A magyar történelem egyik legtragikusabb időszakáról Trianon előzménye és átka címmel tartott érdekfeszítő előadást péntek délután a csíkszeredai városháza tanácstermében a neves magyarországi történész Raffay Ernő, aki a 90-es évek elején az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumában államtitkár is volt. A számos érdeklődőt vonzó históriai beszámolójában, a meghívott felvázolta a trianoni diktátumhoz vezető külső és belső körülményeket, valamint annak máig ható következményeit.
2010. május 02., 14:262010. május 02., 14:26
2010. május 02., 15:572010. május 02., 15:57
Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával, Veress Dávid szervezésében, a szokásokhoz hűen a városháza gyűléstermében került sor – mára a város dicsérendő hagyományává avanzsálódott – A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig nevezetű előadássorozat 55. felvonására, melynek meghívottja Raffay Ernő, a trianoni események kiemelkedő tudósa, kutatója, a Trianon Kutató Intézet egyik megalapítója volt.
Raffay a trianoni diktátum aláírásának 90. évfordulója küszöbén a csíkszeredai hallgatóságnak bemutatta, melyek voltak azok a történések, amik a magyar királyság példátlan feldarabolásához vezettek. Külső okokként a nagyhatalmakat, az Európában kialakult két hatalmas katonai tömböt, az akkori Magyarország körüli két országot (a román és a szerb királyságot), a magyar nép körül élő három kis népet (csehek, szerbek, románok) említette, akik szemet vetettek a magyar királyság területeire. Magyarország célkeresztbe kerül.
A belső okok is meghatározóak voltak Magyarország tönkretételében. Raffay három okot emelt ki: a parlamenti obstrukciót (Obstrukciónak nevezzük azt a tevékenységet, amikor egy szervezet döntési folyamatát jogszerű, de nagyon hosszú ideig tartó „áltevékenységgel” hátráltatják. A szó maga „akadályozást” jelent.), a szabadkőművességet és azt, hogy Magyarországon nem volt elég magyar, igaz a magyar lakosság aránya az 1910-es népszámláláskor már elérte az 54 százalékot, de ez mégis kevésnek bizonyult.
Raffay Ernő többek között beszélt a Horthy-korszak sikeres etnikai megalapozottságú területi revízióiról, melyek, mint kijelentette, teljesen jogosak voltak, hisz a túlnyomó többségben magyarok által lakott területek Magyarországé kell legyenek. A történész szólt az elmúlt időszak történelmi lehetőségeiről. Felvázolta, hogy fél tucat olyan alkalom volt, amikor orvosolni lehetett volna a trianoni tragédiát, de a magyarországi kormányok vagy nem ismerték fel az adott alkalmakat, vagy nem volt bátorságuk, lelkierejük.
Az előadás végén Raffay hangsúlyozta: az aki azt mondja, hogy a határkérdést felejtsük el, az hazudik, a történelem mindig hoz lehetőségeket, de ezek kihasználásához szükség van Budapesten egy magyar érdekeket képviselő kormányra és egy erős magyar hadseregre. Legvégül pedig – fogalmazott az előadó – úgy lehet a legtöbbet tenni Trianon ellen, ha magyar gyermekekkel szüljük tele a Kárpát-medencét.
Az államalapítás emlékére és az új kenyér ünnepére gyűlt össze Csíkszereda közössége augusztus 20-án a Mikó-vár udvarán. Beszédek, áldások, közös imák és koncertek tették teljessé a napot, amely egyszerre szólt múltról, jelenről és jövőről.
Soron kívüli ülésen döntött több határozattervezetről a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület szerdán. Több tervezett beruházás becsült értékét kellett módosítani, de a költségvetés kiigazítására is szükség volt különböző tételekkel.
A csendőrség és a helyi vadásztársulat közös akciójára azután került sor, hogy vészhelyzeti riasztás érkezett a 112-es segélyhívó számra.
A megszokott falfestésen, fertőtlenítésen túl mosdókat javítanak, tantermeket alakítanak át, udvart szépítenek a csíkszéki iskolák. Készülnek az őszi tanévkezdésre.
A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.
Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.
Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.