Hirdetés
Hirdetés

Erdély címere, a székelyek, és amit nagyon kevesen tudtak

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.

Nagy Lilla

2024. április 13., 18:132024. április 13., 18:13

2024. április 13., 18:132024. április 13., 18:13

A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadás-sorozat 292. felvonását tartották április 12-én Csíkszeredában, az előadás az Erdély címere különböző címerkompozíciókban címet kapta.

Dr. Szekeres Attila István előadása címertani bevezetővel indult, amelyből megtudhattuk a címerek születésnapját, a címeri jellemzőket, továbbá kialakulásuk történetét. A címerek születésnapját a szakmabeliek 1128. június 10-re datálják, amely dátum Geoffrey Plantagenet nevéhez köthető. Kialakulásuk története volt azonban az igazán érdekes része a bevezetőnek, hiszen egy roppant egyszerű indokból volt szükség a használatukra.

Hirdetés

Mint megtudtuk, a címerek kialakulása a lovagokhoz, katonákhoz köthető, azok ugyanis a sisak miatt azonosíthatatlanok voltak, szükség volt tehát egy ismertető jegyre. Ennek céljából

az üresen álló pajzsot választották, amiket különböző színnel és mintával díszítettek.

Ezek a pajzsminták állandósultak egyes családokban, amiket örököltek az utókor lovagjai.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Idővel a nemesi címerek is megjelentek, amelyeknek a kompozíciója már komplexebb volt. A nemesi címereknek ugyanis fentről lefelé a következő elemeket kellett tartalmazniuk: sisakdísz (más néven oromdísz), sisakkorona, sisak, sisaktakaró (foszlányok), pajzs, benne címerkép. Ezeket a címereket adománylevéllel adományozták, és természetesen nem voltak ingyen,

fizetni kellett a címerszerzőnek, s minél bőségesebb volt az adomány, annál cifrábbak lettek az elkészült címerek.

Erdély címerének történetéről

Az általános ismertetőt követően átkerült a fókusz Erdély címerére és annak történetére. Erdély címere viszonylag későn alakult ki, eredetét I. Ferdinánd magyar királyhoz (1503–1564) köthetjük, és az úgynevezett igénycímerhez, amivel

azt jelezte az uralkodó, hogy az egész magyarság fölött szándékszik uralkodni.

Ezen a címeren megjelenik már a hét bástya motívuma, ami a német Siebenbürgen (Erdély) jelentésével köthető össze, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy hét hegy.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető. Idővel a határozatokhoz volt szükség a pecsétekre, így a címerekre is, ugyanis ezekkel hitelesítették az okiratokat, ezért szétosztották a jelképeket a vármegyék között. A történelem során az erdélyi címer jelképei több változatban jelentek meg, a hold például sokáig rendszertelenül hol növekvő, hol csökkenő állapotban volt ábrázolva.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 12., vasárnap

Ez a hétvége sem telt el medvék jelenléte nélkül

Három településen jeleztek medvét ezen a hétvégén, a Hargita megyei tűzoltóság Ro Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot.

Ez a hétvége sem telt el medvék jelenléte nélkül
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Közzétették az érettségi végleges eredményeit

A tanügyminisztérium szerint az óvások elbírálása után 74,8 százalékról 2,1 százalékkal 76,9 százalékra nőtt a sikeresen leérettségiző diákok aránya.

Közzétették az érettségi végleges eredményeit
2026. július 12., vasárnap

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megye egyes vízgyűjtőire

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország több megyéjében. A figyelmeztetés Hargita és Kovászna megye egyes vízgyűjtő területeit is érinti.

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megye egyes vízgyűjtőire
2026. július 12., vasárnap

Amit a kasza levágott, a gereblye ne hagyja ott – videó

A kaláka megtartja, élteti és erősíti a közösségeket – vallják a X. Kaszáló Kaláka résztvevői. A háromnapos csíkszentkirályi eseménysorozat szombati programja hajnalban közös kaszálással indult Bakalján, mintegy ötven férfi csatlakozott.

Amit a kasza levágott, a gereblye ne hagyja ott – videó
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

A nagylaki határátkelő felé autózik? Lassabb haladásra kell számítani vasárnap este

A nagylaki határátkelő felé tartó autósoknak lassabb haladásra kell számítaniuk vasárnap éjszaka: öt túlméretes szállítmány közlekedik több nyugat-romániai útvonalon, amelyek rendőri felvezetéssel haladnak, így időszakos forgalmi fennakadások lehetne

A nagylaki határátkelő felé autózik? Lassabb haladásra kell számítani vasárnap este
2026. július 12., vasárnap

Előzetesen kell regisztrálni idén is Orbán Viktor tusványosi előadására

Előzetes regisztrációhoz kötik idén is az Orbán Viktor tusványosi előadásán való részvételt – jelentették be a szervezők a rendezvény hivatalos közösségi oldalán.

Előzetesen kell regisztrálni idén is Orbán Viktor tusványosi előadására
2026. július 12., vasárnap

Az ország túlnyomó részében továbbra is viharok várhatók

Újabb elsőfokú viharriasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több régiójára.

Az ország túlnyomó részében továbbra is viharok várhatók
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Büntetőeljárás keretében vizsgálja a rendőrség a Bucsecs-hegységben lezuhant hegymászók ügyét

A Prahova megyei rendőrség büntetőeljárást indított gondatlanságból elkövetett emberölés és testi sértés miatt a szombat délután a Bucsecs-hegységben, Bușteni környékén sziklamászás közben lezuhant négy hegymászó ügyében.

Büntetőeljárás keretében vizsgálja a rendőrség a Bucsecs-hegységben lezuhant hegymászók ügyét
2026. július 12., vasárnap

Elhunyt Szolnoki Péter, a Bon-Bon együttes énekese

Elhunyt Szolnoki Péter Artisjus-díjas zenész, énekes, zeneszerző, hangszerelő, a Bon-Bon együttes énekese és fuvolistája. Halálhírét vasárnap a Bon-Bon együttes jelentette be a közösségi médiában.

Elhunyt Szolnoki Péter, a Bon-Bon együttes énekese
2026. július 12., vasárnap

Hiába írunk júliust: Csíkszereda még a hegyeket is lekörözte hidegben

Július közepén inkább egy szeptemberi hajnalra emlékeztetett az időjárás Székelyföldön. Csíkszeredában 5 Celsius-fok alatti hőmérsékletet mértek vasárnap hajnalban, amivel még az Omu-csúcsot is megelőzte a hidegversenyben.

Hiába írunk júliust: Csíkszereda még a hegyeket is lekörözte hidegben
Hirdetés