
Marosszéken kezdte székelyföldi kampánykörútját Marcel Ciolacu
Fotó: Haáz Vince
Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton Kovászna megyei látogatásán.
2024. február 24., 20:342024. február 24., 20:34
2024. február 24., 20:432024. február 24., 20:43
„Székelyföldnek soha, de soha nem lesz autonómiája! Elmagyarázom, hogy miért. Először is, amikor volt autonómiájuk, nem mi, románok adtuk meg nekik. Mi több, nem is mi, románok vettük el tőlük” – jelentette ki Ciolacu.
„Nem értem, hol hibázunk, miért harcolunk egymással, tekintve, hogy
Ha valaha igazságtalanság érte őket, azt vagy a szászoktól vagy a magyaroktól szenvedték el. Én azt tudom, hogy mi együtt harcoltunk Mihai Viteazul zászlaja alatt. Talán jobban el kellene magyaráznunk gyermekeinknek a történelmet, mielőtt kövekkel dobálnánk egymást” – mondta Ciolacu.
A miniszterelnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy „a székelyek gyerekei nem tanulnak románul”.
„Mégis nem értem, hogy a székelyek gyerekei miért nem tanulnak románul. Napjainkban senkit nem lehet kényszeríteni, a szabad Európában élünk, mindannyiunk vágya volt, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban legyünk...
Nem értem, miért nem próbálnak Románia területén fejlődni szakmailag, és miért kényszerülnek rá lassacskán ezzel a hozzáállással, hogy annak a településnek a rabjaivá váljanak, ahol születtek, vagy hogy elmenjenek Magyarországra. Ezek fájdalmas dolgok, amelyeket mi nem tudunk megváltoztatni, mert a történelmet soha nem tudod megváltoztatni, de valójában együtt, párbeszéd révén jobb jövőt építhetünk, egy olyan jövőt, amely elsősorban a tiszteletre és nem a gyűlöletre épül” – idézi az Agerpres hírügynökség Marcel Ciolacut.

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke kijelentette szombaton a PSD Hargita megyei szervezetének választási ülésén, hogy soha nem fogadja el olyan törvények támogatását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.

Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
1 hozzászólás