Hirdetés
Hirdetés

Mesélő múlt: fa haranglábak Háromszéken

Hajdanán, templomtorony hiányában a háromszéki falvak nagy részében is ilyenek őrizték a harangokat, mára fájóan kevés maradt belőlük. A még állók azonban sokat tudnak mesélni múltunkról, rövid megállásra, töprengésre késztetve a feléjük tévedőt.

Kocsis Károly

2025. szeptember 28., 08:412025. szeptember 28., 08:41

A kálnoki unitárius templom mellett álló, 1781-ben épült harangláb

A kálnoki unitárius templom mellett álló, 1781-ben épült harangláb

Fotó: Tinca Teddy

Hajdanán, templomtorony hiányában a háromszéki falvak nagy részében is ilyenek őrizték a harangokat, mára fájóan kevés maradt belőlük. A még állók azonban sokat tudnak mesélni múltunkról, rövid megállásra, töprengésre késztetve a feléjük tévedőt.

Kocsis Károly

2025. szeptember 28., 08:412025. szeptember 28., 08:41

A harangláb a harang fából készült állványa, amelynek a legegyszerűbb ágastól a monumentális felépítésű fatornyokig számos változata ismert.

Szerkezetük lehet egészen egyszerű, amit egyoszlopos haranglábként tart számon a szakirodalom, vagy stabilabb struktúrájú, talpfás szerkezetbe összeácsolt két- vagy négyoszlopos.
Hirdetés

És – Száraz Miklós György szavaival élve – „van olyan, amelyiknek logikáját, akár egy fából készült, óriási ördöglakatot, akár órákig bogozgathatjuk.”

A korábbi vajfalavi református templom lebontása előtt

A korábbi vajfalavi református templom lebontása előtt

Fotó: Szabó Etelka gyűjteményéből

A haranglábat leginkább az különbözteti meg a templomhajtótól különálló harangtoronytól, hogy utóbbi nemcsak a harang őrzésére, óvására szolgált (például csapadék ellen), hanem

  • védelmi feladatokat is ellátott, elláthatott,

  • nagyrészt kőből vagy téglából épült,

  • és többnyire a templomot körülölelő várfalba van beépítve, egyben kapu, bejárat szerepét is betöltve.

Aztán olyan is előfordult, amikor a haranglábat, -tornyot szorosan a templom mellé húzták fel (vagy fordítva), néhol utólag „összedolgozva” a kettőt.

Már csak emlék

A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói tisztségét 1938 és 1944 között betöltő Herepei Jánosnak az egyházi levéltárakban végzett kutatásai alapján tudjuk, hogy Háromszéken 1759-ben Árapatokon, Egerpatakon, Eresztevényen, Erősdön, Étfalván, Feldobolyban, Hídvégen, Kilyénben, Kökösben, Málnáson, Sepsibesenyőn, Sepsimagyaróson is állt „fából kötött és zsendellyel fedett harangláb”. Továbbá Árkoson, Kisborosnyón, Komollón, Sepsikőröspatakon, Sepsiszentkirályon, Szemerján és Zalánban „fából csinált harangláb”, Nyénen (Keresztvár) „a tűz miatt elromlott harangláb még a cinteremben vagyon”, Szacsván „a papi parochiális funduson vagyon egy harang egy faágason”. Uzonban 1800-ban „vagyon az eklézsia két harangja, melyek az elromladozott toronyból lehozatván, most haranglábon állanak (mivel az új torony még el nem készült)”, Rétyen 1869-ben jóváhagyják a harangláb javítását, Székelytamásfalván pedig 1883-ban ideiglenes jelleggel ezt el is végzik.

A vajnafalvi reformátusok is majdnem nyolcvan éven át fatemplomot, illetve fa haranglábat használtak, Isten mai hajléka 1920 és 1930 között épült.
Ugyanaz Barabás Márton rajzán

Ugyanaz Barabás Márton rajzán

Fotó: Pásztortűz (1927)

Dálnokon is volt harangláb, méghozzá kettő. A régebbi, 18. századi katolikust az új évezred elején, állapotára való tekintettel az akkori plébános bontatta el, faanyagát sokáig őrizte az egyik helyi lakos. A református templom kerítőfalán kívül, a bejárattól balra is állt egy harangláb, amely egy 1913-ban készült fotón még szerepel.

