Azokra az elesettekre, eltűntekre, illetve túlélőkre emlékeztek szerdán este Marosvásárhelyen, akik távol hazájuktól, mínusz 40–50 fokos fagyban meneteltek megfelelő öltözék és fegyver nélkül, és akikről hosszú évtizedekig beszélni sem lehetett.
Megemlékező kerekasztal-beszélgetést szerveztek a csíkszeredai városházán szombaton. Az 1956-os események előzményéről, hátteréről, átéléseiről olyan elítéltek meséltek, akik saját bőrükön tapasztalták meg az offenzíva véres és kíméletlen haragját.
Szovátán is megemlékeznek az 1956-os forradalom évfordulójáról. Az ünnepi esemény során egy emlékművet is felavatnak – derül ki a szervezők által szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményből.
A székely–magyar összetartozást szimbolizáló Hunor–Magor-lovasszobrot, illetve teret avattak fel Agyagfalván, ahonnan a település bejáratánál lévő emlékműhöz vonultak az ünneplők az 1848-as nemzetgyűlésen történtek felidézéséért.
Az egykori római katonai tábor parancsnoki épületének feltárását egy-két éven belül be tudnák fejezni, a fürdőhöz is újból nekiláttak, a római kori vízművek mellett pedig még nagyon sok izgalmas leletre számítanak a régészek a mikházi ásatások helyszínén.
Az Agyagfalva Emlékházat 2019. október 16-án, a Székely Nemzetgyűlés évfordulóján adták át, de állandó nyitvatartását eddig nem sikerült megoldani. Most viszont változatos tárlattal, panorámavetítéssel, napi program szerint várja az érdeklődőket az 1848. október 16-i Székely Nemzetgyűlés helyszínén.
Ötödik alkalommal rendezte meg a magyarországi Jancsó Alapítvány a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával az erdélyi általános iskolásoknak szóló, Jancsó Benedek Történelmi Emlékversenyt. A díjátadó ünnepséget Szovátán tartották.
A 101 éve aláírt Trianoni békeszerződést, illetve annak előzményeit kutató dr. Hunyadi Attila Gábor kolozsvári történésszel kevésbé ismert részletekről beszélgettünk a Hangadó e heti műsorában.
1989. december 22-én Csíkszeredában is megmozdulások kezdődtek a temesvári forradalmárok példáját követve. A Csíki Székely Múzeumban kedden délután tartott szűk körű beszélgetésen az akkori események szereplői emlékeztek vissza a harmincegy éve történt eseményekre.
Szinte napra pontosan nyolcvan esztendeje, 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek értelmében Magyarország visszaszerezte Romániától a trianoni békével elcsatolt területek egy részét, Észak-Erdélyt.
Fekete himlő, tífusz, kolera, spanyolnátha, avagy a még létező TBC illetve lepra – mind olyan betegségek, amelyekre a mai nemzedékeknek nem kellett azt mondania, jaj, csak el kapjam! A régiek határ- és életvédő létmódja beivódott a székelység mikroemlékezetébe.
Hammas, Vallató és Bükki – a csodatevő fürdőmedencék nevei, amelyeket már Orbán Balázs idején ismertek, és amelyeket a Mikes grófok építtették újjá a 19–20. században. Erdély kincsei sorozatunk első részében a Mikes-gyógyfürdőkhöz látogattunk.
„Bizakodva kell a jövőbe nézni. Minden jót megtenni, amihez Isten erőt adott. Egymás kedvét pótolni kell jósággal minden nap” – írta 1942-ben édesapjának a Rómában tanuló Jakab Antal. Nincs olyan korosztály, akinek ne tudna ma is üzenni életútjával, tetteivel a gyulafehérvári egyházmegye 80. főpásztora.
A 105 éve történt örmény genocídium, azaz népirtás idei évfordulóján nincs mód a közösségi emlékezésre. Mit lát a mai zarándok, ha Törökországban, a hajdani Ani-királyság ösvényein lépdel?
Egy sokatmondó távirat 40 évvel ezelőtti keltezéséről és „az Úr becsületes szolgájáról”, az idős Márton Áron püspökről emlékezünk meg. A fenti szavakkal jellemezte (Szent) II. János Pál Pápa Áron püspökünket, amikor 1980. április 2-ától engedte nyugalomba vonulni őt.
Elkezdődött pénteken a bukaresti legfelsőbb bíróságon a '89-es forradalom perének tárgyalása – tudósít az Agerpres hírügynökség.
Kamarakiállítás nyílt a segesvári harctéren folytatott régészeti kutatásokról Ki mondaná, hogy e hely csatatér? címmel szerdán Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).
A Szent Koronáról és a magyar történelemről tartott előadást Darvas-Kozma József címzetes esperes péntek este a csíkszeredai városházán. Átfogó ismereteket osztott meg a hallgatósággal.
Elismert erdélyi és magyarországi történészek, kutatók találkoznak ezekben a napokban a gyergyószentmiklósi történész konferencián. Erdély Romániához csatolásának százéves évfordulója környékén az ehhez vezető okok és következmények megismerését segíti az esemény.