/ Történelem

Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.

Lezárult a Mikó-vár várárok-rendszerének részleges feltárása, a munkálatok során több restaurálásra szoruló tárgyat találtak.

A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.

Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.

Látványos régészeti ásatás folyik a Mikó-vár nyugati és északi oldalán: Darvas Lóránt régész vezetésével a korábbi századok várárok- és sáncrendszerét, a külső bástyák alapját kutatják több szelvényben.

Németre is lefordították A székelység története című könyvet, ami ezzel már négy nyelven elérhető. A német nyelvű kötetet vasárnap mutatják be Stuttgartban, hétfőn pedig Bécsben – derül ki Hargita Megye Tanácsának közleményéből.

Az, hogy a magyar nép tragédiája, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető – hangzott el Tircsné dr. Propper Valéria magyar irodalmat átfogó csíkszeredai előadásában.

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc története, melynek kitörése napját, 176. évfordulóját épp ma ünnepeljük, szétválaszthatatlan Gábor Áron személyiségétől, különösen a székelyföldi események vonatkozásában.

A történelemkedvelő természetjárók péntek reggel immár nyolcadik alkalommal indulnak az Úz völgyét észak felől uraló Magyarós-tetőre. Alább röviden felelevenítjük, hogy miért éppen március 8-án, és miért éppen oda.

Online is látogatható a romániai kommunista diktatúra áldozatainak sepsiszentgyörgyi emlékháza, amely 2014-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Két év múlva a Kommunizmus Borzalmainak Múzeumát is felavathatják.

A romániai kitelepítések második világháború utáni történetének több szakasza volt, kezdve a német lakosság száműzéséről, folytatva a földbirtokos osztály kényszerlakhelyekre elhurcolásáról, majd a politikai megbélyegzettek táborokba való telepítéséről.

Március kétségtelenül tavaszi hónapnak számít, hiszen a hajdani naptárakban is kikelet hava néven szerepelt, a meteorológusok is tavaszelőként tartják számon, ráadásul magas hőmérsékleti értékeket jósolnak, de azért ne tegyük messzire a téli kabátot.

Több helyen is határozottan kijelentette hétvégi székelyföldi kampánykörútja során Marcel Ciolacu miniszterelnök, hogy Romániában már csak azért sem lesz soha autonómiájuk a székelyeknek, mert ilyet úgymond a románok sosem adtak nekik.

Gondolta volna, hogy például a híres havasalföldi uralkodó, Mircea cel Bătrân legalább annyira tekinthető magyarnak, mint románnak? És ezt már román sajtó is kezdi beismerni. Legalábbis az Adevarul.ro portál minapi cikkében ezekről is olvashatunk.