Kilyénben az 1728-ban épült református templom mellett eredetileg harangláb állt, mai tornyát csak a 20. század elején húzták fel.

Idézet
Igen-igen gyenge parókia Kilyén, a gyülekezetnek toronyra sem tellett, harangláb is éppen csak hogy került a templom mellé”

– írta egykoron Vaska Géza. A Székely Nemzeti Múzeum is őrzi egy kilyéni fa harangláb fotóját, amit Kónya Ádám készített 1971-ben, Vámszer Géza pedig az 1960-as években fotózta le az árkosi református haranglábat. Ugyancsak a múzeum leltárában szerepel egy 1874-ben készült fotó, amelyen a szemerjai református templom fa haranglába látható (ez utóbbiról tudjuk, hogy már 1667-ben romladozó állapotban leledzett). Az eresztevényi református templom 1728. évi vizitációjakor jegyezték fel:

Idézet
Nemes Eresztevényi István uram keresztyéni szép indulattyából csináltatott a parochia eleiben edgy kötött haranglábat…”
A hatolykai harangláb több mint három és él évszázadról mesél

A hatolykai harangláb több mint három és él évszázadról mesél

Fotó: Kocsis Károly

Pesti Frigyes Helységnévgyűjteményében (1864–1865) olvassuk, hogy Páké „nevezetességei közé tartozik egy darab kaszálórét, hol most vizenyős hely van ugyan, de hajdan rengeteg erdőség emelkedett, ahonnan épült egy úgynevezett harangláb, mely közel két századig állott fenn, s mely harangláb egy részéből állnak fenn máig is a belső telkek kapulábai. És ugyanebben a műben:

Bükszád „Alsó része Alszegnek, a falu dereka egy ott álló haranglábtól Haranglábnak, azon túl Felszegnek” neveztetik.

Felsőcsernátonban is ismerünk egy Harangláb nevű dombot, a tetejét ennek is harangláb ékesítette egykoron, mint ahogy a miklósvári templomfoglalással kapcsolatos, 18. századi tanúvallomásokat rögzítő jegyzőkönyvekben is szerepel fa harangláb.

Több mint három és fél évszázada áll a legidősebb

A két világháború közötti időszakban a Dunántúlon 76, a Nagy–Alföldön 172, a Felvidéken 100, Erdélyben pedig 205 fa haranglábat tartottak számon, ebből Székelyföldre 67 esett, többé-kevésbé sajátos építészeti stílust képviselve. A legtöbb Maros–Torda és Udvarhely vármegyében szolgált, míg például Csíkból egy sem szerepelt a nyilvántartásban (pedig volt ott is). Balogh Ilona 1935-ben megjelent, Magyar fatornyok című művében Háromszéken a következők létezéséről tudott:

  • Barót, ref. egyház – deszkatorony a templomon

  • Dálnok, ref. egyház – fa harangláb („újabban már kőtornyot építettek” – jegyzi meg)

  • Gelence, r. kat. egyház – deszkatorony kőalapzaton

  • Feltorja, ref. egyház – tornácos fatoronysisak

  • Kézdioroszfalu, ref. egyház – deszkatorony a templomon

  • Kálnok, unit. egyház – fa harangláb

  • Kálnok, ref. egyház – fa harangláb

  • Vajnafalva, ref. egyház – a templombejárat feletti kőalapon nyitott fatorony („azóta lebontották”)

A hatolykai harangláb Kónya Ádám rajzán

A hatolykai harangláb Kónya Ádám rajzán

Fotó: Korunk (1979)

