Erdély címere, a székelyek, és amit nagyon kevesen tudtak
Fotó: Borbély Fanni
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Nagy Lilla
2024. április 13., 18:132024. április 13., 18:13
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadás-sorozat 292. felvonását tartották április 12-én Csíkszeredában, az előadás az Erdély címere különböző címerkompozíciókban címet kapta.
Dr. Szekeres Attila István előadása címertani bevezetővel indult, amelyből megtudhattuk a címerek születésnapját, a címeri jellemzőket, továbbá kialakulásuk történetét. A címerek születésnapját a szakmabeliek 1128. június 10-re datálják, amely dátum Geoffrey Plantagenet nevéhez köthető. Kialakulásuk története volt azonban az igazán érdekes része a bevezetőnek, hiszen egy roppant egyszerű indokból volt szükség a használatukra.
Mint megtudtuk, a címerek kialakulása a lovagokhoz, katonákhoz köthető, azok ugyanis a sisak miatt azonosíthatatlanok voltak, szükség volt tehát egy ismertető jegyre. Ennek céljából
Ezek a pajzsminták állandósultak egyes családokban, amiket örököltek az utókor lovagjai.
Fotó: Borbély Fanni
Idővel a nemesi címerek is megjelentek, amelyeknek a kompozíciója már komplexebb volt. A nemesi címereknek ugyanis fentről lefelé a következő elemeket kellett tartalmazniuk: sisakdísz (más néven oromdísz), sisakkorona, sisak, sisaktakaró (foszlányok), pajzs, benne címerkép. Ezeket a címereket adománylevéllel adományozták, és természetesen nem voltak ingyen,
Erdély címerének történetéről
Az általános ismertetőt követően átkerült a fókusz Erdély címerére és annak történetére. Erdély címere viszonylag későn alakult ki, eredetét I. Ferdinánd magyar királyhoz (1503–1564) köthetjük, és az úgynevezett igénycímerhez, amivel
Ezen a címeren megjelenik már a hét bástya motívuma, ami a német Siebenbürgen (Erdély) jelentésével köthető össze, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy hét hegy.
Fotó: Borbély Fanni
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető. Idővel a határozatokhoz volt szükség a pecsétekre, így a címerekre is, ugyanis ezekkel hitelesítették az okiratokat, ezért szétosztották a jelképeket a vármegyék között. A történelem során az erdélyi címer jelképei több változatban jelentek meg, a hold például sokáig rendszertelenül hol növekvő, hol csökkenő állapotban volt ábrázolva.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Szombat estére ismét rátelepedett a köd a Csíki-medencére
Kétszáz, elszigeteltebb helyeken pedig akár ötven méter alá is csökkent a látótávolság a köd miatt a Csíki-medencében – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Szombat estére ismét rátelepedett a köd a Csíki-medencére
Részegen, jogosítvány nélkül vezette az autót, majd megpróbált elmenekülni a rendőrök elől
Ittas volt és gépjárművezetői engedéllyel sem rendelkezett az 51 éves férfi, akit csütörtökön rövid üldözés után tartóztattak fel a hatóságok Körvélyfáján – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság. A férfi azóta előzetes letartóztatásba került.
Részegen, jogosítvány nélkül vezette az autót, majd megpróbált elmenekülni a rendőrök elől
Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó
A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.
Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó
Mindent előre kiterveltek a Szeben megyei anyagyilkosság ügyében
A Szeben megyei törvényszék szombaton elrendelte az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársának harminc napos előzetes letartóztatását.
Mindent előre kiterveltek a Szeben megyei anyagyilkosság ügyében
Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta
Ilyen volt Gyergyószentmiklóson az adóemelés elleni tiltakozás
Több tucatnyian vonultak utcára szombaton Gyergyószentmiklóson egy héttel a csíkszeredai és székelyudvarhelyi adóemelés elleni megmozdulások után. A demonstráción a polgármester is felszólalt. Fotókon mutatjuk.
Ilyen volt Gyergyószentmiklóson az adóemelés elleni tiltakozás
Lakodalomnak indult, temetés lett belőle – ilyen volt a farsangolás Kézdivásárhelyen
Behúzták a farsangot szombat délben Kézdivásárhelyen. Az alakoskodás lakodalmi mentként indult, medveébresztésbe csapott át, végül temetésbe torkollott a céhes város főterén.
Lakodalomnak indult, temetés lett belőle – ilyen volt a farsangolás Kézdivásárhelyen
Kulturális minisztérium: gyorsuló állagromlás előzte meg a szilágycsehi református templom tornyának összeomlását
A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.
Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak az adóemelés ellen
Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak a kormány adóemelési intézkedései ellen tiltakozva szombaton.
Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak az adóemelés ellen
Továbbra is sokan hívják indokolatlanul a 112-őt
Az indokolatlan segélyhívások száma az elmúlt években csökkent, de továbbra is magas – tájékoztatott szombaton a Különleges Távközlési Szolgálat.
Továbbra is sokan hívják indokolatlanul a 112-őt
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!