátása szerint csak ez jelenthet gyógyírt a Párizs melletti Nagy–Trianon-kastélyban kimondott szentenciára.

•  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Fotó: Kocsis Károly

Halálos ítélet Raffay szerint

Halálos ítélet lenne, ha elfogadnánk Trianont, „de ez pesties megfogalmazásban annyit jelentene, hogy nekünk akkor annyi.” Azt jelentené, hogy azokon a területeken, ahol „szabad magyarok idegen megszállás alá kerültek” – folytatódnának az akkor elindult folyamatok.

Idézet
Akkor kezdődött el magyarok elűzése szülőföldjükről, az elrománosításuk, elszlovákosításuk vagy éppen elcsehesítésük, mint az történt a két világháború között Kárpátalján. Ez nem más, mint a magyarok likvidálása.”

Nem föltétlenül fizikai értelembe véve, „de ha például a Maniu-gárda vérengzéseire gondolunk, az is belefér. A beletörődés azt jelentené, hogy 50-100 év múlva a Kárpát-medencében már csak a csonkaországban lennének magyarok, valamint egy-két helyen Székelyföldön.” (Magyarország jelenlegi határait nem a trianoni, hanem a második világháborút lezáró párizsi békészerződésben rögzítették az előbb említett dokumentum alapján 1947-ben – szerk. megj.)

Horthy Miklós kormányzó sírja az általa 1920-ban Kenderesen építtetett kripta előtt. „Most bonyolultabb a helyzet, mint az ő idejében…” Galéria

Horthy Miklós kormányzó sírja az általa 1920-ban Kenderesen építtetett kripta előtt. „Most bonyolultabb a helyzet, mint az ő idejében…”

Fotó: Kocsis Károly

Raffay egy, még 1986-ban kezébe került demográfiai tanulmányra hivatkozott, amelynek szerzője – a születési, halálozási és elmagyarosodási ráta alapján – arra a következetésre jutott, hogy a Magyar Királyság népessége Trianon nélkül addigra, azaz 1986-ig 36 millió főre emelkedett volna, köztük 31 millió, etnikai értelembe vett magyarral.

Idézet
Ehhez képest a csonkaországban most jóval 10 millió alatt vagyunk és rohamos csökkenőben.”

Erdélyben 1,1 millió körül, Felvidéken 386 ezren, Kárpátalján, ahol ’90-es évek elején még 150 ezer magyart számoltak össze, azok jó része

mostanra elmenekült onnan, nem beszélve Horvátországról, amelynek területén a 100 évvel ezelőtti 120 ezerről mintegy 20 ezerre csökkent a magyarok lélekszáma.

Horthy Miklós kormányzó feleségének sírja a kenderesi Horthy-kriptában Galéria

Horthy Miklós kormányzó feleségének sírja a kenderesi Horthy-kriptában

Fotó: Kocsis Károly

Ezzel nem mindenki ért egyet
Ezzel a felvetéssel nem minden magyar történész ért egyet, Ungváry Krisztián például egyenesen fantazmagóriának tartja a Raffay-féle történelemszemlélet alapját. Úgy látja, eme számítás szerint „hatvan év alatt összesen 20 millió személyt kellett volna magyarrá tenni, vagyis éves átlagban 333 ezer főt. Terület- és létszámarány szempontjából ilyen hatékony asszimilációs mutatót egyetlen szomszédos ország sem tudott felmutatni, pedig ennek érdekében rendkívül brutális eszközöket alkalmaztak.”

„Ha ezt a számítást továbbgondolom, akkor ma a Magyar Királyság 40 milliós népességgel, illetve 34–35 millió magyar lakossal bírna, épp annyival, ahány lengyellel Lengyelország, és Kolozsvárt kétmilliós magyar városként tartanánk számon. Ehhez képest nézzük meg, hol tartunk ma, tíz országban szétszóródva, és mi történik Kolozsváron” – folytatta gondolatmenetét az előadó. Igen, tíz országban, hiszen

a trianoni döntéssel Lengyelország is kapott 25 falut a Magyar Királyság területéből, az 1940-es évek végén pedig 45 ezer felvidéki magyart telepítettek át erőszakkal Csehországba.