A vármegye legrégebbi ilyen építménye, az 1668-ban ácsolt, orsós faoszlopokra ereszkedő, kontyolt tetővel fedett hatolykai harangláb valamiért nem szerepel ebben az összeállításban, holott szinte kötelező látogatási tananyag az Orbaiszékre vetődőknek. Harangtoronyként is szokás emlegetni, miután bejáratként is használták. Érdekessége, hogy

a sátortetőt alátámasztó, a koszorúgerendákat is tartó elemek X alakú viharkötéseit katolikus templomoknál nemigen szokták alkalmazni, megfejthetetlen titka pedig az, hogy a több mint három és fél évszázad folyamán vajon miért nem támadta meg semmiféle kártevő.

A helyiek szent meggyőződése szerint vasszeget nem tartalmaz!

A gelencei harangtorony ráépült a várfalra

A gelencei harangtorony ráépült a várfalra

Fotó: Kocsis Károly

Ha már a községben járunk, Imecsalván, ebben a parányinak mondható, többségében római katolikus faluban álljunk meg egy pillanatra, ahol a 19. század végére a református hívek annyira gyarapodtak, hogy harangláb-építésre adták a fejüket. Amint az Salamon Ferenc helytörténész kutatásaiból is kiviláglik, a zabolai református egyháztanács 1899 májusában járult azzal a kéréssel az imecsfalvi képviselethez, miszerint a református hívek halálozásai esetén „leendő harangozhatás végett a köztemetőben egy haranglábnak” a felállítását engedélyezze a kovásznai főszolgabírói hivatal. 1902-ben Lázár Jánostól és feleségétől, Aczél Etelkától megvásároltak 48 négyszögölnyi (1 négyszögöl 3,5 négyzetméter, vagyis összességében 1,5 ár) területet 140 koronáért. Az adásvételi szerződés záróakkordja mind jogi, mind nyelvészeti szempontból mosolygásra készteti a mai olvasót: „...ha bármi ok miatt meghiusulna a megvásárolt helyen való felállítása a tervezett ev. ref. haranglábnak, a 140 koronát kötelesek leszünk 8 százalékos kamatjával együtt visszafizetni, s nem fizetni akarás esetén alávetjük magunkat a törvényes eljárásnak, illetőleg beleegyezünk, hogy Földes György lelkész úr, mint a zabolai ref. egyház megbizottja, bárhol található ingó vagy ingatlan javainkból 140 koronát időleges 8 százalékos kamatjából felvehesse, törvényes úton is.” A harangláb felállítása – az 1900 és 1916 között folytatott gyűjtés eredményeként – nem „hiúsult” meg, a felépítést követő években még tovább gyarapították, épületegyüttest hoztak létre!

A gelencei, falfestményeiről híres Szent László-templomba is egy harangtornyon át tudunk bejutni, amely gyakorlatilag ráépült a várfalra, és csak a felső része van fából. Eredetileg fatorony volt, a mostani a műemléktemplom 1972. évi restaurálása alkalmával készült. Az ugyancsak orbaiszéki Szörcsén 1975-ben Dénes Dávid katolikus szervezett imaházat, állíttatott haranglábat egy kis haranggal (pár éve Szent Istvánnak ajánlott templomot is felszenteltek ugyanitt).

A református templom nyugati oldalán áll az egyik kálnoki harangláb

A református templom nyugati oldalán áll az egyik kálnoki harangláb

Fotó: Tinca Teddy

Kálnokon kettő is van

A sepsiszéki Kálnok őrzi a székely famegmunkálás két remekművét. A napórás kőkerítéssel övezett református templom mellett, annak nyugati oldalán áll az egyik, a 17. század végén, esetleg a 18. század elején tölgyfából ácsolt harangláb. „A nyolc eleméből vett faminta dendrokronológiai elemzése szerint a haranglábat 1731/1732 telén, 1732 nyarán és 1732/1733 telén kivágott tölgyfákból, 1732-1733-ban emelhették.

