Trianonról így is, úgy is

Raffay Ernő a Zala megyébe került nagyszülei révén a ma Maros megyei Hármasfalu részét képező Csókfalváig vezeti vissza székely gyökereit. Kiváló zeneszerzőként közismert nagyapját, akit a kommunisták 1948-ban lefokoztak, olajipari segédmunkássá „léptetve” elő, gyerekkorában arról faggatta, hogy a csudába kerültek ezer kilométerre nyugatabba az ő szülőföldjétől. A tőle kapott türelmes válaszok, magyarázatok folytán alakult ki benne a Trianon iránti érdeklődés, ami a mai napig meghatározza életét és munkásságát.

A kérdés fél évszázadon át történő, számos könyvet eredményező boncolgatása folytán jutott arra a következtetésre, hogy

Halálos ítélet Raffay szerint

Halálos ítélet lenne, ha elfogadnánk Trianont, „de ez pesties megfogalmazásban annyit jelentene, hogy nekünk akkor annyi.” Azt jelentené, hogy azokon a területeken, ahol „szabad magyarok idegen megszállás alá kerültek” – folytatódnának az akkor elindult folyamatok.

Raffay egy, még 1986-ban kezébe került demográfiai tanulmányra hivatkozott, amelynek szerzője – a születési, halálozási és elmagyarosodási ráta alapján – arra a következetésre jutott, hogy a Magyar Királyság népessége Trianon nélkül addigra, azaz 1986-ig 36 millió főre emelkedett volna, köztük 31 millió, etnikai értelembe vett magyarral.

Az autonómia sem megoldás

A nemzet testén Trianon okozta sebre esetleg az autonómia jelenhetne még gyógyírt, de koránt sem a liberálisok által kitalált, a közösség szempontjából teljesen értelmetlen személyi elvű autonómia – hangsúlyozta.

Ezért lenne ildomosabb a területi-közigazgatási autonómia, mint amilyennel például Katalónia, Dél-Tirol vagy a Dnyeszter-menti Köztársaság is rendelkezik, és – éppen emiatt – zavarják vörös posztóként a trianoni utódállamok szemét. Ám ennek éppen ezért nincs, és nem is lesz realitása, főleg amiatt, hogy

Raffay Ernő azt is felvázolta, mi történne akkor, ha valamilyen csoda folytán a román parlament – beleértve az AUR-t – egy napon mégis megszavazná Székelyföld autonómiáját, teljesen önálló oktatási hálózattal.

Raffay csak a határrevízióban hisz

A történész-előadó meglátásában éppen ezért a megnyugtató megoldást csakis a határkiigazítást jelenthetné a Trianon okozta csapásra. Érvelése szerint „a határok egyfolytában változnak egész Európában, miért csak a magyar határok ne változhatnának?” Már közvetlenül a békediktátumot követően is volt erre példa, gondoljunk csak kierőszakolt soproni népszavazásra vagy a későbbi bécsi döntésekre.

Azt elismeri, hogy „most bonyolultabb a helyzet, mint Horthy Miklós kormányzó idejében, hiszen a nemzetközi erőviszonyok hol nekünk kedveznek, hol nem nekünk, de zömmel inkább nem nekünk”. Eddigi munkásságra, kutatásaira alapozva azonosítva véli azokat az alapfeltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Budapesten egyáltalán fel lehessen vetni a határmódosítások kérdését.

Amint kitért arra, momentán az anyaországi elemzők között nincs egyetértés a tekintetben, hogy a magyar gazdaság most éppen stagnál vagy szárnyal, ám a haderőfejlesztés egyértelműen jó irányba tart. A szövetségesek és nagyhatalmak viszonyában a Donald Trump vezette Amerikai Egyesült Államokat említette mint Magyarország szövetségesét. A lehetőségeket summázva megállapította, a politikusokra tartozik, hogy miként oldják meg a feladatot.