Falvédők a két világháború közötti időszakból. Raffay Ernő szerint az a kérdés, hogy még akarjuk-e, vagy végérvényes elfogadjuk Trianont (Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti Kiállítóterem – Kenderes) Galéria

Falvédők a két világháború közötti időszakból. Raffay Ernő szerint az a kérdés, hogy még akarjuk-e, vagy végérvényes elfogadjuk Trianont (Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti Kiállítóterem – Kenderes)

Fotó: Kocsis Károly

Az autonómia sem megoldás

A nemzet testén Trianon okozta sebre esetleg az autonómia jelenhetne még gyógyírt, de koránt sem a liberálisok által kitalált, a közösség szempontjából teljesen értelmetlen személyi elvű autonómia – hangsúlyozta.

A bölcsődétől az egyetemig az oktatás minden szintjét lefödő rendszer működtetését feltételező kulturális autonómia talán egyfajta megoldást nyújthatna,

de „ha megnézzük például a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium körüli kálváriát, érzékelhetjük, mennyire veszik ezt komolyan Romániában.”

•  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Fotó: Kocsis Károly

Ezért lenne ildomosabb a területi-közigazgatási autonómia, mint amilyennel például Katalónia, Dél-Tirol vagy a Dnyeszter-menti Köztársaság is rendelkezik, és – éppen emiatt – zavarják vörös posztóként a trianoni utódállamok szemét. Ám ennek éppen ezért nincs, és nem is lesz realitása, főleg amiatt, hogy

a katalánok az utóbbi időben a Spanyolországtól való teljes függetlenedés útját keresik.

Ezek után a román politikum sosem lesz hajlandó területi önrendelkezést adni a székelyeknek, amire amúgy egyetlen komolyan vehető EU-s, ENSZ- vagy NATO-dokumentum sem kötelezi.

•  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Fotó: Kocsis Károly

Raffay Ernő azt is felvázolta, mi történne akkor, ha valamilyen csoda folytán a román parlament – beleértve az AUR-t – egy napon mégis megszavazná Székelyföld autonómiáját, teljesen önálló oktatási hálózattal.

Idézet
Például abból a dél-erdélyi faluból, ahol csak román tannyelvű iskola működik és jelenleg hét magyar él, a református pap, a felesége és öt gyerekük biztosan átköltöznének Székelyföldre, és sokan követnék példájukat.”

Ez viszont tíz éven belül túlnépesedéshez, munkahelyek hiányához vezetne, a román államtól pedig nem várhatnánk segítséget ilyen tekintetben. Ráadásul Erdély többi részén teljesen felszámolódna a magyar kultúra.

Idézet
A területi autonómia tehát valami csodálatos dolog lenne, de nem a megoldás”

– sommázott.

•  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Fotó: Kocsis Károly

Raffay csak a határrevízióban hisz

A történész-előadó meglátásában éppen ezért a megnyugtató megoldást csakis a határkiigazítást jelenthetné a Trianon okozta csapásra. Érvelése szerint „a határok egyfolytában változnak egész Európában, miért csak a magyar határok ne változhatnának?” Már közvetlenül a békediktátumot követően is volt erre példa, gondoljunk csak kierőszakolt soproni népszavazásra vagy a későbbi bécsi döntésekre.

Azt elismeri, hogy „most bonyolultabb a helyzet, mint Horthy Miklós kormányzó idejében, hiszen a nemzetközi erőviszonyok hol nekünk kedveznek, hol nem nekünk, de zömmel inkább nem nekünk”. Eddigi munkásságra, kutatásaira alapozva azonosítva véli azokat az alapfeltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Budapesten egyáltalán fel lehessen vetni a határmódosítások kérdését.

