Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Látványos régészeti ásatás folyik a Mikó-vár nyugati és északi oldalán: Darvas Lóránt régész vezetésével a korábbi századok várárok- és sáncrendszerét, a külső bástyák alapját kutatják több szelvényben.
Németre is lefordították A székelység története című könyvet, ami ezzel már négy nyelven elérhető. A német nyelvű kötetet vasárnap mutatják be Stuttgartban, hétfőn pedig Bécsben – derül ki Hargita Megye Tanácsának közleményéből.
Az, hogy a magyar nép tragédiája, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető – hangzott el Tircsné dr. Propper Valéria magyar irodalmat átfogó csíkszeredai előadásában.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc története, melynek kitörése napját, 176. évfordulóját épp ma ünnepeljük, szétválaszthatatlan Gábor Áron személyiségétől, különösen a székelyföldi események vonatkozásában.
Nemrég a havasalföldi vajdák etnikai eredetét boncolgattuk az Adevărul.ro tabudöntögetése nyomán, most néhány moldvai uralkodót veszünk górcső alá. Közülük a szóban forgó cikk szerzője csak Ioan Vodă cel Viteaz-ra és Ștefan cel Mare-ra tér ki.
A történelemkedvelő természetjárók péntek reggel immár nyolcadik alkalommal indulnak az Úz völgyét észak felől uraló Magyarós-tetőre. Alább röviden felelevenítjük, hogy miért éppen március 8-án, és miért éppen oda.
Online is látogatható a romániai kommunista diktatúra áldozatainak sepsiszentgyörgyi emlékháza, amely 2014-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Két év múlva a Kommunizmus Borzalmainak Múzeumát is felavathatják.
Válságos időben menedék, betegségben kórház, magányban találkozóhely a nagyajtai Varjúvár-dombon tornyosuló templom. Az épületegyüttes teljes körű felújítását 2022-ben fejezték be, azóta csodájára járnak hívők és turisták.
A romániai kitelepítések második világháború utáni történetének több szakasza volt, kezdve a német lakosság száműzéséről, folytatva a földbirtokos osztály kényszerlakhelyekre elhurcolásáról, majd a politikai megbélyegzettek táborokba való telepítéséről.
Március kétségtelenül tavaszi hónapnak számít, hiszen a hajdani naptárakban is kikelet hava néven szerepelt, a meteorológusok is tavaszelőként tartják számon, ráadásul magas hőmérsékleti értékeket jósolnak, de azért ne tegyük messzire a téli kabátot.
Több helyen is határozottan kijelentette hétvégi székelyföldi kampánykörútja során Marcel Ciolacu miniszterelnök, hogy Romániában már csak azért sem lesz soha autonómiájuk a székelyeknek, mert ilyet úgymond a románok sosem adtak nekik.
Gondolta volna, hogy például a híres havasalföldi uralkodó, Mircea cel Bătrân legalább annyira tekinthető magyarnak, mint románnak? És ezt már román sajtó is kezdi beismerni. Legalábbis az Adevarul.ro portál minapi cikkében ezekről is olvashatunk.
A Don-kanyar hősi áldozataira emlékeztek január 13-án, szombaton, a katasztrófa kezdetének 81. évfordulóján a Csíkszék és Háromszék közötti Katrosában felállított apostoli kettős keresztnél.
A hagyományokhoz hűen január 13-án, szombaton a Kászonok és Kézdiszék közötti Katrosában ismét fejet hajtanak a doni katasztrófa hősei emléke előtt. A helyszín ezúttal is a megyehatárnál felállított apostoli kettős kereszt.
A történelem nem hősök és gonoszok harca, hanem hús-vér emberek és az általuk formált társadalom fejlődési folyamata. A Székely Történelem Portál ennek a gondolatnak a szellemében szeretné bemutatni a székelység történetének egy-egy szeletét.