A madéfalvi vérengzés 260. évfordulójára emlékezik ezen a héten a székely közösség. Ezúttal Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára lesz a vasárnapi megemlékezés ünnepi szónoka.
Szokatlanul meleg decemberi napjaink voltak abban az évben, mintha a természet is rezonált volna a társadalmi változások fellángoló hevére.
Románia 1918. május 8-án, a központi hatalmaktól elszenvedett vereségét elismerve aláírta ugyan a bukaresti békét, de gyakorlatilag már szeptember második felében megszegte azt.
Tartalmas és színvonalas rendezvényt zártak le vasárnap a Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett Archeologia Transylvanica 3. régészeti konferencia szervezői és résztvevői. A megújult múzeum hosszú kihagyás után látta újra vendégül a magyar régészeket.
A sepsiszengyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és az erdélyi magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület közös szervezésében, november 24–26. között tartják az Archaeologia Transylvanica harmadik konferenciájáját.
Volt-e összeütközés 1567 pünkösdjén a gyergyói és csíki székelyek, illetve János Zsigmond fejedelem serege között? Valóban ebből ered az a hagyomány, amely szerint az élen haladhat a csíksomlyói búcsúba a gyergyóalfalvi keresztalja?
A málenkij robotról, azaz a fogolytáborokban zajló kényszermunkáról szervez konferenciát ezen a hétvégén Sepsiszentgyörgyön a Historikus egyesület, a Volt Politikai Foglyok Egyesülete és a Pécsi Német Kör.
A Márton Áron Tehetséggondozó Központ diákjai rendhagyó módon emlékeztek meg a magyar 1956-os szabadságharcról kedden este. Izgalmas történelmi előadás során ismerkedhettek meg a 67 évvel ezelőtti eseményekkel.
Fáklyák gyűrűjében hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei előtt Székelyudvarhelyen, ahol a felszólalók emlékeztettek: csak fizikai értelemben veszítettünk csatát, erkölcsi értelemben a zsarnokság maradt alul.
„Ma arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk magunknak, a világnak és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában” – hangzott el az 1956-os szabadságharcra emlékező ünnepségen Csíkszeredában.
Ugyanott, két időpontban emlékeztek Marosvásárhelyen az 56-os eseményekre és a hősökre. A vártemplom udvarán elhelyezett kopjafánál elsőként a marosvásárhelyi RMDSZ rendezvénye zajlott, majd az erdélyi pluralizmus jegyében szervezett megemlékezés.
A 17. században kétszer is kiállta a tatárok ostromát, Bod Péter állítása szerint valamikor Erdély legmagasabb tornyával büszkélkedett. A hajdanán várfallal körülvett alsócsernátoni református templom ma is lenyűgöző látványt nyújt.
Az elnyomók célja volt, hogy a nemzeti szimbólumainkat elvegye tőlünk. De 1956 egy újabb nemzeti szimbólumot adott nekünk: a lyukas zászlót – hangzott el az október 23-i gyergyószentmiklósi megemlékezésen.
Hagyomány szerint idén is diákok és tanáraik állították össze az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére tartott ünnepi műsort Kézdivásárhelyen. Előbb a református temető kopjafáinál, majd a Vigadó Művelődési Központ előtti téren gyűltek össze.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján az akkori események székelyföldi kihatásait, a ránk szabadult zsarnoki önkényt, a kilátástalanságot, a magunkra hagyottságot érzékeltetjük pár szemléletes példával.
Tizenkét, képekkel gazdagon illusztrált tabló várja a látogatókat, hogy felidézze a szabadságharc mozzanatait a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban. Vasárnap nyitották meg a Magyar Távirati Iroda (MTA) képeiből összeállított tárlatot.
1849. október 6-a az elmúlt egy és háromnegyed évszázad folyamán mélyen beivódott a nemzet tudatába: valószínűleg nincs olyan magyar ember, aki legalább egynek-kettőnek a nevét ne tudná kapásból felidézni az aradi tizenhárom vértanú közül.
Hibás politika volt tankokat küldeni 1956-ban Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.
A Bukaresti Városi Múzeumnak a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeumban kedden megnyílt és november 12-ig látogatható kiállítása megnyitóján elhangzott, hogy 1914-ben Bukarestben hivatalosan 40 ezer, összesen mintegy 60 ezer magyar élhetett.