Tircsné dr. Propper Valéria előadása szinte az egész magyar irodalmat végigtekintett
Fotó: Borbély Fanni
Az, hogy a magyar nép tragédiája, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető – hangzott el Tircsné dr. Propper Valéria magyar irodalmat átfogó csíkszeredai előadásában.
2024. március 15., 10:012024. március 15., 10:01
Tircsné dr. Propper Valériát hívták meg szerdán este Csíkszeredába A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elevezésű eseménysorozat előadására. Az egykori könyvtáros a Rendületlenül – a hit és hazaszeretet eszméje a magyar irodalomban címet adta előadásának.
Az előadó rögtön a másfél órás bemutatója elején tisztázta, amit ő most fel tud vonultatni nekünk, az csupán töredéke a témának, egyfajta válogatás, ha úgy tetszik. Az irodalmat hívta segítségéül mint múzsát, hogy a történelem egy igen meghatározó aspektusát prezentálhassa: a hit szerepét. Természetesen (mivel a magyar irodalomról volt szó) mind jól tudjuk, hogy a hit és a nemzeti identitás kérdései mindig is egymás vonzatában voltak jelen kultúránkban, ennek bemutatására pedig ismertebb és kevésbé ismertebb magyar írók istenhitét és annak irodalmi leképeződését hozta példának.
– hallhattuk Ady Endre A Tűz csiholója című versének bevezető sorait. Hogyan is illik ez képbe? Summázva az előadáson elhangzottakat, magyar elődeink töretlenül képviselték azt, ami a magyarságot meghatározza: a kereszténységet és a hazaszeretetet. Az, hogy ez mit is jelent, több író és költő munkásságán keresztül mutatta be az előadó – kezdve rögtön Balassi Bálinttal, aki a szerelem témájúak mellett katonaszellemben írt verseket hagyott az utókorra, továbbá ő az első költőnk, aki az „édes hazám” szavakat így együtt papírra vetette.
Balassi legnagyobb hatást talán Adyra gyakorolt, a különbség csupán az, hogy míg Balassi töretlen hittel írt Istenről, Ady kételkedve tette azt.
Ady Endrét felváltva átkerült a fókusz József Attilára, ami igen hiánypótlónak bizonyult. Az előadó ugyanis a József Attila körüli mítoszokat lerombolva pontosította költészetének nagy kérdését, hogy vajon József Attila egy ateista költő-e. A válasz pedig nem.
Az tény, hogy írt istentagadó verseket, amikben egyszerre tagadja a szüleit is, azonban ez nem több holmi kiábrándultságnál. Egyébként is 50 verse született József Attilának, ami a hitéről, a vallásról szól, ezeket az előadó a Betlehemi királyok című versével példázta. És mi a helyzet a hazaszeretetről a verseiben? Ezt a kérdést egyszerűen meg lehet válaszolni a Bús magyar ének című versével, amiben Trianont siratja.
Fotó: Borbély Fanni
Az istenes versek művelőit követően dr. Propper Valéria rátért a kuruc kor költészetére, aminek jellemzője, hogy a magyarokat érő csapásokra reagálnak a dalnokok, költők, papok. Így tudott megmaradni a magyarság, mert „voltak bátrak, akik mertek”, és kiálltak irodalmunk művelői a nemzet mellett a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Ide sorolható Rákóczi Ferenc imádságos, Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve, továbbá meg kell említenünk Thaly Kálmán nevét is, akit valószínűleg már nem ismernek olyan sokan, viszont munkássága annál értékesebb a magyar irodalom tekintetében. Thaly ugyanis kuruc nótákat gyűjtött, javított és írt (erre példa Balogh Ádám nótája című műve), de ő volt másrészt az a személy, aki megtalálta Rákóczi bujdosó társainak földi maradványait.
A nemzetnek szüksége volt a szószólókra, ezek voltak az irodalom művelői. Megjelentek a katonaköltők, a pap költők és a „legnagyobbak”: Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Csokonai Vitéz Mihály. Ha az elnyomás súlyosbodott, a legnagyobbak összefogtak és kiálltak nemzetükért és vallásukért. Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt, Vörösmarty Mihály megteremti a magyar eposzt, Arany János és Petőfi Sándor pedig újabbnál újabb hazafias versekkel áll elő.
A feszültség eközben egyre csak fokozódik a magyarok és az elnyomók között, forradalom robban ki. Dr. Propper Valéria kihangsúlyozza: „az, hogy a tragédia, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető”. A szabadságharc bukása, majd az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte nagy hatással volt az irodalmunkra. Az egykori nemzeti költészetet felváltják a regényírók, mint például Jókai Mór és Gárdonyi Géza.
– hallhattuk az előadáson ezt a szívbefacsaró és elgondolkodtató idézetet.
Javítási munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás kedden reggel kilenc és délután négy óra között Homoródszentmártonban és Recsenyéden – közli a Harvíz Rt. vízszolgáltató.
Lángra kapott az erdő hétfőn délután Laposnya környékén, a hatóságok nagy erőkkel igyekeznek eloltani a tüzet – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Égő száraz aljnövényzethez riasztották a tűzoltóságot a Gyergyótölgyes községhez tartozó Hágótő közelében hétfő délután – adja hírül a Hargita megyei tűzoltóság.
Mindkét irányban elzárta az autós forgalmat egy kidőlt fa a Gyilkos-tónál, a 13C jelzésű országúton, hétfőn nem sokkal 16 óra előtt.
Az Olt folyó sepsiszentgyörgyi szakaszán a hétvégén szemetet gyűjtő civilek pozitív következtetése, hogy jelentősen csökkent a begyűjtött szemétmennyiség: Sepsiszentgyörgyön a három évvel ezelőttinek csupán egyhatodát teszi ki.
Országosan ötven településen állítana polgármesterjelöltet és tanácsosi listát a júniusi helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Erő, amelynek háromszéki elnökségében is változások következtek be a közelmúltban.
Márványföldből gyöngyvirágok címmel mutatja be legújabb előadását a Maros Művészegyüttes. Nem csak Kalotaszeg népi örökségét jelenítik meg a színpadon, de a Nádas-mente embereit, a falvak hangulatát is bemutatják.
A 7,5 tonnás korlátozó tábla ellenére behajtott hétfőn, így el is akadt a Székelykeresztúr határában levő póthídon egy nyergesvontató. Az ideiglenes átkelőt a 137-es úton zajló felújítási munkálatok miatt építette a kivitelező cég.
Négy óra alatt több mint kétszáz bírságot szabtak ki és összesen húsz jogosítványt függesztettek fel a közlekedésrendészek szabálytalanságok és a sebességhatár túllépése miatt a vasárnap tartott ellenőrzések során.
Az idei év első két hónapjában 192 982 tonna tehéntejet gyűjtöttek be a feldolgozóüzemek Romániában, 4,8 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában, míg a nyerstej-import 34,3 százalékkal emelkedett, elérve a 26 593 tonnát.
szóljon hozzá!