Idézet
Merthogy ez nem az erdélyi vagy felvidéki magyarok dolga – ez a mindenkori magyar kormány feladata”

– szögezte le. Szerinte erős magyar gazdasát, erős magyar honvédség, szövetséges államok segítsége, de legfőképp az kellene hozzá, hogy a magyarok akarják ezt.

Képeslapok a két világháború közötti időszakból (Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti Kiállítóterem – Kenderes) Galéria

Képeslapok a két világháború közötti időszakból (Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti Kiállítóterem – Kenderes)

Fotó: Kocsis Károly

Amint kitért arra, momentán az anyaországi elemzők között nincs egyetértés a tekintetben, hogy a magyar gazdaság most éppen stagnál vagy szárnyal, ám a haderőfejlesztés egyértelműen jó irányba tart. A szövetségesek és nagyhatalmak viszonyában a Donald Trump vezette Amerikai Egyesült Államokat említette mint Magyarország szövetségesét. A lehetőségeket summázva megállapította, a politikusokra tartozik, hogy miként oldják meg a feladatot.

Az országhatárok módosítása a való életben több mint nosztalgiázás, illetve a mi lett volna, ha témakör feszegetése. Éppen látjuk a szomszédban, hogy miképpen zajlik az oroszok határmódosítási törekvése, pedig nekik aztán volt szövetségesük, politikai akaratuk, hadseregük, konjunktúrájuk. A háromnapos katonai beavatkozás mégis már több mint három éve tart. Revízióról beszélni könnyű, főleg úgy, hogy nem érintünk olyan kérdéseket, hogy fenyegetésen túl milyen komolyan vehető ajánlatot lehet tenni a román, a szerb, a szlovák stb. államoknak, mit kezdünk az álláspontjukkal, nem utolsósorban pedig mi lesz a Magyar Királyságtól egykoron elcsatolt területeken élő nemzeti többséggel. Ezekre a kérdésekre mindezidáig nem akadtak megnyugtató válaszok. Merthogy nem is léteznek. Ez a téma már egyáltalán nem is szerepelhet józanul gondolkodó magyar kormányok napirendjén. Mindeközben Kézdivásárhelytől Gdanskig vagy akár Compostela de Santiagóig senki sem kérdezi az utazótól, hogy mi járatban. (Szüszer Róbert)

1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 13., szerda

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja

Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?

Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.

Egy hónap alatt több száz lejjel nőtt a nettó átlagbér – ki érezte meg?
2026. május 13., szerda

Tragikus ütközés: az elöl ülő fiatalok bennégtek az autóban, a hátsó ülésről ketten kimenekültek

Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.

Tragikus ütközés: az elöl ülő fiatalok bennégtek az autóban, a hátsó ülésről ketten kimenekültek
2026. május 13., szerda

Árus Zsolt: működésképtelen a Diszkriminációellenes Tanács, ami a magyarságnak különösen rossz

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.

Árus Zsolt: működésképtelen a Diszkriminációellenes Tanács, ami a magyarságnak különösen rossz
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Megduplázták a hangos bulikért és a közrendzavarásért kiszabható bírságokat

A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.

Megduplázták a hangos bulikért és a közrendzavarásért kiszabható bírságokat
2026. május 13., szerda

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Nicușor Dan Bukarestben

Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Nicușor Dan Bukarestben
2026. május 13., szerda

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot
Hirdetés
2026. május 13., szerda

Szakértő: recesszióban van a romániai gazdaság

A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.

Szakértő: recesszióban van a romániai gazdaság
2026. május 13., szerda

Kelemen Hunor: nem a kormány idézte elő a magas inflációt

Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.

Kelemen Hunor: nem a kormány idézte elő a magas inflációt
2026. május 13., szerda

Azok drágultak a legjobban, amikre muszáj költenünk

A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.

Azok drágultak a legjobban, amikre muszáj költenünk
Hirdetés