/ Történelem

Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc története, melynek kitörése napját, 176. évfordulóját épp ma ünnepeljük, szétválaszthatatlan Gábor Áron személyiségétől, különösen a székelyföldi események vonatkozásában.

Nemrég a havasalföldi vajdák etnikai eredetét boncolgattuk az Adevărul.ro tabudöntögetése nyomán, most néhány moldvai uralkodót veszünk górcső alá. Közülük a szóban forgó cikk szerzője csak Ioan Vodă cel Viteaz-ra és Ștefan cel Mare-ra tér ki.

A történelemkedvelő természetjárók péntek reggel immár nyolcadik alkalommal indulnak az Úz völgyét észak felől uraló Magyarós-tetőre. Alább röviden felelevenítjük, hogy miért éppen március 8-án, és miért éppen oda.

Online is látogatható a romániai kommunista diktatúra áldozatainak sepsiszentgyörgyi emlékháza, amely 2014-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Két év múlva a Kommunizmus Borzalmainak Múzeumát is felavathatják.

A romániai kitelepítések második világháború utáni történetének több szakasza volt, kezdve a német lakosság száműzéséről, folytatva a földbirtokos osztály kényszerlakhelyekre elhurcolásáról, majd a politikai megbélyegzettek táborokba való telepítéséről.

Március kétségtelenül tavaszi hónapnak számít, hiszen a hajdani naptárakban is kikelet hava néven szerepelt, a meteorológusok is tavaszelőként tartják számon, ráadásul magas hőmérsékleti értékeket jósolnak, de azért ne tegyük messzire a téli kabátot.

Több helyen is határozottan kijelentette hétvégi székelyföldi kampánykörútja során Marcel Ciolacu miniszterelnök, hogy Romániában már csak azért sem lesz soha autonómiájuk a székelyeknek, mert ilyet úgymond a románok sosem adtak nekik.

Gondolta volna, hogy például a híres havasalföldi uralkodó, Mircea cel Bătrân legalább annyira tekinthető magyarnak, mint románnak? És ezt már román sajtó is kezdi beismerni. Legalábbis az Adevarul.ro portál minapi cikkében ezekről is olvashatunk.

A hagyományokhoz hűen január 13-án, szombaton a Kászonok és Kézdiszék közötti Katrosában ismét fejet hajtanak a doni katasztrófa hősei emléke előtt. A helyszín ezúttal is a megyehatárnál felállított apostoli kettős kereszt.

A történelem nem hősök és gonoszok harca, hanem hús-vér emberek és az általuk formált társadalom fejlődési folyamata. A Székely Történelem Portál ennek a gondolatnak a szellemében szeretné bemutatni a székelység történetének egy-egy szeletét.

1764. január 7-én a császári katonák több száz székelyt gyilkoltak halomra Madéfalván. A siculicidium néven elhíresült vérengzés óta eltelt 260 év során sokan és sokszor felidézték az akkori borzalmas hajnalon történteket és következményeit.

Kuriózumnak számító diaképeket tett közzé Facebook-oldalán a Cineclic, amelyek a hetvenes évek Románájából mutatnak be közúti baleseteket.

A madéfalvi vérengzés 260. évfordulójára emlékezik ezen a héten a székely közösség. Ezúttal Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára lesz a vasárnapi megemlékezés ünnepi szónoka.

Szokatlanul meleg decemberi napjaink voltak abban az évben, mintha a természet is rezonált volna a társadalmi változások fellángoló hevére.