Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:10

Kétgólos hátrányból állt fel, legyűrte a sereghajtót a Marosvásárhelyi ASA (videóval)

21:47

Donald Trump az ENSZ-közgyűlésén: vagy megállapodás születik Iránnal, vagy megsemmisítik

21:37

Magyar Péter kéri, hogy az Országgyűlés haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát

21:05

Elektronikus személyi: alaptalan félelmek, valós bonyodalmak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

Bérpótlékot kapnak a városháza alkalmazottai a számítógépes sugárzás miatt

Változik a hulladékgazdálkodási rendszer decembertől Csíkszeredában, a számlázás is másként lesz

Több mint 30 ezer lej értékben bírságoltak egy rendőrségi akció alkalmával Csíkszeredában

Egyértelművé tette Siegfried Mureșan, hogy folytatná Ilie Bolojan politikáját

Egyenruha az iskolákban: valódi megoldás vagy csak látszatintézkedés a bullying ellen?

Akinek a korcs magyar szó nem fáj, hazaáruló

Tircsné dr. Propper Valéria előadása szinte az egész magyar irodalmat végigtekintett

Fotó: Borbély Fanni

Az, hogy a magyar nép tragédiája, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető – hangzott el Tircsné dr. Propper Valéria magyar irodalmat átfogó csíkszeredai előadásában.

Nagy Lilla

2024. március 15., 10:012024. március 15., 10:01

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Tircsné dr. Propper Valériát hívták meg szerdán este Csíkszeredába A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elevezésű eseménysorozat előadására. Az egykori könyvtáros a Rendületlenül – a hit és hazaszeretet eszméje a magyar irodalomban címet adta előadásának.

Az előadó rögtön a másfél órás bemutatója elején tisztázta, amit ő most fel tud vonultatni nekünk, az csupán töredéke a témának, egyfajta válogatás, ha úgy tetszik. Az irodalmat hívta segítségéül mint múzsát, hogy a történelem egy igen meghatározó aspektusát prezentálhassa: a hit szerepét. Természetesen (mivel a magyar irodalomról volt szó) mind jól tudjuk, hogy a hit és a nemzeti identitás kérdései mindig is egymás vonzatában voltak jelen kultúránkban, ennek bemutatására pedig ismertebb és kevésbé ismertebb magyar írók istenhitét és annak irodalmi leképeződését hozta példának.

Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek

– hallhattuk Ady Endre A Tűz csiholója című versének bevezető sorait. Hogyan is illik ez képbe? Summázva az előadáson elhangzottakat, magyar elődeink töretlenül képviselték azt, ami a magyarságot meghatározza: a kereszténységet és a hazaszeretetet. Az, hogy ez mit is jelent, több író és költő munkásságán keresztül mutatta be az előadó – kezdve rögtön Balassi Bálinttal, aki a szerelem témájúak mellett katonaszellemben írt verseket hagyott az utókorra, továbbá ő az első költőnk, aki az „édes hazám” szavakat így együtt papírra vetette.

Balassi legnagyobb hatást talán Adyra gyakorolt, a különbség csupán az, hogy míg Balassi töretlen hittel írt Istenről, Ady kételkedve tette azt.

Verseiben Ady harcolt a maga Istenével, a haza szót pedig sosem írja le műveiben, csupán körülírja.

Ady Endrét felváltva átkerült a fókusz József Attilára, ami igen hiánypótlónak bizonyult. Az előadó ugyanis a József Attila körüli mítoszokat lerombolva pontosította költészetének nagy kérdését, hogy vajon József Attila egy ateista költő-e. A válasz pedig nem.

Költészete nem bizonyul sem istentagadónak, sem kommunistának, csupán a kontextusból kiragadva bélyegzik ezekkel a költőt.

Az tény, hogy írt istentagadó verseket, amikben egyszerre tagadja a szüleit is, azonban ez nem több holmi kiábrándultságnál. Egyébként is 50 verse született József Attilának, ami a hitéről, a vallásról szól, ezeket az előadó a Betlehemi királyok című versével példázta. És mi a helyzet a hazaszeretetről a verseiben? Ezt a kérdést egyszerűen meg lehet válaszolni a Bús magyar ének című versével, amiben Trianont siratja.

Fotó: Borbély Fanni

A kuruc kor költészete

Az istenes versek művelőit követően dr. Propper Valéria rátért a kuruc kor költészetére, aminek jellemzője, hogy a magyarokat érő csapásokra reagálnak a dalnokok, költők, papok. Így tudott megmaradni a magyarság, mert „voltak bátrak, akik mertek”, és kiálltak irodalmunk művelői a nemzet mellett a legnagyobb megpróbáltatások közepette is. Ide sorolható Rákóczi Ferenc imádságos, Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve, továbbá meg kell említenünk Thaly Kálmán nevét is, akit valószínűleg már nem ismernek olyan sokan, viszont munkássága annál értékesebb a magyar irodalom tekintetében. Thaly ugyanis kuruc nótákat gyűjtött, javított és írt (erre példa Balogh Ádám nótája című műve), de ő volt másrészt az a személy, aki megtalálta Rákóczi bujdosó társainak földi maradványait.

Megszületnek a nemzet szószolói

A nemzetnek szüksége volt a szószólókra, ezek voltak az irodalom művelői. Megjelentek a katonaköltők, a pap költők és a „legnagyobbak”: Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Csokonai Vitéz Mihály. Ha az elnyomás súlyosbodott, a legnagyobbak összefogtak és kiálltak nemzetükért és vallásukért. Kölcsey Ferenc megírja a Himnuszt, Vörösmarty Mihály megteremti a magyar eposzt, Arany János és Petőfi Sándor pedig újabbnál újabb hazafias versekkel áll elő.

A feszültség eközben egyre csak fokozódik a magyarok és az elnyomók között, forradalom robban ki. Dr. Propper Valéria kihangsúlyozza: „az, hogy a tragédia, vagyis Trianon nem 1848-ban történt meg, a nemes szabadságharcosoknak köszönhető”. A szabadságharc bukása, majd az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte nagy hatással volt az irodalmunkra. Az egykori nemzeti költészetet felváltják a regényírók, mint például Jókai Mór és Gárdonyi Géza.

Akinek a korcs magyar szó nem fáj, hazaáruló”

– hallhattuk az előadáson ezt a szívbefacsaró és elgondolkodtató idézetet.

Csíkszék Előadás Történelem