Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:33

Fordulatos csatában diadalmaskodott a marosi kosárcsapat

20:29

Endometriózis: amikor a fájdalom a mindennapok része

20:23

447 lövedék került elő egy balánbányai építkezésnél

20:07

Székelyudvarhelyi turista sérült meg a Forgarasi-havasokban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Aggódó családja keresi a Székelyudvarhelyről eltűnt nőt

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Tusnádon nem ülnek fel a focihuligánok provokációjának

Erdély címere, a székelyek, és amit nagyon kevesen tudtak

Fotó: Borbély Fanni

Nagy Lilla

2024. április 13., 18:132024. április 13., 18:13

A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig című előadás-sorozat 292. felvonását tartották április 12-én Csíkszeredában, az előadás az Erdély címere különböző címerkompozíciókban címet kapta.

Dr. Szekeres Attila István előadása címertani bevezetővel indult, amelyből megtudhattuk a címerek születésnapját, a címeri jellemzőket, továbbá kialakulásuk történetét. A címerek születésnapját a szakmabeliek 1128. június 10-re datálják, amely dátum Geoffrey Plantagenet nevéhez köthető. Kialakulásuk története volt azonban az igazán érdekes része a bevezetőnek, hiszen egy roppant egyszerű indokból volt szükség a használatukra.

Mint megtudtuk, a címerek kialakulása a lovagokhoz, katonákhoz köthető, azok ugyanis a sisak miatt azonosíthatatlanok voltak, szükség volt tehát egy ismertető jegyre. Ennek céljából

az üresen álló pajzsot választották, amiket különböző színnel és mintával díszítettek.

Ezek a pajzsminták állandósultak egyes családokban, amiket örököltek az utókor lovagjai.

Fotó: Borbély Fanni

Idővel a nemesi címerek is megjelentek, amelyeknek a kompozíciója már komplexebb volt. A nemesi címereknek ugyanis fentről lefelé a következő elemeket kellett tartalmazniuk: sisakdísz (más néven oromdísz), sisakkorona, sisak, sisaktakaró (foszlányok), pajzs, benne címerkép. Ezeket a címereket adománylevéllel adományozták, és természetesen nem voltak ingyen,

fizetni kellett a címerszerzőnek, s minél bőségesebb volt az adomány, annál cifrábbak lettek az elkészült címerek.

Erdély címerének történetéről

Az általános ismertetőt követően átkerült a fókusz Erdély címerére és annak történetére. Erdély címere viszonylag későn alakult ki, eredetét I. Ferdinánd magyar királyhoz (1503–1564) köthetjük, és az úgynevezett igénycímerhez, amivel

azt jelezte az uralkodó, hogy az egész magyarság fölött szándékszik uralkodni.

Ezen a címeren megjelenik már a hét bástya motívuma, ami a német Siebenbürgen (Erdély) jelentésével köthető össze, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy hét hegy.

Fotó: Borbély Fanni

A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető. Idővel a határozatokhoz volt szükség a pecsétekre, így a címerekre is, ugyanis ezekkel hitelesítették az okiratokat, ezért szétosztották a jelképeket a vármegyék között. A történelem során az erdélyi címer jelképei több változatban jelentek meg, a hold például sokáig rendszertelenül hol növekvő, hol csökkenő állapotban volt ábrázolva.

Történelem