Idézet
A déli külső talpfa keltezése arra utal, hogy már az 1790-es években szükség volt elemek cseréjére”

– olvashatjuk Tóth Boglárka Történeti faszerkezetek kutatása Sepsiszék templomaiban című, 2017-es dolgozatában. Tüdős S. Kinga 1740-ből találta meg a legrégebbi rá vonatkozó utalás, 1765-ben pedig már két harangja volt.

A maiak közül az egyiket 1775-ben, a kisebbiket 1936-ban öntette a református eklézsia.

Az unitárius templom szoknyát viselő asszonyra hasonlító, 14 méter magas haranglábáról érdekes adatokat találunk egy vizitációs jegyzőkönyvben:

Idézet
Vagyon ezen funduson egy tserefa talpokra, ugyan tserefából köttetett, alkalmas magasságú, zsendely fedél alatt álló harangláb is, két feljáró grádiccsal. A szarvazatja kerek és a tetején egy vitorlás bádog gomb, két új harangok benne. Épült 1781, amint a vitorlán való numerussától is ki tetczik”.

„A rendkívül gondosan és szépen kidolgozott részletek (a tornác kör alakú faragott nyílásai a háromszéki nagykapuk jellemző formái) és a biztos érzékkel kiérlelt, karcsúbb, nyúlánkabb arányok adják meg elragadóan könnyed, kecses és szellemesen fölényes jellegét.” (Balogh Ilona) A helyiek szerint „összeállításánál vasból való szeget nem használtak”. A haranglábat 2017-ben újították fel. Az egyik, 115 kg-os Tartler-harangját 1773-ban öntötték, a másik 1925-ből való, miután az 1787-ben készült elődjét felemésztette az első világháború. Legutóbbi, nyolc évvel ezelőtti felújításakor székelyvarsági, kézzel készült zsindellyel fedték be.

•  Fotó: Tinca Teddy

Fotó: Tinca Teddy

Ikafalvától Lemhényig

Kézdiszéken az ikafalvi harangláb figyelemre méltó. Maga a református templom a 19. század utolsó negyedében épült, amikor a régi, Árpád-kori istenházát elbontották.

Idézet
1879-ben határozat születik, hogy a templom nyugati oldala mellé egy haranglábat kell építeni, amire a millennium évében kerül sor. A cserefa állványzatú, fenyődeszka borítású építményt kőalapzatra húzták fel, fedele eredetileg zsindely volt, 1969-től pléh”

– közölte érdeklődésünkre a falu korábbi lelkipásztora, Bardócz Csaba.

Felsőlemhényt azért említjük meg, mert itt két fa harangőrzőt is találunk, egészen közel egymáshoz: az egyiket az 1764-ben Józsa György által építtetett Nepomuki Szent János-kápolna mellett, szorosan „hozzásimulva”, a másikat az 1975–1980 között felhúzott (pontosabban a régi papi lakból átalakított) katolikus templom mellett.

Kálnok 1781-ben készült haranglába az unitárius templom mellett

Kálnok 1781-ben készült haranglába az unitárius templom mellett

Fotó: Háromszék vármegye (Sepsiszentgyörgy, 1940–44)

„1982-ben a plébános (Boross Imre – szerk.) hosszú utánjárása folytán Németországból – Passauból – harangokat hoztak a papilak-templom részére: egy 300 kg-ost, egy 150 kg-ost és egy 80 kg-ost. A harangláb megépítése is sok nehézségbe ütközött.

Idézet
Épületvas hiányában a plébános fából építtette meg. Szülőfalujából, Zetelakáról ácsmestereket hívott Lemhénybe, s rövid idő elteltével állott a harangláb a három haranggal felszerelve”

– olvashatjuk Tibád Sándor Lemhény-monográfiájában.

Szoknyát viselő asszonyra hasonlít

Szoknyát viselő asszonyra hasonlít

Fotó: Tinca Teddy

A kézdialmásit is haranglábként szokás emlegetni, pedig külsőleg nézve „egyben van” a templommal, és fel is van falazva. A története viszont valamelyest feljogosítja erre a megnevezésre: 1712-ben épült az első kápolnával együtt, és akkor is megmaradt, amikor a kápolnát 1770-ben újjáépítették. 1934-ben ez utóbit is lebontották, de a haranglábat csak meghagyták; szorosan melléje húztak fel aztán először (1949) egy fakápolnát, majd a mai kis templomot (1983).

