Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:24

Felállványozott templomhomlokzat fogadja majd a pünkösdi zarándokokat Csíksomlyón

20:34

„Nem hittem, hogy valaha ilyet átélek” – megszólalt az ötéves gyermeket megtaláló légi mentőcsapat tagja

19:40

Végig támadtak a csíki női focisok, mégis a Kolozsvári U került előnybe

19:24

Nagy lángokkal ég egy nyaraló Szászrégen közelében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatórányi keresés után egy repceföldön elbújva fogták el a mezőn meggyilkolt 18 éves lány gyilkosát

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

Konyhakéssel szúrta meg osztálytársát egy 12 éves gyermek a szünetben

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

Ferenc pápa által kinevezett megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka

Megalakult a Tisza-kormány

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Székely himnusz az Országgyűlés alakuló ülésén

Technokrata miniszterelnököt nevezhet ki Nicușor Dan

Ismét Bolojan lehet a miniszterelnök? Egy liberális politikus szerint nincs akadálya

Akinek a korcs magyar szó nem fáj, hazaáruló

Tircsné dr. Propper Valéria előadása szinte az egész magyar irodalmat végigtekintett

Fotó: Borbély Fanni

Az, hogy a magyar nép tragédiája, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető – hangzott el Tircsné dr. Propper Valéria magyar irodalmat átfogó csíkszeredai előadásában.

Nagy Lilla

2024. március 15., 10:012024. március 15., 10:01

Tircsné dr. Propper Valériát hívták meg szerdán este Csíkszeredába A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elevezésű eseménysorozat előadására. Az egykori könyvtáros a Rendületlenül – a hit és hazaszeretet eszméje a magyar irodalomban címet adta előadásának.

Az előadó rögtön a másfél órás bemutatója elején tisztázta, amit ő most fel tud vonultatni nekünk, az csupán töredéke a témának, egyfajta válogatás, ha úgy tetszik. Az irodalmat hívta segítségéül mint múzsát, hogy a történelem egy igen meghatározó aspektusát prezentálhassa: a hit szerepét. Természetesen (mivel a magyar irodalomról volt szó) mind jól tudjuk, hogy a hit és a nemzeti identitás kérdései mindig is egymás vonzatában voltak jelen kultúránkban, ennek bemutatására pedig ismertebb és kevésbé ismertebb magyar írók istenhitét és annak irodalmi leképeződését hozta példának.

Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek

– hallhattuk Ady Endre A Tűz csiholója című versének bevezető sorait. Hogyan is illik ez képbe? Summázva az előadáson elhangzottakat, magyar elődeink töretlenül képviselték azt, ami a magyarságot meghatározza: a kereszténységet és a hazaszeretetet. Az, hogy ez mit is jelent, több író és költő munkásságán keresztül mutatta be az előadó – kezdve rögtön Balassi Bálinttal, aki a szerelem témájúak mellett katonaszellemben írt verseket hagyott az utókorra, továbbá ő az első költőnk, aki az „édes hazám” szavakat így együtt papírra vetette.

Balassi legnagyobb hatást talán Adyra gyakorolt, a különbség csupán az, hogy míg Balassi töretlen hittel írt Istenről, Ady kételkedve tette azt.

Verseiben Ady harcolt a maga Istenével, a haza szót pedig sosem írja le műveiben, csupán körülírja.

Ady Endrét felváltva átkerült a fókusz József Attilára, ami igen hiánypótlónak bizonyult. Az előadó ugyanis a József Attila körüli mítoszokat lerombolva pontosította költészetének nagy kérdését, hogy vajon József Attila egy ateista költő-e. A válasz pedig nem.

Költészete nem bizonyul sem istentagadónak, sem kommunistának, csupán a kontextusból kiragadva bélyegzik ezekkel a költőt.

Az tény, hogy írt istentagadó verseket, amikben egyszerre tagadja a szüleit is, azonban ez nem több holmi kiábrándultságnál. Egyébként is 50 verse született József Attilának, ami a hitéről, a vallásról szól, ezeket az előadó a Betlehemi királyok című versével példázta. És mi a helyzet a hazaszeretetről a verseiben? Ezt a kérdést egyszerűen meg lehet válaszolni a Bús magyar ének című versével, amiben Trianont siratja.

Fotó: Borbély Fanni

A kuruc kor költészete

Az istenes versek művelőit követően dr. Propper Valéria rátért a kuruc kor költészetére, aminek jellemzője, hogy a magyarokat érő csapásokra reagálnak a dalnokok, költők, papok. Így tudott megmaradni a magyarság, mert „voltak bátrak, akik mertek”, és kiálltak irodalmunk művelői a nemzet mellett a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Ide sorolható Rákóczi Ferenc imádságos, Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve, továbbá meg kell említenünk Thaly Kálmán nevét is, akit valószínűleg már nem ismernek olyan sokan, viszont munkássága annál értékesebb a magyar irodalom tekintetében. Thaly ugyanis kuruc nótákat gyűjtött, javított és írt (erre példa Balogh Ádám nótája című műve), de ő volt másrészt az a személy, aki megtalálta Rákóczi bujdosó társainak földi maradványait.

Megszületnek a nemzet szószolói

A nemzetnek szüksége volt a szószólókra, ezek voltak az irodalom művelői. Megjelentek a katonaköltők, a pap költők és a „legnagyobbak”: Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Csokonai Vitéz Mihály. Ha az elnyomás súlyosbodott, a legnagyobbak összefogtak és kiálltak nemzetükért és vallásukért. Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt, Vörösmarty Mihály megteremti a magyar eposzt, Arany János és Petőfi Sándor pedig újabbnál újabb hazafias versekkel áll elő.

A feszültség eközben egyre csak fokozódik a magyarok és az elnyomók között, forradalom robban ki. Dr. Propper Valéria kihangsúlyozza: „az, hogy a tragédia, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető”. A szabadságharc bukása, majd az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte nagy hatással volt az irodalmunkra. Az egykori nemzeti költészetet felváltják a regényírók, mint például Jókai Mór és Gárdonyi Géza.

Akinek a korcs magyar szó nem fáj, hazaáruló”

– hallhattuk az előadáson ezt a szívbefacsaró és elgondolkodtató idézetet.

Csíkszék Előadás Történelem