
Marosszéken kezdte székelyföldi kampánykörútját Marcel Ciolacu
Fotó: Haáz Vince
Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton Kovászna megyei látogatásán.
2024. február 24., 20:342024. február 24., 20:34
2024. február 24., 20:432024. február 24., 20:43
„Székelyföldnek soha, de soha nem lesz autonómiája! Elmagyarázom, hogy miért. Először is, amikor volt autonómiájuk, nem mi, románok adtuk meg nekik. Mi több, nem is mi, románok vettük el tőlük” – jelentette ki Ciolacu.
„Nem értem, hol hibázunk, miért harcolunk egymással, tekintve, hogy
Ha valaha igazságtalanság érte őket, azt vagy a szászoktól vagy a magyaroktól szenvedték el. Én azt tudom, hogy mi együtt harcoltunk Mihai Viteazul zászlaja alatt. Talán jobban el kellene magyaráznunk gyermekeinknek a történelmet, mielőtt kövekkel dobálnánk egymást” – mondta Ciolacu.
A miniszterelnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy „a székelyek gyerekei nem tanulnak románul”.
„Mégis nem értem, hogy a székelyek gyerekei miért nem tanulnak románul. Napjainkban senkit nem lehet kényszeríteni, a szabad Európában élünk, mindannyiunk vágya volt, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban legyünk...
Nem értem, miért nem próbálnak Románia területén fejlődni szakmailag, és miért kényszerülnek rá lassacskán ezzel a hozzáállással, hogy annak a településnek a rabjaivá váljanak, ahol születtek, vagy hogy elmenjenek Magyarországra. Ezek fájdalmas dolgok, amelyeket mi nem tudunk megváltoztatni, mert a történelmet soha nem tudod megváltoztatni, de valójában együtt, párbeszéd révén jobb jövőt építhetünk, egy olyan jövőt, amely elsősorban a tiszteletre és nem a gyűlöletre épül” – idézi az Agerpres hírügynökség Marcel Ciolacut.

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke kijelentette szombaton a PSD Hargita megyei szervezetének választási ülésén, hogy soha nem fogadja el olyan törvények támogatását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.

Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
Telefonon beszélt Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. A kormányfői poszt várományosa közölte: megállapodtak, hogy jövő héten személyesen folytatják az egyeztetést Budapesten.
Noha korábban úgy tűnt, hogy akár 24 alkalmazottat is el kell bocsátani a csíkszeredai polgármesteri hivataltól a létszámcsökkentésre vonatkozó jogszabály miatt, végül csak a be nem töltött állásokat szüntetik meg, elbocsátás nem lesz.
A kecskeméti nyomozók a napokban két román állampolgárt vettek őrizetbe, akik rendőrnek kiadva magukat unokázós csalással több idős embert is megkárosítottak – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság hétfőn a Police.hu oldalon.
Leszúrtak egy férfit a Fehér megyei Szászcsanádon vasárnap éjjel egy spontánul kitört konfliktusban, a 47 éves férfi belehalt sérülésébe – tájékoztatott hétfőn a megyei rendőrség.
Magyarország és a magyar emberek történelmet írtak, a Tisza Párt óriási felhatalmazást kapott, ami óriási felelősséget jelent – mondta Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt -– derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Április 13. és 26. között országszerte kismértékű hőmérséklet-ingadozásra lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közölt előrejelzéséből.
Megérkeztek az országgyűlési választás első külképviseleti urnái a Nemzeti Választási Irodához (NVI) hétfő délelőtt.
Az önkormányzati tulajdonban lévő Urbana Rt.-re bízták Székelyudvarhelyen a köztisztasági és hóeltakarítási feladatokat, miután egy tanulmány szerint jogi, gazdasági, működési és közérdeki szempontból is ez bizonyult a legelőnyösebb megoldásnak.
A 2026-os magyar országgyűlési választás után már alig több, mint 381 ezer szavazat feldolgozása van hátra. A külképviseletekről és átjelentkezéssel érkező voksok száma viszonylag alacsony, így a végeredményhez már közel jár a számlálás.
1 hozzászólás