Bármilyen kisfaluba is tévedünk, érdemes tehát nyitott szemmel járni-kelni, és meghallgatni, miről suttognak a régi építmények, mit őriznek az eltűntek emlékei. Sokat tanulhatunk belőle!

Az ikafalvi haranglábat a millennium évében építették

Az ikafalvi haranglábat a millennium évében építették

Fotó: Kocsis Károly

„A feltorjai ref. templom fa toronysisakja a népi fantáziának szeszélyes, de harmonikus, sikerült fellobbanása” (Balogh Ilona)

„A feltorjai ref. templom fa toronysisakja a népi fantáziának szeszélyes, de harmonikus, sikerült fellobbanása” (Balogh Ilona)

Fotó: Kocsis Károly

„Hozzásimulva” a kápolnához

„Hozzásimulva” a kápolnához

Fotó: Kocsis Károly

A felsőlemhényit zetelaki ácsok építették

A felsőlemhényit zetelaki ácsok építették

Fotó: Kocsis Károly

A kézdialmási torony eredetileg különálló fa harangláb volt

A kézdialmási torony eredetileg különálló fa harangláb volt

Fotó: Kocsis Károly

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

A rovat további cikkei

2026. január 21., szerda

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből

Megtartotta szerdán első ülését a Victoria-palotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.

Itt dől el, hogy mennyi jön vissza Bukarestből
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”

A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.

Előálltak a szuperválasztási év „hiperköltségeivel”
2026. január 21., szerda

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút

Egy 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsítanak egy 21 éves fiatalembert és két kiskorút.

Megölhették és a kertben eláshatták a fiatalok az eltűnt 15 éves fiút
2026. január 21., szerda

Tűzvédelmi szabálysértés miatt négy kereskedelmi egységet zárattak be

Mintegy 819 ezer lej értékben szabott ki bírságot a Hargita megyei tűzoltóság a tűzvédelmi előírások megszegéséért, továbbá három kereskedelmi egységet be is zárattak múlt év végén, idén pedig egy hargitafürdői panzió esetében is így jártak el.

Tűzvédelmi szabálysértés miatt négy kereskedelmi egységet zárattak be
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Újabb dermesztő éjszaka jön a székelyföldi megyékben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos idő miatt.

Újabb dermesztő éjszaka jön a székelyföldi megyékben
2026. január 21., szerda

Elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő

Hetvennyolc éves korában elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő, a Székelyudvarhelyi városi RMDSZ szervezet alapító tagja.

Elhunyt Antal István, volt parlamenti képviselő
2026. január 21., szerda

Maga alá gyűrte az autót a kamion: a sofőr meghalt, az utasok állapota súlyos – videóval

Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski (Simeria) közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött egymásnak.

Maga alá gyűrte az autót a kamion: a sofőr meghalt, az utasok állapota súlyos – videóval
Hirdetés
2026. január 21., szerda

Nem enyhül a fagy: újra mínusz 21 fok alá zuhant a hőmérséklet Székelyföldön

Ismét mínusz 21 fok alá csökkent a hőmérséklet szerdára virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban tizedre pontosan ugyanakkora fagyot mértek, mint pár nappal korábban, Csíkszeredában pedig picivel még hidegebb is volt, mint a hétvégén.

Nem enyhül a fagy: újra mínusz 21 fok alá zuhant a hőmérséklet Székelyföldön
2026. január 20., kedd

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás

Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.

Több felső légúti megbetegedés, kevesebb kórházi beutalás
2026. január 20., kedd

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke

A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.

Felkészítenének a háborús helyzetre is – Erdélyben beszélt terveiről a román hadsereg vezérkari főnöke
Hirdetés