
Tavaly nyár óta több mint 8000-el nőtt az egészségbiztosítással nem rendelkezők száma a megyében. Jó részüket a korábbi társbiztosítottak teszik ki
Fotó: Haáz Vince
Több mint 50 ezer Hargita megyeinek nincs egészségbiztosítása – ez a kategória növekedett a társbiztosítás megszűnése óta, ugyanis sok érintett nem vált járulékfizetővé. Ám ezzel párhuzamosan az egészségbiztosítási pénztár bevételei mégis nőttek.
2026. május 04., 07:582026. május 04., 07:58
Hargita megyében majdnem minden hatodik ember egészségbiztosítás nélkül él, ez megyei viszonylatban több mint 50 ezer embert jelent a 291 950 fős népességből. Az egészségbiztosítással nem rendelkezők köre tavaly nyár óta megnőtt, akkor szűnt meg ugyanis a társbiztosítás,
– valószínűsítik a megyei egészségbiztosítási pénztár új vezérigazgatója által kérésünkre elküldött adatok. Karda István múlt hónap óta vezeti az intézményt, amióta Duda Tihamér korábbi vezérigazgató nyugdíjba ment.

Lejárt az egyhónapos „türelmi” időszak a társbiztosítás augusztustól való megszűnése óta. A korábbi Hargita megyei társbiztosítottaknak azonban csak egy nagyon kis része fizette be az első hozzájárulást, hogy megmaradjon egészségbiztosítása.
A társbiztosítás, amely révén egy jövedelemmel nem rendelkező személy kereső családtagja által biztosítottá válhatott, tavaly augusztustól szűnt meg. A megyei egészségbiztosítási pénztár tavaly júliusi adatai szerint 9211 társbiztosított volt a megyében, és a múlt havi adatok arra utalnak, hogy jó részük azóta sem vált biztosítottá.
A két adatsor összevetéséből kiderül, hogy az említett időszakban 2180-nal nőtt azoknak a száma, akik nem rendelkeznek jövedelemmel, de fizetik az egészségbiztosítási hozzájárulást – ők korábbi társbiztosítottak.
– tavaly júliusban még csak egy ilyen személy szerepelt a nyilvántartásban, múlt hónapban viszont már 315. Ők szintén korábbi társbiztosítottak lehetnek.
A járulékot fizető egyéni vállalkozók száma 260-nal nőtt, ha őket is a korábbi társbiztosítottak csoportjához soroljuk, akkor is csaknem 7000 olyan személy maradt, aki azóta sem vált újra biztosítottá. Erre utal az is, hogy
Azaz 44 600-ról majdnem 53 000-re nőtt azoknak a száma, akik egészségbiztosítás nélkül élnek – ez nagyjából 18 százalékos növekedés.
Az adatokból az is kitűnik, hogy tavaly nyár óta az alkalmazottak száma is csökkent, vagyis azoké, akiknek a fizetéséből vonják le havonta az egészségbiztosítási hozzájárulást. Az ő számuk 1861-gyel (75 491-ről 73 630-ra) csökkent tavaly július óta.
A biztosítottak számának a csökkenése ellenére a megyei egészségbiztosítási pénztár bevételei nőttek. A frissen elkészült kimutatás alapján Karda István elmondta, hogy az idei első negyedév adatait összevetették a múlt év azonos időszakának adataival, és ez
A múlt év első három hónapjában 153,1 millió lejt tett ki ez az összeg, idén pedig már 176,8 milliót.
A bevételnövekedésre az ad magyarázatot, hogy összességében ugyan csökkent a biztosítottak száma, de jelentősen megnőtt a járulékfizetők részaránya azokéval szemben, akik alanyi jogon biztosítottak (pl. a kiskorúak). A kormány ugyanis a költségvetési hiány csökkentése érdekében tavaly nyáron több olyan biztosítotti kategória esetében kötelezővé tette a járulékfizetést, amelyek addig ingyenesen voltak jogosultak az egészségbiztosításra. Így levonják már az egészségbiztosítást
a 3000 lejnél nagyobb nyugdíjat kapó idősek járandóságának 3000 lejt meghaladó részéből (10 százalékot),
a munkanélküli segélyből,
a felzárkóztatási minimáljövedelemből (korábban szociális segély),
a gyermeknevelési, illetve örökbefogadási szabadságon lévő szülők havi jövedelméből,
a korábbi politikai üldözöttek, munkaszolgálatosok, deportáltak, forradalmárok, háborús veteránok, valamint leszármazottaik havi jövedelméből,
de kiterjesztették ezt a szerzetesrendek tagjaira is.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!