
Így készült az emlékmű. Archív
Fotó: Veres Nándor
A honfoglalás megőrzésének sorsdöntő győzelmére, a 907-es pozsonyi csatára emlékeznek Csíkcsomortánban, az Ezer Székely Leány Napja előestéjén – méltó helyszínen, a Kárpátok Őre emlékműnél.
2025. július 02., 12:092025. július 02., 12:09
2025. július 02., 12:142025. július 02., 12:14
Július 4-én, pénteken délután 5 órától közös emlékezésre és együttlétre várják az érdeklődőket a csíksomortáni Kárpátok Őre emlékműhöz, ahol a hősies 907-es pozsonyi csatára emlékeznek.
egyben lehetőséget kínál az összetartozás közös megélésére. A megemlékezés fő szervezői a Csíksomortáni Kárpátok Őre Egylet, Csíkpálfalva Község Polgármesteri Hivatala, valamint az Aracs Közbirtokosság.
A több mint ezer évvel ezelőtti pozsonyi csata a magyar nép történelmének egyik fordulópontja volt: győztes őseink ezzel az ütközettel védték meg a honfoglalás vívmányait és biztosították népünk megmaradását a Kárpát-medencében.
A csíkcsomortáni Kárpátok Őre emlékművet tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban leplezték le. Archív
Fotó: Veres Nándor
A programban elhangzik a magyar himnusz, ünnepi beszédeket mondanak a meghívottak, majd a történelmi egyházak képviselői áldást mondanak a jelenlévőkre. Ünnepi műsorral is készülnek a szervezők, átadják a Kárpátok Őre díjat, végül pedig koszorúzással zárul az esemény.
Több mint ezer esztendő választ el a pozsonyi csata győzelmétől, ám Székelyföldön vannak helyek, ahol az idő nem homályosítja el az emlékezetet. Csíkcsomortán központjában, a helyi iskola előtti parkban tölgyfából faragott határőr áll őrt. A monumentális szoborcsoport központi eleme egy több mint kétméteres határőrt ábrázoló alak, amelyet cserefából készült toronyszerű építmény ölel körbe – minden oldalról a csíki székely kapuk világát idézve.
Az emlékművet Horváth-Béres János fafaragó készítette, a toronyszerkezetet Székely Csaba és Török Csaba fafaragók alkották meg. A szoborcsoport terveit Tóth-Vásárhelyi József rajzolta, a stabil alapot és talapzatot pedig Forró Attila vállalkozó építette meg. A kompozíciót 2013. július 5-én leplezték le.
Áldás övezi az emlékművet. Archív
Fotó: Veres Nándor
Az alkotás történelmi ihletője az a szobor, amelyet még 1915-ben Kolozsvár főterén állítottak fel Szeszák Ferenc munkájaként, ám azt 1918-ban, az impériumváltás zűrzavarában lerombolták.
De miről is emlékezik e mű? Egy olyan győzelemre, amely a magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja volt. A 907. július 4–6. között lezajlott pozsonyi csata (akkoriban Brezalauspurc néven ismerték a várost) nem csupán a honfoglalás utáni legnagyobb hadisikert jelentette, hanem
Luitpold bajor herceg vezetésével a keleti frank birodalom három irányból indított támadást – szárazföldön és vízen egyaránt –, abban bízva, hogy elsöprő erővel visszaszerzik a Dunántúlt.
Megemlékezés a korábbi évekről. Archív
Fotó: Veres Nándor
Ám a magyar törzsek kiváló hadvezetése, gyors és mozgékony lovassága csapdába csalta és megsemmisítette a támadókat. A harcok során elesett Luitpold herceg, több püspök, és a bajor nemesség színe-java. A frank haderő összeomlott.
Ez a győzelem nemcsak az idegen hódítók kiűzését jelentette, hanem hosszú évtizedekre biztosította a magyar jelenlétet a térségben.
Sokáig méltatlanul kevés figyelem övezte ezt a történelmi fordulópontot. Csak az utóbbi években került méltó helyére a történelmi emlékezetben. Történészek – köztük Szabados György, a magyar középkor egyik meghatározó kutatója – a „honmegtartó győzelem” kifejezéssel illetik a pozsonyi diadalt.
1956 a tankok és a fegyverek forradalma volt, a mai kor forradalma az ipari, a technológiai és az információs forradalom – fogalmazott Palkovics László magyarországi kormánybiztos a csíkszeredai október 23-i megemlékezésen.
Lőtt sebek voltak annak a két fiatalnak a testén, akiket szerda este holtan találtak a szépvízi víztározó közelében, egy személyautóban.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerint a székely és magyar zászlók használatáért vívott harc közös, az FK Csíkszeredát megbírságoló csendőrök pedig hatósági túlkapást követtek el, amelyről a belügyminisztert is tájékoztatta.
Mínusz 9,7 Celsius-fokot mértek keddre virradóan a csíkszeredai meteorológiai állomáson. Ilyen alacsony hőmérséklet még nem volt október 21-én a feljegyzések óta.
Különböző fejlesztésekre, a beruházások önrészének biztosítására kapott néhány település pénzt a személyi jövedelemadó 6 százalékos visszaosztásából. Minderről Hargita Megye Tanácsának hétfői, rendkívüli ülésén döntöttek.
Mivel az FK Csíkszereda most azért részesült pénzbírságban, mert székely és magyar zászlók voltak a hazai szurkolótábornál egy hazai mérkőzésen, a klubelnök szerint tisztázni kellene, hogy ezek a jelképek tiltottak Romániában, vagy sem.
Heves vitákat váltott ki Csíkszeredában az új szabályozás, amely megtiltja a kaukázusi, kangál és közép-ázsiai juhászkutyák használatát a nyájak őrzésében. Korodi Attila polgármester közösségi oldalán világított rá a döntéshez vezető szabályszegésekre.
Megegyezés született arról, hogy Csíkszentkirályon, az E578-as jelzésű út és a 123A jelzésű megyei út kereszteződésénél körforgalmat alakítanak ki. Egy ideig csak műanyag elemek lesznek kihelyezve, a változtatást később véglegesítik.
Ingyen buszbérletet igényelhetnek a 3000 lejnél kevesebb nyugdíjjal rendelkezők és a nagycsaládos kártyát birtokló családosok, illetve egyszülősök a csíkszeredai tömegközlekedésre.
Ellenőrzéseket és a fertőzés terjedésének megakadályozását célzó elsődleges teendőket is elvégezte az állategészségügy a csíkcsekefalvi gazdaságban. A tulajdonos nem számíthat kártérítésre a sertéspestis megjelenése következtében keletkezett kárra.
szóljon hozzá!