Székelyföld Lázár deák 1528-as térképén
Fotó: Székely Kalendárium/archív
Több helyen is határozottan kijelentette hétvégi székelyföldi kampánykörútja során Marcel Ciolacu miniszterelnök, hogy Romániában már csak azért sem lesz soha autonómiájuk a székelyeknek, mert ilyet úgymond a románok sosem adtak nekik, amikor volt, nem ők vették el, és különben sincs értelme a „nem létező” Székelyföldről beszélni. A miniszterelnök történelmi ismeretei azonban ezen a téren alapos kiigazításra szorulnak, és akkor még igen visszafogottan fogalmaztunk.
2024. február 27., 19:582024. február 27., 19:58
2024. február 27., 21:272024. február 27., 21:27
Visszafogottan fogalmaztunk, mert csupán illendőségből nem mondjuk azt, hogy a miniszterelnök teljesen párhuzamos a székelyek történelmével. Az persze kérdés, hogy ez olvasmányai hiányának számlájára írható, vagy politikai „éleslátásból”, szándékosan igyekszik félreértelmezni a tényeket, de ezt most nem is tisztünk eldönteni.
Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
Azt viszont mindjárt az elején nem árt tisztázni, hogy a székelyeknek eredetileg senki nem adott autonómiát:
Abba most ne menjünk bele, hogy ezt a megállapodást magával a magyarokat 895-ben a Kárpát-medencébe vezető Árpáddal kötötték-e mint „vendégfogadók”, amint az krónikás hagyományainkból kitűnik, vagy a Turul-nemzetségbeli királyok valamelyikével, de a lényeg: nem egyfajta adományként szerezték, ami csak úgy visszavonható.
„A székely jog eredete semmiféle királyi privilégiumra nem vezethető vissza, vagyis nem királyi hatalomból ered” – állapítja meg a Pál-Antal Sándor történész is. Kis túlzással akár azt is mondhatnánk tehát, hogy az autonómia – bár maga a kifejezés a magyar nyelvben csak a 19. században honosodott meg – a székelység vele született joga.
Székelyföld Claudio Tolomeo 1599-es térképén
Fotó: David Rumsey Historical Map Collection
Sajátos, a székely székek rendszerében megtestesülő önrendelkezése fejében a székelység mondhatni állandó katonai szolgálattal tartozott a hazának, aminek betartását a király által kinevezett,
Vitéz Mihály hadjáratai egy román kiadású térképen. Székelyföld egyenesen zöld színnel van jelölve
Fotó: Egyesülés Kartográfiai Intézet
Igaz, itt később – oklevéllel igazolhatóan a 13. század közepétől – annyi engedményt tettek, hogy koronázáskor, nősüléskor, első fiúgyermeke születésekor egy-egy ökröt „ajándékoztak” a királynak portánként, később minden 4-6 ökör után egyet, és az is igaz, hogy ezt az „ajándékot”, az ököradót az ispán és hadnagyai olykor kegyetlenül be is hajtották. De
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke kijelentette szombaton a PSD Hargita megyei szervezetének választási ülésén, hogy soha nem fogadja el olyan törvények támogatását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.
A miniszterelnök úr bizonyára nem tudja, de már 1581-től van írásban (magyar nyelven!) megfogalmazott falutörvényünk, ami a székely önkormányzat alappillérének számít. Ennek a közösség minden tagja alávetette magát, „székely” azonban eleinte csak az lehetett, aki közülük származott, vagy akit maguk közé befogadtak, mint történt az például III. András nagybátyjával az 1298. évi budai országgyűlésen.
A jogi egységet a főként Székelyudvarhelyen, illetve a közelében lévő Agyagfalván – de például 1466-ban a háromszéki Zabolán – tartott nemzetgyűlések nyomatékosították. Ilyenről először 1344-ben történik említés, de vélhetően egyidősek a székekkel. Már 1279-ben szó esik a telegdi székelyek „törvényéről és statútumáról”, de az 1505. november 23-i udvarhelyi nemzetgyűlés végzései között is ott szerepel a „Székelyek Constitutio”-ja, és úgy hivatkoznak rá, mint régi, hagyományos törvénykönyvre.
Székelyek egy 1664-es, Párizsban kiadott térképen
Fotó: Székely Kalendárium/archív
Aztán eme önkormányzati jellegű intézményrendszert a feudalizmus játékszabályai szerint folyamatosan és egyre hatékonyabban kikezdték, torzították, és 1764-ben, a Habsburgok által ránk erőszakolt határőrségi rendszer bevezetésével meg is szűnt,
Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton Kovászna megyei látogatásán.
