Abba most ne menjünk bele, hogy ezt a megállapodást magával a magyarokat 895-ben a Kárpát-medencébe vezető Árpáddal kötötték-e mint „vendégfogadók”, amint az krónikás hagyományainkból kitűnik, vagy a Turul-nemzetségbeli királyok valamelyikével, de a lényeg: nem egyfajta adományként szerezték, ami csak úgy visszavonható.

„A székely jog eredete semmiféle királyi privilégiumra nem vezethető vissza, vagyis nem királyi hatalomból ered” – állapítja meg a Pál-Antal Sándor történész is. Kis túlzással akár azt is mondhatnánk tehát, hogy az autonómia – bár maga a kifejezés a magyar nyelvben csak a 19. században honosodott meg – a székelység vele született joga.

korábban írtuk

A miniszterelnök Csíkszeredában: Székelyföld autonómiája helyett egy bizarr ajánlat az RMDSZ-nek

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke kijelentette szombaton a PSD Hargita megyei szervezetének választási ülésén, hogy soha nem fogadja el olyan törvények támogatását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.

A miniszterelnök úr bizonyára nem tudja, de már 1581-től van írásban (magyar nyelven!) megfogalmazott falutörvényünk, ami a székely önkormányzat alappillérének számít. Ennek a közösség minden tagja alávetette magát, „székely” azonban eleinte csak az lehetett, aki közülük származott, vagy akit maguk közé befogadtak, mint történt az például III. András nagybátyjával az 1298. évi budai országgyűlésen.

A jogi egységet a főként Székelyudvarhelyen, illetve a közelében lévő Agyagfalván – de például 1466-ban a háromszéki Zabolán – tartott nemzetgyűlések nyomatékosították. Ilyenről először 1344-ben történik említés, de vélhetően egyidősek a székekkel. Már 1279-ben szó esik a telegdi székelyek „törvényéről és statútumáról”, de az 1505. november 23-i udvarhelyi nemzetgyűlés végzései között is ott szerepel a „Székelyek Constitutio”-ja, és úgy hivatkoznak rá, mint régi, hagyományos törvénykönyvre.

korábban írtuk

Háromszéken is kikampányolta magát Ciolacu, nem értve, hogy „a székelyek gyerekei miért nem tanulnak románul”

Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton Kovászna megyei látogatásán.

Vitéz Mihálytól Gyulafehérvárig

A fentiekből az is kiderül, hogy a románok már csak azért sem adhattak soha autonómiát a székelyeknek, mert a kérdéses időszakban, mondjuk a 12. században még a közelükben sem tartózkodtak. Erdélyben ekkoriban már kezdtek megjelenni, de örültek, hogy egyáltalán befogadták őket, és megúszták juhötveneddel, tretinával, halpénzzel.

És ki írta alá 1599-ben, illetve 1601-ben korábbi szabadságjogaik visszaállítását? Maga a havasalföldi vajda, immáron erdélyi fejedelemként!

– olvasható az 1918-as gyulafehérvári határozatok 1. pontjában. Ugyan soha nem iktatták törvénybe, és nem is tartották be, de ez inkább a balkáni csalafintaság fitogtatására alkalmas, semmint az autonómiához való jog cáfolására.

Ezt ugyan szovjet mintára, nyomásra hozták létre 1952-ben, csak részben esett egybe a történelmi Székelyfölddel, hiszen például Szászrégen vidékét is hozzácsatolták, és különösen gazdasági szempontból semmiféle önállóságot nem biztosított, de a magyarnyelv-használat és a kultúraápolás terén számos előnnyel járt. Ráadásul