
Tircsné dr. Propper Valéria előadása szinte az egész magyar irodalmat végigtekintett
Fotó: Borbély Fanni
Az, hogy a magyar nép tragédiája, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető – hangzott el Tircsné dr. Propper Valéria magyar irodalmat átfogó csíkszeredai előadásában.
2024. március 15., 10:012024. március 15., 10:01
Tircsné dr. Propper Valériát hívták meg szerdán este Csíkszeredába A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elevezésű eseménysorozat előadására. Az egykori könyvtáros a Rendületlenül – a hit és hazaszeretet eszméje a magyar irodalomban címet adta előadásának.
Az előadó rögtön a másfél órás bemutatója elején tisztázta, amit ő most fel tud vonultatni nekünk, az csupán töredéke a témának, egyfajta válogatás, ha úgy tetszik. Az irodalmat hívta segítségéül mint múzsát, hogy a történelem egy igen meghatározó aspektusát prezentálhassa: a hit szerepét. Természetesen (mivel a magyar irodalomról volt szó) mind jól tudjuk, hogy a hit és a nemzeti identitás kérdései mindig is egymás vonzatában voltak jelen kultúránkban, ennek bemutatására pedig ismertebb és kevésbé ismertebb magyar írók istenhitét és annak irodalmi leképeződését hozta példának.
– hallhattuk Ady Endre A Tűz csiholója című versének bevezető sorait. Hogyan is illik ez képbe? Summázva az előadáson elhangzottakat, magyar elődeink töretlenül képviselték azt, ami a magyarságot meghatározza: a kereszténységet és a hazaszeretetet. Az, hogy ez mit is jelent, több író és költő munkásságán keresztül mutatta be az előadó – kezdve rögtön Balassi Bálinttal, aki a szerelem témájúak mellett katonaszellemben írt verseket hagyott az utókorra, továbbá ő az első költőnk, aki az „édes hazám” szavakat így együtt papírra vetette.
Balassi legnagyobb hatást talán Adyra gyakorolt, a különbség csupán az, hogy míg Balassi töretlen hittel írt Istenről, Ady kételkedve tette azt.
Ady Endrét felváltva átkerült a fókusz József Attilára, ami igen hiánypótlónak bizonyult. Az előadó ugyanis a József Attila körüli mítoszokat lerombolva pontosította költészetének nagy kérdését, hogy vajon József Attila egy ateista költő-e. A válasz pedig nem.
Az tény, hogy írt istentagadó verseket, amikben egyszerre tagadja a szüleit is, azonban ez nem több holmi kiábrándultságnál. Egyébként is 50 verse született József Attilának, ami a hitéről, a vallásról szól, ezeket az előadó a Betlehemi királyok című versével példázta. És mi a helyzet a hazaszeretetről a verseiben? Ezt a kérdést egyszerűen meg lehet válaszolni a Bús magyar ének című versével, amiben Trianont siratja.
Fotó: Borbély Fanni
Az istenes versek művelőit követően dr. Propper Valéria rátért a kuruc kor költészetére, aminek jellemzője, hogy a magyarokat érő csapásokra reagálnak a dalnokok, költők, papok. Így tudott megmaradni a magyarság, mert „voltak bátrak, akik mertek”, és kiálltak irodalmunk művelői a nemzet mellett a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Ide sorolható Rákóczi Ferenc imádságos, Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve, továbbá meg kell említenünk Thaly Kálmán nevét is, akit valószínűleg már nem ismernek olyan sokan, viszont munkássága annál értékesebb a magyar irodalom tekintetében. Thaly ugyanis kuruc nótákat gyűjtött, javított és írt (erre példa Balogh Ádám nótája című műve), de ő volt másrészt az a személy, aki megtalálta Rákóczi bujdosó társainak földi maradványait.
A nemzetnek szüksége volt a szószólókra, ezek voltak az irodalom művelői. Megjelentek a katonaköltők, a pap költők és a „legnagyobbak”: Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Csokonai Vitéz Mihály. Ha az elnyomás súlyosbodott, a legnagyobbak összefogtak és kiálltak nemzetükért és vallásukért. Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt, Vörösmarty Mihály megteremti a magyar eposzt, Arany János és Petőfi Sándor pedig újabbnál újabb hazafias versekkel áll elő.
A feszültség eközben egyre csak fokozódik a magyarok és az elnyomók között, forradalom robban ki. Dr. Propper Valéria kihangsúlyozza: „az, hogy a tragédia, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető”. A szabadságharc bukása, majd az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte nagy hatással volt az irodalmunkra. Az egykori nemzeti költészetet felváltják a regényírók, mint például Jókai Mór és Gárdonyi Géza.
– hallhattuk az előadáson ezt a szívbefacsaró és elgondolkodtató idézetet.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.
A képviselőház plenáris ülése hétfőn elfogadta a feddhetetlenségi törvény módosítását és kiegészítését az alkotmánybíróság észrevételei alapján.
Nicușor Dan államelnök hétfőn részt vett a tettrekészek koalíciójának távértekezletén, amelyet Ukrajna függetlenségének napján szerveztek meg.
Egy autó kapott lángra hétfőn délután a Maros megyei Felsőrépán, szerencsére senki sem sérült meg a tűzesetben – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Nagy visszhangot váltott ki az országban a szociális ösztöndíjak vakáció alatti megszüntetését célzó tervezet. Civil szervezetek, szülők és diákok tiltakoznak ellene, míg a minisztérium azzal érvel, hogy a támogatás célja az iskolába járás ösztönzése.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő napokban várhatóan másodpercenként 1600 köbméterre nő.
A pilóta lelki nyugalmának, felkészültségének, magabiztosságának, a honvédség és a tűzoltók gyors reagálásának köszönhető, hogy nem esett kár a civil infrastruktúrában a Gripen vadászgép lezuhanásakor.
szóljon hozzá!