/ Történelem

Fáklyák gyűrűjében hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei előtt Székelyudvarhelyen, ahol a felszólalók emlékeztettek: csak fizikai értelemben veszítettünk csatát, erkölcsi értelemben a zsarnokság maradt alul.

„Ma arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk magunknak, a világnak és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában” – hangzott el az 1956-os szabadságharcra emlékező ünnepségen Csíkszeredában.

Ugyanott, két időpontban emlékeztek Marosvásárhelyen az 56-os eseményekre és a hősökre. A vártemplom udvarán elhelyezett kopjafánál elsőként a marosvásárhelyi RMDSZ rendezvénye zajlott, majd az erdélyi pluralizmus jegyében szervezett megemlékezés.

Az elnyomók célja volt, hogy a nemzeti szimbólumainkat elvegye tőlünk. De 1956 egy újabb nemzeti szimbólumot adott nekünk: a lyukas zászlót – hangzott el az október 23-i gyergyószentmiklósi megemlékezésen.

Hagyomány szerint idén is diákok és tanáraik állították össze az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére tartott ünnepi műsort Kézdivásárhelyen. Előbb a református temető kopjafáinál, majd a Vigadó Művelődési Központ előtti téren gyűltek össze.

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján az akkori események székelyföldi kihatásait, a ránk szabadult zsarnoki önkényt, a kilátástalanságot, a magunkra hagyottságot érzékeltetjük pár szemléletes példával.

Tizenkét, képekkel gazdagon illusztrált tabló várja a látogatókat, hogy felidézze a szabadságharc mozzanatait a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban. Vasárnap nyitották meg a Magyar Távirati Iroda (MTA) képeiből összeállított tárlatot.

1849. október 6-a az elmúlt egy és háromnegyed évszázad folyamán mélyen beivódott a nemzet tudatába: valószínűleg nincs olyan magyar ember, aki legalább egynek-kettőnek a nevét ne tudná kapásból felidézni az aradi tizenhárom vértanú közül.

A Bukaresti Városi Múzeumnak a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeumban kedden megnyílt és november 12-ig látogatható kiállítása megnyitóján elhangzott, hogy 1914-ben Bukarestben hivatalosan 40 ezer, összesen mintegy 60 ezer magyar élhetett.

Augusztus 31. és szeptember 3. között immáron negyedik alkalommal hozzák tető alá az Erdélyi Történésztábort Gyergyóremetén. Csütörtöktől vasárnapig neves erdélyi és magyarországi történészek tartanak előadásokat, kutatási beszámolókat, könyvbemutatókat.

Magyar Bukarest. Egy szórvány története címmel nyílik kiállítás Csíkszeredában a Felső Olt és Maros Múzeumban augusztus 29-én 18 órakor (Csíkszereda, Petőfi Sándor utca 23. szám).

Hosszú előzetest kapott a Móricz Zsigmond regénye alapján készült magyar, történelmi sorozat, ami ősztől lesz látható a Duna Televízió műsorán.

Az UNESCO képviselője a római limes útvonalat tekintette meg Mikházán és Libánfalván a napokban. Hamarosan kiderül, hogy a több mint ezer kilométeren húzódó limes romániai szakasza felkerül-e a világörökségi jegyzékre.

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől.