
Fotó: Tánczos Barna Facebook-oldala
Madéfalvára hívta és a Siculicidium emlékmű közelében látta vendégül Marcel Ciolacu román miniszterelnököt Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter.
2024. február 24., 21:002024. február 24., 21:00
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke kampánykörúton tartózkodik a hétvégén Székelyföldön, meglátogatva Maros-, Csík- és Háromszéket egyaránt. A kampányízű beszédek apropóján hívta Madéfalvára Ciolacut Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, aki szombaton közösségi oldalán számolt be arról, hogy
Tánczos azzal indokolta Ciolacu meghívását, hogy a miniszterelnök pénteken Marosvásárhelyen egy „félresikerült mondattal” azt állította, hogy Székelyföld soha nem fog létezni. „Ennek az apropóján hívtam meg, és köszönöm a miniszterelnök úrnak, hogy elfogadta a meghívásomat. Beszélhettünk arról, hogy Székelyföld létezett, létezik és létezni fog” – jelentette ki videós bejelentkezésében a csíkszéki szenátor.
Tánczos Barna közölte, szót ejtettek az autonómiáról is, javasolva, hogy „erről 2024-ben, választási évben ne nyissunk vitát, mert ezzel csak a szélsőséges AUR-nak és a Șoșoacă-pártnak segítünk.”

Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton Kovászna megyei látogatásán.

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke kijelentette szombaton a PSD Hargita megyei szervezetének választási ülésén, hogy soha nem fogadja el olyan törvények támogatását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.

Marcel Ciolacu szerint nem a „magyar etnikumú románok” ellen kell összefogni Marosvásárhelyen, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
5 hozzászólás