A stadionokban és azokon kívül is nehéz kivívni a közösségi jogokat

Az ügyekben több különböző hatósághoz és sportszervezethez fordultunk: az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), táblafestések és rongálások esetében az ügyészséghez, továbbá a Román Labdarúgó-szövetséghez (FRF), a Hivatásos Labdarúgó Ligához (LPF), illetve nemzetközi szinten az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA).

Ezek az ügyek nem kizárólag Háromszékhez kötődnek, hanem országos szinten, Románia több régiójában történt eseteket ölelnek fel. A korábban jelzett ügyek közül

Méltányos döntések egyébként szerintünk nem szoktak születni, hiszen a következő sem nevezhető annak, de legalább megszületett egy ítélet: 2023. január 29-én a Sepsi OSK–FC U Craiova 1948 mérkőzést a játékvezető a 26. percben végleg leállította, miután a lelátókon ismételten magyarellenes skandálások hangzottak el. A feljelentésünk nyomán a CNCD megállapította a diszkrimináció tényét, és 5000 lejes pénzbírságot szabott ki a klubra. De

Egyértelműen látszik, hogy a sportban, különösen a futballban visszatérő problémáról van szó.

– Mennyi az átlagos megoldási ideje egy ügynek?

– Az általános tapasztalat szerint a CNCD igyekszik az ügyeket 90 napon belül elbírálni, azonban ez a határidő inkább iránymutató jellegű. Az ügy összetettségétől, a bizonyítékok mennyiségétől, valamint az érintett felek meghallgatásának szükségességétől függően a döntés meghozatala több hónapot is igénybe vehet.

de előfordult olyan eset is, amikor egy ügyben csak két év elteltével hoztak határozatot. Nehezítő körülmény, hogy a különböző intézmények munkája jelenleg csak részben kapcsolódik össze. Ha ugyanazon ügy kapcsán több hatóság vagy intézmény is érintett, az együttműködés nem mindig zökkenőmentes.

Az ideális az lenne, ha az illetékes szervek hatékonyan összekapcsolnák tevékenységüket, megosztanák a releváns információkat, és egyértelműen meghatároznák, hogy melyik intézmény milyen szerepet tölt be az ügy kezelésében. Ez csökkentené a párhuzamos eljárásokat, gyorsítaná a döntéshozatalt, és átláthatóbbá tenné a folyamatot az érintettek számára.

Egy-egy ügy sok esetben több kézen megy keresztül, mire megszületik a döntés, ezért kívülről nehéz megállapítani, hogy az elbírálásban mennyiben érvényesülnek objektív, illetve esetleg szubjektív szempontok. Mi elsősorban arra törekszünk, hogy az ügyet megfelelően dokumentáljuk, minden rendelkezésünkre álló bizonyítékot benyújtsunk, és szakmailag megalapozottan képviseljük az álláspontunkat.

– Hol lehet meghúzni a határt a sértő, ízléstelen vagy nacionalista kijelentés és a jogilag is üldözhető gyűlöletbeszéd között?

– A határ ott húzható meg, ahol a véleménynyilvánítás már nem pusztán egy személy, politikai döntés vagy intézmény kritikáját jelenti, hanem egy egész nemzeti vagy etnikai közösséget bélyegez meg, aláz meg, rekeszt ki, vagy másokkal szembeni gyűlöletre, erőszakra, illetve diszkriminációra ösztönöz.

azonban ha egy nemzeti vagy etnikai közösséget rendszeresen megbélyegez, kirekesztésre buzdít, vagy ellenségként állít be, az már túlmutathat a véleménynyilvánítás szabadságán, és jogilag is üldözhető gyűlöletbeszédnek minősülhet.

– Megfigyelhető-e kapcsolat az online magyarellenes gyűlöletbeszéd és a konkrét fizikai vagy közösségi atrocitások között?

