
A magyar történelem egyik legtragikusabb időszakáról Trianon előzménye és átka címmel tartott érdekfeszítő előadást péntek délután a csíkszeredai városháza tanácstermében a neves magyarországi történész Raffay Ernő, aki a 90-es évek elején az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumában államtitkár is volt. A számos érdeklődőt vonzó históriai beszámolójában, a meghívott felvázolta a trianoni diktátumhoz vezető külső és belső körülményeket, valamint annak máig ható következményeit.
2010. május 02., 14:262010. május 02., 14:26
2010. május 02., 15:572010. május 02., 15:57
Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával, Veress Dávid szervezésében, a szokásokhoz hűen a városháza gyűléstermében került sor – mára a város dicsérendő hagyományává avanzsálódott – A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig nevezetű előadássorozat 55. felvonására, melynek meghívottja Raffay Ernő, a trianoni események kiemelkedő tudósa, kutatója, a Trianon Kutató Intézet egyik megalapítója volt.
Raffay a trianoni diktátum aláírásának 90. évfordulója küszöbén a csíkszeredai hallgatóságnak bemutatta, melyek voltak azok a történések, amik a magyar királyság példátlan feldarabolásához vezettek. Külső okokként a nagyhatalmakat, az Európában kialakult két hatalmas katonai tömböt, az akkori Magyarország körüli két országot (a román és a szerb királyságot), a magyar nép körül élő három kis népet (csehek, szerbek, románok) említette, akik szemet vetettek a magyar királyság területeire. Magyarország célkeresztbe kerül.
A belső okok is meghatározóak voltak Magyarország tönkretételében. Raffay három okot emelt ki: a parlamenti obstrukciót (Obstrukciónak nevezzük azt a tevékenységet, amikor egy szervezet döntési folyamatát jogszerű, de nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltatják. A szó maga „akadályozást” jelent.), a szabadkőművességet és azt, hogy Magyarországon nem volt elég magyar, igaz a magyar lakosság aránya az 1910-es népszámláláskor már elérte az 54 százalékot, de ez mégis kevésnek bizonyult.
Raffay Ernő többek között beszélt a Horthy-korszak sikeres etnikai megalapozottságú területi revízióiról, melyek, mint kijelentette, teljesen jogosak voltak, hisz a túlnyomó többségben magyarok által lakott területek Magyarországé kell legyenek. A történész szólt az elmúlt időszak történelmi lehetőségeiről. Felvázolta, hogy fél tucat olyan alkalom volt, amikor orvosolni lehetett volna a trianoni tragédiát, de a magyarországi kormányok vagy nem ismerték fel az adott alkalmakat, vagy nem volt bátorságuk, lelkierejük.
Az előadás végén Raffay hangsúlyozta: az aki azt mondja, hogy a határkérdést felejtsük el, az hazudik, a történelem mindig hoz lehetőségeket, de ezek kihasználásához szükség van Budapesten egy magyar érdekeket képviselő kormányra és egy erős magyar hadseregre. Legvégül pedig – fogalmazott az előadó – úgy lehet a legtöbbet tenni Trianon ellen, ha magyar gyermekekkel szüljük tele a Kárpát-medencét.
Dolgoznak a csíksomlyói kegytemplom külső felújításán: ipari alpinisták restaurálják a tornyokat, közben a főhomlokzat falazatának helyreállítása is zajlik. Az idei pünkösdi búcsúra érkező zarándokokat így állványozott templomhomlokzat fogadja majd.
Emlékestet szerveznek Márton Áron püspök tiszteletére, a közös megemlékezést május 16-án tartják a Szabadság téren Csíkszeredában.
Huszonharmadik alkalommal szervezik meg a Kari Tudományos Diákköri Konferenciát a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán május 13-án.
Úttestre dőlt fa nehezíti a közlekedést a csíkszeredai Zsögödi Nagy Imre utcában kedden délután. A tűzoltók dolgoznak az útakadály eltakarításán.
Székely János szombathelyi megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. A szervezés már javában zajlik, az idei búcsú jelmondata pedig a keresztséget állítja középpontba.
Továbbra is bizonytalan, hogy lesz-e lehetőség a csíkszeredai kerékpárutak tervezett bővítésére és felújítására. Az Országos Helyreállítási Tervet (PNRR) érintő megszorítások miatt nem lehet tudni, várható-e finanszírozás más forrásból, vagy nem.
Korszerű eljárással bővült a kardiológiai ellátás a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Baleset történt az 578-as európai úton Csíkszentkirály közelében, egy személy megsérült.