
Így készült az emlékmű. Archív
Fotó: Veres Nándor
A honfoglalás megőrzésének sorsdöntő győzelmére, a 907-es pozsonyi csatára emlékeznek Csíkcsomortánban, az Ezer Székely Leány Napja előestéjén – méltó helyszínen, a Kárpátok Őre emlékműnél.
2025. július 02., 12:092025. július 02., 12:09
2025. július 02., 12:142025. július 02., 12:14
Július 4-én, pénteken délután 5 órától közös emlékezésre és együttlétre várják az érdeklődőket a csíksomortáni Kárpátok Őre emlékműhöz, ahol a hősies 907-es pozsonyi csatára emlékeznek.
egyben lehetőséget kínál az összetartozás közös megélésére. A megemlékezés fő szervezői a Csíksomortáni Kárpátok Őre Egylet, Csíkpálfalva Község Polgármesteri Hivatala, valamint az Aracs Közbirtokosság.
A több mint ezer évvel ezelőtti pozsonyi csata a magyar nép történelmének egyik fordulópontja volt: győztes őseink ezzel az ütközettel védték meg a honfoglalás vívmányait és biztosították népünk megmaradását a Kárpát-medencében.
A csíkcsomortáni Kárpátok Őre emlékművet tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban leplezték le. Archív
Fotó: Veres Nándor
A programban elhangzik a magyar himnusz, ünnepi beszédeket mondanak a meghívottak, majd a történelmi egyházak képviselői áldást mondanak a jelenlévőkre. Ünnepi műsorral is készülnek a szervezők, átadják a Kárpátok Őre díjat, végül pedig koszorúzással zárul az esemény.
Több mint ezer esztendő választ el a pozsonyi csata győzelmétől, ám Székelyföldön vannak helyek, ahol az idő nem homályosítja el az emlékezetet. Csíkcsomortán központjában, a helyi iskola előtti parkban tölgyfából faragott határőr áll őrt. A monumentális szoborcsoport központi eleme egy több mint kétméteres határőrt ábrázoló alak, amelyet cserefából készült toronyszerű építmény ölel körbe – minden oldalról a csíki székely kapuk világát idézve.
Az emlékművet Horváth-Béres János fafaragó készítette, a toronyszerkezetet Székely Csaba és Török Csaba fafaragók alkották meg. A szoborcsoport terveit Tóth-Vásárhelyi József rajzolta, a stabil alapot és talapzatot pedig Forró Attila vállalkozó építette meg. A kompozíciót 2013. július 5-én leplezték le.
Áldás övezi az emlékművet. Archív
Fotó: Veres Nándor
Az alkotás történelmi ihletője az a szobor, amelyet még 1915-ben Kolozsvár főterén állítottak fel Szeszák Ferenc munkájaként, ám azt 1918-ban, az impériumváltás zűrzavarában lerombolták.
De miről is emlékezik e mű? Egy olyan győzelemre, amely a magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja volt. A 907. július 4–6. között lezajlott pozsonyi csata (akkoriban Brezalauspurc néven ismerték a várost) nem csupán a honfoglalás utáni legnagyobb hadisikert jelentette, hanem
Luitpold bajor herceg vezetésével a keleti frank birodalom három irányból indított támadást – szárazföldön és vízen egyaránt –, abban bízva, hogy elsöprő erővel visszaszerzik a Dunántúlt.
Megemlékezés a korábbi évekről. Archív
Fotó: Veres Nándor
Ám a magyar törzsek kiváló hadvezetése, gyors és mozgékony lovassága csapdába csalta és megsemmisítette a támadókat. A harcok során elesett Luitpold herceg, több püspök, és a bajor nemesség színe-java. A frank haderő összeomlott.
Ez a győzelem nemcsak az idegen hódítók kiűzését jelentette, hanem hosszú évtizedekre biztosította a magyar jelenlétet a térségben.
Sokáig méltatlanul kevés figyelem övezte ezt a történelmi fordulópontot. Csak az utóbbi években került méltó helyére a történelmi emlékezetben. Történészek – köztük Szabados György, a magyar középkor egyik meghatározó kutatója – a „honmegtartó győzelem” kifejezéssel illetik a pozsonyi diadalt.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
szóljon hozzá!