– Igen, az online gyűlöletkeltés és az offline gyűlölet-bűncselekmények között kimutatható időbeli és térbeli összefüggés, és bizonyos esetekben az előbbi előre jelezheti a valós életben tapasztalható jogsértő megnyilvánulások növekedését. Ezért

Ugyanakkor egy konkrét esetben nem állítható automatikusan, hogy egy online bejegyzés okozta az azt követő fizikai incidenst, ehhez minden esetben az egyedi körülményeket és a bizonyítható kapcsolatot kell vizsgálni.

A visszatérő magyarellenes megnyilvánulások azonban nem korlátozódnak a futballstadionokra. A szolgálatunk által figyelemmel kísért közéleti esetek között Radu Cristescu neve is többször felmerült. A PSD képviselője több alkalommal tett olyan kijelentéseket, amelyek a magyar közösséget, illetve annak legitim politikai képviseletét, az RMDSZ-t támadó és megbélyegző retorikát alkalmaztak.

Azt látjuk, hogy a magyar nyelv nyilvános használata és láthatósága még mindig nem mindenhol tekinthető természetesnek. A 2025-ös jelentésünkben is több hasonló esetet dokumentáltunk.

illetve szükségessé vált az utcaneveket feltüntető táblák feliratainak megváltoztatása is. Folyamatosan indít pereket, és majdnem minden esetben sikerrel is jár.

– Van-e olyan jog, amely papíron biztosított, de a gyakorlatban egyre nehezebben érvényesíthető?

– A kisebbségi nyelvhasználati jogokat lehet erre a legjobb példaként felhozni. A jogszabályok számos esetben lehetőséget biztosítanak a magyar nyelv használatára, például az önkormányzati és közigazgatási ügyintézésben, illetve a kisebbségi oktatás területén. A probléma azonban gyakran az, hogy a jog gyakorlati érvényesítéséhez szükség van az intézmények megfelelő hozzáállására, megfelelő számú magyarul beszélő alkalmazottra, egyértelmű végrehajtási szabályokra, és arra is, hogy a jogsértésnek legyen tényleges következménye.

Mi éppen azt látjuk, hogy a jogszabályi garancia és a mindennapi gyakorlat között jelentős különbség tud kialakulni. Ezért úgy gondoljuk, hogy

Ha egy jogsértésnek nincs érdemi következménye, akkor a jog papíron ugyan létezik, de a közösség számára a gyakorlati értéke jelentősen csökken, és általában ez a helyzet.

Ugyanez az oktatás területén is fontos kérdés. A jelenlegi oktatási törvény számos garanciát tartalmaz a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatására, az anyanyelvű tankönyvekre és a kisebbségi nyelven történő oktatásra. A gyakorlati megvalósítás azonban sokszor függ az intézményi döntésektől, a helyi körülményektől és attól, hogy az adott jog érvényesítéséhez szükséges feltételeket valóban biztosítani tudják-e.

és ne neki kelljen attól tartania, hogy ebből kellemetlensége származik. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy vannak olyan esetek, amikor valaki nagyon is tudatosan kiáll a nyelvi jogai mellett, mégis hosszadalmas eljárásra, panaszra vagy jogi fellépésre van szükség ahhoz, hogy egy egyébként törvényben biztosított jogát érvényesíteni tudja. Ez már a jog gyakorlati alkalmazásának a problémája.

– Végül egy konkrét esetre térnék rá a sok közül, amely felháborította a háromszékieket: arra gondolok, hogy 2025 májusában az AUR-hoz köthető külső influenszerek és szimpatizánsok minden jogalap nélkül, agresszív és alpári stílusban zaklatták a polgármestereket és a közalkalmazottakat a hivatalokban. Ez ügyben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat elért-e, tehetett-e valamit?

– Sajnos erre nincs pozitív válaszom: az AUR-osok ebben az esetben nem kisebbségi jogokat sértettek, hanem közigazgatási procedúrákat, így az önkormányzatoknak maguknak kell eljárniuk ez ügyben.