
Tavaly nyár óta több mint 8000-el nőtt az egészségbiztosítással nem rendelkezők száma a megyében. Jó részüket a korábbi társbiztosítottak teszik ki
Fotó: Haáz Vince
Több mint 50 ezer Hargita megyeinek nincs egészségbiztosítása – ez a kategória növekedett a társbiztosítás megszűnése óta, ugyanis sok érintett nem vált járulékfizetővé. Ám ezzel párhuzamosan az egészségbiztosítási pénztár bevételei mégis nőttek.
2026. május 04., 07:582026. május 04., 07:58
Hargita megyében majdnem minden hatodik ember egészségbiztosítás nélkül él, ez megyei viszonylatban több mint 50 ezer embert jelent a 291 950 fős népességből. Az egészségbiztosítással nem rendelkezők köre tavaly nyár óta megnőtt, akkor szűnt meg ugyanis a társbiztosítás,
– valószínűsítik a megyei egészségbiztosítási pénztár új vezérigazgatója által kérésünkre elküldött adatok. Karda István múlt hónap óta vezeti az intézményt, amióta Duda Tihamér korábbi vezérigazgató nyugdíjba ment.

Lejárt az egyhónapos „türelmi” időszak a társbiztosítás augusztustól való megszűnése óta. A korábbi Hargita megyei társbiztosítottaknak azonban csak egy nagyon kis része fizette be az első hozzájárulást, hogy megmaradjon egészségbiztosítása.
A társbiztosítás, amely révén egy jövedelemmel nem rendelkező személy kereső családtagja által biztosítottá válhatott, tavaly augusztustól szűnt meg. A megyei egészségbiztosítási pénztár tavaly júliusi adatai szerint 9211 társbiztosított volt a megyében, és a múlt havi adatok arra utalnak, hogy jó részük azóta sem vált biztosítottá.
A két adatsor összevetéséből kiderül, hogy az említett időszakban 2180-nal nőtt azoknak a száma, akik nem rendelkeznek jövedelemmel, de fizetik az egészségbiztosítási hozzájárulást – ők korábbi társbiztosítottak.
– tavaly júliusban még csak egy ilyen személy szerepelt a nyilvántartásban, múlt hónapban viszont már 315. Ők szintén korábbi társbiztosítottak lehetnek.
A járulékot fizető egyéni vállalkozók száma 260-nal nőtt, ha őket is a korábbi társbiztosítottak csoportjához soroljuk, akkor is csaknem 7000 olyan személy maradt, aki azóta sem vált újra biztosítottá. Erre utal az is, hogy
Azaz 44 600-ról majdnem 53 000-re nőtt azoknak a száma, akik egészségbiztosítás nélkül élnek – ez nagyjából 18 százalékos növekedés.
Az adatokból az is kitűnik, hogy tavaly nyár óta az alkalmazottak száma is csökkent, vagyis azoké, akiknek a fizetéséből vonják le havonta az egészségbiztosítási hozzájárulást. Az ő számuk 1861-gyel (75 491-ről 73 630-ra) csökkent tavaly július óta.
A biztosítottak számának a csökkenése ellenére a megyei egészségbiztosítási pénztár bevételei nőttek. A frissen elkészült kimutatás alapján Karda István elmondta, hogy az idei első negyedév adatait összevetették a múlt év azonos időszakának adataival, és ez
A múlt év első három hónapjában 153,1 millió lejt tett ki ez az összeg, idén pedig már 176,8 milliót.
A bevételnövekedésre az ad magyarázatot, hogy összességében ugyan csökkent a biztosítottak száma, de jelentősen megnőtt a járulékfizetők részaránya azokéval szemben, akik alanyi jogon biztosítottak (pl. a kiskorúak). A kormány ugyanis a költségvetési hiány csökkentése érdekében tavaly nyáron több olyan biztosítotti kategória esetében kötelezővé tette a járulékfizetést, amelyek addig ingyenesen voltak jogosultak az egészségbiztosításra. Így levonják már az egészségbiztosítást
a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjat kapó idősek járandóságának 3000 lejt meghaladó részéből (10 százalékot),
a munkanélküli segélyből,
a felzárkóztatási minimáljövedelemből (korábban szociális segély),
a gyermeknevelési, illetve örökbefogadási szabadságon lévő szülők havi jövedelméből,
a korábbi politikai üldözöttek, munkaszolgálatosok, deportáltak, forradalmárok, háborús veteránok, valamint leszármazottaik havi jövedelméből,
de kiterjesztették ezt a szerzetesrendek tagjaira is.
Jelenleg 98 millió lejes azonnali finanszírozást igénylő hiány van az egészségügyi rendszerben, ezt átmenetileg az egészségügyi minisztérium más programjaiból történő átcsoportosításokkal fedezik – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Cseke Attila.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselőt javasolja miniszterelnöknek a csütörtöki cotroceni-i kormányalakítási konzultációkon.
Tizennyolc riasztást kaptak a Hargita megyei hivatásos mentők szeptember 14–15-én. A beavatkozások során a SMURD egységei 14 embernek nyújtottak orvosi segítséget, két embert pedig kritikus helyzetből mentettek ki.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyilvános vitákat kezdeményez a képviselőház védelmi bizottságával közösen a román nemzeti zászló napjáról szóló törvénytervezetről.
Hargita és Kovászna megyében is a gyalogosok biztonságára összpontosítanak a közlekedési rendőrök a szeptember 16–22. között zajló Roadpol Safety Days európai kampány keretében.
Két, alkohol befolyása alatt vezető gépkocsivezető ellen is eljárást indítottak a Hargita megyei rendőrök kedden.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre várja a Cotroceni-palotába csütörtökön a parlamenti pártok és frakciók képviselőit, hogy a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről tárgyaljanak – közölte az elnöki hivatal.
Elfogadta a parlament azt a törvénymódosítást, amely megduplázza a medvepopuláció megelőzési célú kilövési kvótáját. A jogszabály értelmében évente 859 medve kilövésére nyílhat lehetőség, tudományos populációfelmérés alapján.
Enyhén gyengült szerdán a lej az euróhoz képest, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben erősödött. Az arany grammonkénti ára is emelkedett.
Többéves előkészítő munka után mutatták be Hargita megyében a Myrmidone (Narancslepke) kezdeményezést. Az új minősítési rendszer a helyi termelőkre, a térségi gasztronómiára és a fenntartható turizmusra épít.
szóljon hozzá!