Papíron bírság, valóságban tehetetlenség: mit kockáztat az, akinek a gyereke nem jár rendszeresen iskolába?

A mulasztások következményei fokozatosan súlyosbodnak.

Húsz igazolatlan hiányzás után már romlik a magaviseleti jegy, ötven százalék fölötti a tanuló évhalasztásra kényszerülhet, hetvenöt százalék felett pedig az iskolának köteles jeleznie a szociális szolgálatoknak.

Az óvodás és bölcsődés korosztálynál a mérce alacsonyabb: a gyermek már tizenöt egymást követő igazolatlan munkanap után elveszítheti a helyét.

Bár a törvény kötelez, a bírság behajtása nehéz

A hazai közoktatási törvény 14. cikke kimondja, a kötelező oktatási időszak teljes ideje alatt a szülő felelős a gyermek rendszeres iskolalátogatásáért, a 148. cikk értelmében pedig ennek megszegése – különösen, ha a szülő maga akadályozza a gyermek részvételét – ezer és ötezer lej közötti bírsággal sújtható, amit a polgármester által felhatalmazott személyek szabnak ki.

A papíron szigorúnak tűnő szabályozás a valóságban azonban nehezen érvényesül. Antal Levente Mihály, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese a Székelyhonnak kifejtette, hogy

A gyermekvédelmi igazgatóság ugyan partner lenne ebben, ám kapacitásaik korlátoltak: a sürgősebb és súlyosabb eseteket kénytelenek előnyben részesíteni.

Főleg vidéken nagy a lemorzsolódás

Az RMDSZ által kidolgozott törvényjavaslat, amelyet múlt héten iktattak a szenátusban, és szavazásra vár, kimondja: a gyermekpénz, amelynek teljes összege eddig alanyi jogon járt minden kiskorúnak, ezentúl három éves kor fölött iskolai vagy óvodai jelenléthez és magaviseleti jegyhez lenne kötve – legalábbis egy része. Amint megírtuk, a tervezet lényege, hogy

• a 3–18 éves gyermekek után folyósított, jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre mérsékelnék,

• a különbözetet pedig – további 50 lejjel megtoldva, tehát összesen 350 lejt – egy újonnan bevezetendő „jelenléti ösztöndíj„ formájában kapnák meg azok a gyerekek, akik rendszeresen látogatják az iskolát vagy óvodát, és tízes magaviseletük van az előző modulban.

Az igazi kockázat nem is a bírság

Kántor Boglárka parlamenti képviselő, a tervezet egyik kezdeményezője szerint a gyakorlat azt mutatja, bírságokkal nem lehet elérni számos családban, hogy a gyereket iskolalátogatásra ösztönözzék, ezért talán

Ezzel szeretnék visszaszorítani az iskolaelhagyást.

A 2021–2022-es tanévben országos szinten

Maros megyében például 2020-ban 1845-en kezdték el az első osztály, 1793-an jutottak el az ötödikig, az 1932 negyedikes közül 1616-an lettek nyolcadikosok. Összesen 1732 nyolcadikost jegyeztek 2020-ban, négy évre rá csupán 1097 tizenkettedikes és 202 szakiskolás szerepelt a nyilvántartásban.

A lemorzsolódás kockázata tehát nem csak a bírságokról szól, hanem arról is, hogy az iskolából kimaradt tanulók kevesebb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, mint képzettebb társaik, ami nemcsak az ország gazdaságát befolyásolja, de saját boldogulásukat is.