
Fotó: Borbély Fanni
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
2024. április 13., 18:132024. április 13., 18:13
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadás-sorozat 292. felvonását tartották április 12-én Csíkszeredában, az előadás az Erdély címere különböző címerkompozíciókban címet kapta.
Dr. Szekeres Attila István előadása címertani bevezetővel indult, amelyből megtudhattuk a címerek születésnapját, a címeri jellemzőket, továbbá kialakulásuk történetét. A címerek születésnapját a szakmabeliek 1128. június 10-re datálják, amely dátum Geoffrey Plantagenet nevéhez köthető. Kialakulásuk története volt azonban az igazán érdekes része a bevezetőnek, hiszen egy roppant egyszerű indokból volt szükség a használatukra.
Mint megtudtuk, a címerek kialakulása a lovagokhoz, katonákhoz köthető, azok ugyanis a sisak miatt azonosíthatatlanok voltak, szükség volt tehát egy ismertető jegyre. Ennek céljából
Ezek a pajzsminták állandósultak egyes családokban, amiket örököltek az utókor lovagjai.
Fotó: Borbély Fanni
Idővel a nemesi címerek is megjelentek, amelyeknek a kompozíciója már komplexebb volt. A nemesi címereknek ugyanis fentről lefelé a következő elemeket kellett tartalmazniuk: sisakdísz (más néven oromdísz), sisakkorona, sisak, sisaktakaró (foszlányok), pajzs, benne címerkép. Ezeket a címereket adománylevéllel adományozták, és természetesen nem voltak ingyen,
Az általános ismertetőt követően átkerült a fókusz Erdély címerére és annak történetére. Erdély címere viszonylag későn alakult ki, eredetét I. Ferdinánd magyar királyhoz (1503–1564) köthetjük, és az úgynevezett igénycímerhez, amivel
Ezen a címeren megjelenik már a hét bástya motívuma, ami a német Siebenbürgen (Erdély) jelentésével köthető össze, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy hét hegy.
Fotó: Borbély Fanni
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető. Idővel a határozatokhoz volt szükség a pecsétekre, így a címerekre is, ugyanis ezekkel hitelesítették az okiratokat, ezért szétosztották a jelképeket a vármegyék között. A történelem során az erdélyi címer jelképei több változatban jelentek meg, a hold például sokáig rendszertelenül hol növekvő, hol csökkenő állapotban volt ábrázolva.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.
szóljon hozzá!