A fentiekből az is kiderül, hogy a románok már csak azért sem adhattak soha autonómiát a székelyeknek, mert a kérdéses időszakban, mondjuk a 12. században még a közelükben sem tartózkodtak. Erdélyben ekkoriban már kezdtek megjelenni, de örültek, hogy egyáltalán befogadták őket, és megúszták juhötveneddel, tretinával, halpénzzel.
És ki írta alá 1599-ben, illetve 1601-ben korábbi szabadságjogaik visszaállítását? Maga a havasalföldi vajda, immáron erdélyi fejedelemként!
Székelyek Guillaume De l'Isle 1703-as, Párizsban kiadott térképén
Fotó: David Rumsey Historical Map Collection
Ráadásul nemcsak ő, hanem az erdélyi románok is „adtak” autonómiát a székelységnek. „Teljes [nemzeti] szabadság az összes együttlakó népek számára.
– olvasható az 1918-as gyulafehérvári határozatok 1. pontjában. Ugyan soha nem iktatták törvénybe, és nem is tartották be, de ez inkább a balkáni csalafintaság fitogtatására alkalmas, semmint az autonómiához való jog cáfolására.
Székelyföld Johann Baptist Homann 1720-as Erdély-térképén
Fotó: David Rumsey Historical Map Collection
Ciolacu úr látszólag megfeledkezik róla, de
Ezt ugyan szovjet mintára, nyomásra hozták létre 1952-ben, csak részben esett egybe a történelmi Székelyfölddel, hiszen például Szászrégen vidékét is hozzácsatolták, és különösen gazdasági szempontból semmiféle önállóságot nem biztosított, de a magyarnyelv-használat és a kultúraápolás terén számos előnnyel járt. Ráadásul
Székelyföld Tobias Conrad Lotter 1762-es Erdély-térképén
Fotó: David Rumsey Historical Map Collection
Persze, nyolc évvel később ezt is kiherélték az alaposan felhígított Maros–Magyar Autonóm Tartomány létrehozásával, illetve szüntették meg formailag is az 1968-as megyésítéssel, ám azt álltani, hogy „a románok sosem adtak és nem vettek el autonómiát a székelyektől”, nos, hát legalábbis cizellálásra szorul.
Az önrendelkezés kérdését tehát ilyen „érvekkel” sem lehet szőnyeg alá seperni, és éppen ezért jól tette Tánczos Barna szenátor, hogy román nyelvű székelytörténelem-könyvet ajándékozott a miniszterelnöknek. Csak aztán olvassa is el!
Madéfalvára hívta és a Siculicidium emlékmű közelében látta vendégül Marcel Ciolacu román miniszterelnököt Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter.
A székelyek országa egy, a két világháború között kiadott román térképen
Fotó: Székely Kalendárium/archív
Nagy-Románia és székelyei egy 1940-ben, Londonban kiadott Európa-térképen (részlet)
Fotó: Székely Kalendárium/archív
Az 1952-ben létrehozott Magyar Autonóm Tartomány térképe
Fotó: Archív
A miniszterelnök biztosan nem látott ilyen helységnévtáblát
Fotó: Archív
Átfogó kutatást indított a brassói Transilvania Egyetem a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kapcsán. A felmérés Kovászna és Hargita megye lakóinak véleményét is feltérképezi.
Március 29. és április 4. között tíz esetben szólított fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) közösségimédia-platformokon megjelent illegális tartalmak eltávolítására.
A Richter-skálán 3,2-es erősségű földrengés volt pénteken 14 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra kéri a román hatóságokat, határozottan lépjenek fel a magyarellenes megnyilvánulásokkal szemben.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A Bákói Ítélőtábla elévülés miatt megszüntette a büntetőeljárást az úzvölgyi temető 2019-es elfoglalásakor bántalmazott csíkszeredai férfi ügyében. Az elkövetőket nem vonják felelősségre, de kötelesek kártérítést fizetni.
A Közüzemek Rt. legfrissebb statisztikái szerint a város 4975 tömbházlakásának 44,9 százaléka halmozott fel ezer lejnél nagyobb adósságot. A szolgáltató felhívja a figyelmet: amennyiben nem rendezik az elmaradásokat, sokan víz nélkül maradhatnak.
Több riasztást is kaptak a Hargita megyei tűzoltók csütörtök este: Madéfalván egy kémény gyulladt ki, Lövétén két melléképület égett le, Gyergyószentmiklóson pedig egy füstölgő elektromos kapcsolószekrény okozott riadalmat.
Ideiglenesen lezárták munkálatok miatt Marosvásárhelyen a Ion Heliade Rădulescu utca, Băneasa és Szabadság utca közötti útsávot lezárták, ami a 9-es buszjárat útvonalát is befolyásolja.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének több mint felére. Vasárnaptól helyenként havazásba is átválthat a lehulló csapadék a lehűlés miatt.
szóljon hozzá!