/ Történelem

Feláldozhatták őket – összesen hét csontvázat találtak a csíkpálfalvi Várdomb régészeti lelőhelyen. Évek óta folyik a feltárás ennél a földvárnál, minden alkalommal újabb felfedezéseket tesznek a kutatók. Júliusban zajlott az ásatás.

Nem sokat tudunk a Somlyó-hegy csúcsán egykoron álló, feltehetően őskori várról vagy erődítményről. A helyszín kiterjedtebb régészeti feltárására lenne szükség, hogy annak eredménye pontosabb képet adjon az építmény keletkezési idejéről és funkciójáról.

Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, fittyet hányva minden egyezményre. Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elpusztított emlékművekről.

Bemutatják Orbán Balázsról szóló első monográfiát Székelyudvarhelyen csütörtökön, 18 órától. A találkozón Balázs Ádám, szerző és Kápolnási Zsolt, történelemtanár beszélgetnek a könyvről.

Székelyek első tatárjás idején címmel tart előadást Sashalmi-Fekete Tamás történész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa, pénteken a csíkszeredai városháza dísztermében.

Hunyadi János származása a mai napig nem tisztázott egyértelműen. Remélhetőleg a Hunyadi-filmből is szembeköszön velünk, hogy bármilyen géneket is hordozott magában, Hunyadi János magyarként élt, harcolt, és magyarként halt meg.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőműben.

Szombaton a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá.

Milyen fegyverekkel volt felszerelve a gyalogság, milyennel a könnyűlovasság? És melyik fegyvernem számított a legmodernebbnek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban?

Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásában szűkebb hazánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét.

A székely szabadság napja apropóján történésszel foglaljuk össze a Kárpátok őrei helytállásának fontosabb mérföldköveit az 1848–49-es szabadságharcot követő közel száz év történései tükrében.

Gyergyószentmiklóson 120 évvel ezelőtt, Székelyföldön elsőként jött létre villanytelep, villamossági vállalat. Az akkori nagyközségen 1903-ban még nem vezetett át vasútvonal, a „villamos erőtelepre” szánon húzták a gőzgépet, a kazánt és a generátort.

Az 1943-as doni katasztrófára emlékeztek a Felső-Háromszék és a Kászonok között húzódó Katrosa-völgyben szombaton. A doni frontvonalat is magában foglaló sztálingrádi csatában komoly veszteséget szenvedtek a románok is, mégsem emlékeznek csinnadrattával.

A történelmünk egyik legtragikusabb eseményének számító Don-kanyari offenzíva 80. évfordulóján, január 12-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete és a Marosvásárhelyi 23. Hagyományőrző Csoport megemlékezést szervez.